A fényképezés alapjai - Lágy rajz

Tartalom

A lágy rajz fogalma
Miért van szükség lágy rajzra?
Lágy rajzú objektívek, előtétek
  Dulovits Jenő lágyító előtétei
  Egyéb megoldások
Olcsóbb megoldások
Szoftveres megoldások
A fényképezőgép lehetőségei
Lágy kép GIMP alkalmazásával

A lágy rajz fogalma

Egy objektum - például egy szőke hajszál fekete háttér előtt - optikai leképezése élesség szempontjából alapvetően háromféle lehet:

  • életlen rajzú leképezés, amikor nincs egyetlen éles pont sem a képen
  • éles, kemény rajzú leképezés, amikor a hajszál és a háttér között éles, hirtelen átmenet van
  • lágy rajzú leképezés, amely e fejezet tárgya

A lágy rajzú kép nem életlen, hanem van egy tűéles kép (mag), amelyre "ráül" egy halványabb, életlen határvonalú, "túlsugárzásos" kép. Az éles világos képrészek mellett, a sötétebb képrészekre történik az életlen határvonalú túlsugárzás, és nem fordítva. A túlsugárzás azt jelenti, hogy a világosabb tűéles résznek (tárgy) valódi határvonalán kívül (körülötte) is megjelenik egy halványabb, elmosódottabb képe.

A fenti példában lágy rajz esetén a világos hajszál körül a sötét háttéren lenne látható egy, a hajszálnál kevésbé világos, életlen szélű túlsugárzás. A túlsugárzást csak akkor érezzük természetesnek, ha a leírt módon történik. Ha a sötét háttér "sugárzik túl" a világosabb részbe, az természetellenes.

Nem tekintem lágy rajznak azt a lágy képet, amelynél nincs éles képmag, hanem valamilyen szűrő hatásaként homályos az egész kép. Ilyen képet kapnánk, ha egy UV szűrő egész felületét vékonyan bekennénk vazelinnal.

A lágy rajzot lencsehiba, például az úgynevezett gömbi hiba (szférikus aberráció) okozhatja. Ilyenkor a téma egy pontjából kiinduló fénysugaraknak csak egy része (például az objektív középső részén áthaladók) egyesülnek az érzékelő vagy film síkján. Ezek alkotják a tűéles képmagot. Az objektív szélén áthaladó sugarak az érzékelő vagy film síkja előtt vagy mögött találkoznak, ezért az érzékelő vagy film síkján nem éles pont, hanem szóródási kör keletkezik (lásd a szóródási körökről a mélységélesség témáját). Ezek a szóródási körök alkotják az életlen túlsugárzást.

Miért van szükség lágy rajzra?


Csak néhány olyan területe van a fényképezésnek, ahol igazán előny a rendkívül keményen, élesen rajzoló objektív. A legtöbb esetben ez kevéssé fontos, sokkal fontosabb a jó témaválasztás, a jó kompozíció, és az, hogy a kép hatással legyen a szemlélőre. Ez legtöbbször nem az objektív éles, kemény rajzán múlik. Éppen emiatt írtam a Váltás DSLR kategóriára című írásomban azt, hogy az ott ismertetett három, meglehetősen jó rajzú, aránylag kedvező árú, változtatható gyújtótávolságú objektív a legtöbb amatőr célra tökéletesen megfelelő. Emlékezetünkben sem kemény, éles rajzzal maradnak meg emlékeink.

Bizonyos témáknál előnyös lehet a lágy rajzú objektív alkalmazása a lágy rajznak a szemlélőre történő hatása miatt. Leggyakrabban a portrékat szokták ennek kapcsán emlegetni, mert a borotvaéles, kemény arckép előnytelen, természetellenes, az illető arca nem úgy él bennünk, ahogyan a kemény rajzú objektív - amely szinte kiemel minden apró bőrhibát és bőrpórust - leképezi azt. A lágy rajz alkalmazhatósága meglehetősen széleskörű, amelynek a lágy rajzú kép puhasága, sejtelmessége, meseszerűsége, líraisága, emlékképszerűsége, kissé talán festményszerűsége az oka. Használható portrékhoz, tájképekhez, épületképekhez, csendéletekhez, és egyéb területeken is, csak fantáziánk és ízlésünk jelenthet határt.

A fényképezők tárgyunk szempontjából két részre válnak, vannak, akik csak éles, kemény képet készítenek, és vannak, akik emellett készítenek lágy rajzú képeket is, a témától és az elképzelésüktől függően.

Ha lágy rajz alkalmazására adjuk fejünket, ne lőjünk túl a célon, csak abban az esetben alkalmazzuk, ha úgy gondoljuk, hogy a lágy rajz hozzátesz valamit a kép hatásához.

Lágy rajzú objektívek, előtétek

Már igen régóta foglalkoztatta a tervezőket a minél jobb lágy rajzú objektív készítése. Ez nem egyszerű feladat. Egyszerű lencse esetén a kromatikus és szférikus aberráció (színhiba és gömbi eltérés) lágy rajzot eredményezett. A monokróm fényképezés idején a kromatikus aberráció csak lágyító hatása miatt volt káros. A legtöbb esetben az objektívet előállítók minél élesebben rajzoló, lencsehibáktól mentes objektívek előállítására törekedtek. Ahogy egyre jobban korrigált objektíveket alkottak, az objektívek egyre kevesebb lencsehibával rendelkeztek, egyre élesebb, keményebb képet eredményeztek.

A lágy rajz szükségességét látva már tudatosan próbáltak lágy rajzú előtéteket, objektíveket is tervezni.

Napjainkban is azt látjuk, hogy a gyártók a legtöbb esetben a lehető legélesebb, legkeményebb rajz elérésére törekednek. A vásárlók is legtöbbször azt nézik, hogy mennyire élesen, keményen rajzol az objektív, milyen a felbontóképessége. Az objektívek értékelésénél a tesztekben is lepontozzák a lágyabban rajzoló objektívet, mintegy jelezvén, hogy az értéktelenebb keményebben rajzoló társainál. A valóságban ez nem feltétlenül van így. A Pentacon 30 mm f/3,5 M42-es objektív rajza körülbelül f/8 rekeszértékig lágyabb, szűkebb rekesznyílásnál (f/11, f/16) keményebben rajzol. A tesztekben optika tekintetében csak 3-ast vagy 4-est kap a maximum 5-ös skálán azért, mert lágyabb rajza van.

Az idők során számos lágy rajzot eredményező megoldás született, közülük csak néhányat emelek ki.

Dulovits Jenő lágyító előtétei

Dulovits Jenő feltaláló és fotóművész a méltánytalanul mellőzött nagyjaink egyike. Számos szabadalom fűződik a nevéhez, és a világon először konstruált vízszintes betekintésű tükörreflex keresővel rendelkező beugró blendés fényképezőgépet (Duflex). Az ellenfényes, lágy rajzú fényképezés szerelmese volt. Bár képeit bírálták, hiányolták belőlük a mondanivalót, azonban el kell ismernünk (és bírálói is általában elismerték), hogy képei magával ragadják a szemlélőt.

Dulovits Jenő sokat kísérletezett, hogy megtalálja az ideális lágyító előtétet. Több szabadalma is volt ebben a témakörben is.

A legismertebb az 1933-as keletkezésű DUTO lágyító előtét, Dulovits Jenő és Tóth Miklós találmánya. Ez egy, az objektív elé helyezendő szűrőszerű előtét, amelynek lényege az, hogy egy plánparallel üveglapba mart, koncentrikus kör alakú bemélyedések okozzák a fényszóródást. és ezáltal a túlsugárzást. A bemélyedések keresztmetszete szinuszgörbéhez hasonló alakú, azaz az átmenetek nem élesek, hanem fokozatosak. Ezt a szűrőtípust a mai napig több cég is gyártja.

hama_duto

Dulovits Jenő ezzel nem volt megelégedve, mert csak teljes rekesznyílás esetén adott kellően lágy képet, és 3-4 fényértéknyi rekeszelés után képalkotási problémák léptek fel.

Másik ismert megoldása az üvegből készült szűrő felületébe mart kis gömbszeletek által lágyította a képet. A lágyító hatást a felületbe bemélyedő gömbszeletkék szóró hatása okozza, amelynek mértéke függ a kis gömbszeletkék átmérőjétől (1-3 mm) és elhelyezkedésük sűrűségétől is (akár 150-200 db is). Az új előtétet Punctar névvel illette.

Külföldön a Zeiss gyártotta Softar néven. Hogy legálisan gyártották-e, vagy csak "magukévá tették" Dulovits szabadalmát, azt nem tudom. A gyártmány a mai napig létezik. Háromféle fokozatban készítették, I, I, és III volt a jelük.

A Punctarhoz hasonló az alábbi szűrő is.
B+W_soft

Ez sem ad tökéletes eredményt.

Egyéb megoldások

Az egyéb megoldások egyike a Rodenstock Imagon objektívek. Ez nem egy objektív, hanem inkább egy rendszer, hiszen különböző gyújtótávolságú változatban készült nagyobb formátumú kamerákhoz (például 200 mm, 250 mm, 300 mm, 360 mm).

rodenstock_imagon

Tartalmaz egy gyűjtő és egy szórólencse összeragasztásából álló színre korrigált (achromat) lencsét, amely gömbi eltérésre nem teljes mértékben korrigált, valamint a képen is látható különleges rekesz szerkezetet cserélhető tárcsák formájában. A tárcsa középpontjában egy nagyobb nyílás található, ez hozza létre az éles képmagot. A körülötte elhelyezkedő kisebb lyukak szükség esetén egy lemez elfordításával zárhatók-nyithatók. Ha nyitva vannak, akkor a lencse szélénél áthaladó fénysugarak is részt vesznek a képalkotásban, és létrehozzák a kép lágy részét. Ha olyan témát fényképezünk segítségével, amelyen életlen fényes képrészek találhatók a háttérben, akkor az objektívek rekesznyílásához hasonlóan a sok lyuk képe megjelenik a képen (bokeh). Ez számomra nem kellemes látvány.

Másik megoldás a nagyformátumú fényképezéshez (nagyméretű síkfilm) használható Goerz Mollar-Linse előtét. Ez teljesen úgy néz ki, mintha a foglalatban egyszerű síküveg lenne, mint egy UV szűrő esetén. Azonban a Mollar-Linse szűrő egy sík-homorú és egy sík-domború lencséből összeragasztott optikai elem, amely gömbi hiba létrehozásával eredményez lágy rajzot. Hatása nagyon szép.
Mollar
Végül DSLR és MILC gépekhez napjainkban lehet lágy rajzú objektíveket vásárolni, ilyen például a Canon EF 135 mm f/2,8 Softfocus objektív.

Canon-EF-135mm-Softfocus

Az objektív belsejében egy lencsecsoport elmozdulása okozza a lágy rajzot. Az objektív rajzának lágyítása három fokozatban állítható: 0, 1, 2.

Olcsóbb megoldások

Ebben a részben arról szeretnék szólni, hogy hogyan juthatunk aránylag olcsón lágy rajzú fénykép készítésére alkalmas eszközökhöz.

Láthatjuk, hogy a fenti megoldások többsége nem egyszerű, házilagosan igen nehezen kivitelezhetők, és a lágy rajzú objektív sem olcsó. Más utat kell keresni.

Az egyes témáknál ízlésünk szerint különböző mértékű lágyítás lehet szükséges, ehhez válasszunk eszközt, illetve ezt is tekintsük szempontnak a kivitelezés során. A dolog sajnos nem úgy működik, hogy vásárolunk vagy készítünk egy lágyító előtétet, és azt mindenhez egyforma eredményességgel használhatjuk. A lágyítás mértéke és milyensége nagyon nem mindegy.

Készíthetünk lágyító előtétet, amelynek működése azon alapul, hogy az objektív elé helyezve létrehozzák a túlsugárzást és ezáltal lágy rajzot eredményeznek, miközben lehetővé teszik az éles képmag létrejöttét.
A másik követhető módszer az lehet, hogy eleve nem kellően korrigált optikai rendszert hozunk létre, és így érjük el a lágy rajzot.

A rekesznyílás szűkítésével egyre inkább kizárjuk a képalkotásból az objektív lencséjének szélén áthaladó fénysugarakat, így kevésbé lágy képet kapunk. Ezzel a módszerrel szabályozhatjuk a lágyító előtétek lágyító hatását. Mellékhatásként a mélységélesség is változik.

Az objektívek többségének rajza teljes nyílásnál általában lágyabb, így megfelelő gyújtótávolság esetén portrézáshoz és egyéb lágy rajzot igénylő célra is jól használhatók.

Ha beszerzünk néhány alkalmas méretű egyszerű, olcsó (nem tükrözésmentesített), szétszerelhető (menetes, nem pedig összeragasztott) UV szűrőt, akkor hozzájuthatunk olyan szűrőfoglalatokhoz, amelyek lágyító előtét készítésére alkalmasak. Az eBay-en ilyen már 300-400 Ft-ért elérhető. A szétszerelhető szűrőfoglalatot arról ismerhetjük fel, hogy a szűrőüveg rögzítő gyűrűjén egymással átellenesen két kis "bevágás" található, amely lehetővé teszi a menetes gyűrű ki- vagy behajtását. Az ilyen szűrőt szétszerelve a szűrő üveglapja helyett tehetjük a lágyító hatást eredményező elemet. A szétszerelést óvatosan, hegyes ollóval végezhetjük el. A kis bevágást a gyűrűn a piros vonal mutatja.

soft_filter

Ha az UV szűrővel nem csinálunk semmit, úgy használjuk, ahogyan azt kézhez kaptuk, akkor minőségétől függően többé-kevésbé máris lágyítja az objektív rajzát. Ilyen esetben persze célszerűbb tükrözésmentesítéssel ellátott szűrőt alkalmazni.

A legegyszerűbb és legismertebb módszer a lágy rajz létrehozására az, ha objektívünk elé fekete nylonharisnyát feszítünk ki, amelyet befőttes gumival rögzítünk. Portrézáshoz is megfelelő lehet. Előnyös esetleg, ha az objektív közepénél lyukat égetünk a harisnyán, bár ez csökkenti a lágyító hatást is.

soft_filter

Ilyen szűrőt szűrőfoglalatba helyezve is készíthetünk. Megfelelően kifeszítve egy keretre ráragasztjuk a harisnyát, és szűrőfoglalatba helyezzük.

soft_filter

Az alábbi kép lágyító előtét nélkül készült:

without

A következő pedig a harisnyából készített lágyító előtéttel:

with

Látható, hogy ez a lágyító közel sem tökéletes megoldás, mert az egész képet elhomályosítja, ködszerűvé teszi.

A másik gyakran ajánlott módszer a vazelinnel bekent üveglap alkalmazása. Azt javasolják, hogy egy üveglapra vazelinnal vékonyan rajzoljunk tetszőleges vonalakat, és ezt tartsuk az objektív elé. A szabadon hagyott területek eredményezik az éles képmagot, a vazelinréteg eredményezi a túlsugárzást. Esetleg azt tanácsolják, hogy az üveglap közepére ne kenjünk vazelint, csak a szélére, így a kapott kép középső része élesebb lesz. Én a vazelines módszert nem ajánlom, mert kezünk óhatatlanul vazelines lesz, és nem igazán tanácsos vazelines kézzel fényképezni. Használjunk helyette inkább valamilyen alternatív megoldást.

A legkülönbözőbb javaslatokat lehet olvasni az interneten lágy rajz létrehozására. Például befújhatjuk a szűrő üvegét, illetve annak egy részét vékonyan hajlakkal, esetleg úgy, hogy a szőrő közepét valamivel letakarjuk, hogy ott ne érje a lakk. Használhatunk színtelen körömlakkot is, amellyel valamilyen mintát festünk az UV szűrő felületére.

Az előzőekben ismertetett egyszerű előtétek valójában nem korrekt optikai módszerek, ezért hatásuk közel sem tökéletes.

Bonyolultabb megoldás az, hogy Helios 44 típusú objektívnek eltávolítják egy vagy két lencsecsoportját, és az így leromlott rajzú objektívet használják. Sajnos a lencsecsoport eltávolításával a gyújtótávolság is megváltozik (nő), ezért ennek hatását az objektív-érzékelő távolság megnövelésével ellensúlyozni kell, emiatt a módszer nehezen kivitelezhető. Egy magyar nyelvű leírást itt találhatunk: Csináld magad! - Lágy rajzú portréobjektív.

VIGYÁZAT! HA EGY OBJEKTÍVET SZÉTSZERELÜNK, AKKOR AZ EREDETI ÁLLAPOT RENDSZERINT MÁR SOHA NEM ÁLLÍTHATÓ HELYRE! CSAK OLYAN OBJEKTÍVET SZERELJÜNK SZÉT, AMELY ROSSZ, VAGY NINCS SZÜKSÉGÜNK RÁ, NEM KÁR ÉRTE.

Szoftveres megoldások

A szoftveres megoldások jelenthetik számunkra a legegyszerűbben kivitelezhető, legjobb eredményt adó megoldást.

A fényképezőgép lehetőségei

Számos fényképezőgép típus esetén a menüben választhatjuk a lágy kép lehetőségét, amely portré készítéséhez megfelelő lehet. Sok esetben a menüben rendelkezésre áll a szoftveres élesítés mértékének változtathatósága. A kevésbé élesített kép lágyabb hatású. Az egyes fényképezőgép típusok alapértelmezett ("gyári") beállítással eltérő lágyságú JPEG képet készítenek. Ez jól megfigyelhető a tükörreflexes (DSLR) kategóriában is. A Canon 350D DIGIC II képfeldolgozó processzorral rendelkező fényképezőgép P módban, alapértelmezett beállításokkal (élesítés 0, színtelítettség 0, stb...) lágyabb képet eredményez, mint a Canon 1100D DIGIC IV processzorral rendelkező gép P módban, a szintén alapértelmezett "Normál" képstílus esetén.

Lágy kép GIMP alkalmazásával

Képszerkesztő programokban is van lehetőség szoftveres úton lágy kép előállítására. Amatőr viszonylatban talán ez a legcélszerűbb és legegyszerűbb, legszebb eredményt adó módszer. A módszer jól kézben tartható, a kívánt eredményt kaphatjuk.

A lényege az, hogy készítünk egy "normál", nem lágyított felvételt, amelyet a kívánt mértékben lágyítunk képfeldolgozó program segítségével.

A szabadon használható GIMP képszerkesztő program használatával készült lágy kép egy lehetséges megvalósításnak lépéseit mutatom be röviden.

Az eredeti kép. Rákattintva teljes méretben is megtekinthető.

soft-0

1. A képet nyissuk meg a GIMP képszerkesztő programban. Ez a réteg, az eredeti kép alkotja majd az éles képmagot.

soft-1

2. A képen jobb egérgomb, Réteg/Réteg kétszerezése.
3. Ismét jobb egérgomb, Réteg/Réteg kétszerezése.

soft-2

4. Rákattintással aktuálissá tesszük a középső réteget. Ennek a rétegnek a célja a sötétebb részek kismértékű lágyítása.

soft-3

5. Jobb egérgomb, Szűrők/Elmosás/Gauss-elmosás.

soft-4

6. Beállítunk kisebb mértékű elmosást és végrehajtjuk.

soft-5

7. Jobb egérgomb, Réteg/Maszk/Rétegmaszk hozzáadása.

soft-6

8. A párbeszédablakban válasszuk "A réteg szürkeárnyalatos másolata" lehetőséget, valamint jelöljük be a "Maszk invertálása" lehetőséget, majd kattintsunk a Hozzáadás gombra.

soft-7

9. Rákattintással aktuálissá tesszük a másik létrehozott réteget. Ez a réteg fogja eredményezni a világos részek túlsugárzásos lágyítását.

soft-8

10. Jobb egérgomb, Szűrők/Elmosás/Gauss-elmosás.
11. Beállítunk nagyobb mértékű elmosást és végrehajtjuk.

soft-9

12. Jobb egérgomb, Réteg/Maszk/Rétegmaszk hozzáadása.
13. A párbeszédablakban válasszuk "A réteg szürkeárnyalatos másolata" lehetőséget, a "Maszk invertálása" jelölőnégyzetet ne jelöljük be, majd kattintsunk a Hozzáadás gombra.

soft-10

14. A két rétegmaszknak külön-külön beállítjuk az átlátszatlanságát. Ezzel szabályozzuk, hogy azok hatása mennyire érvényesüljön.

soft-11

soft-12

15. Elmentjük a képet.

A végeredményként kapott lágyabb kép. Rákattintva teljes méretben is megtekinthető (8 MP).

soft-13

Az eredeti kép egy 100% nagyítású részlete:

soft-14

A lágyított kép egy 100% nagyítású részlete:

soft-15

A lágyítás mértékét csak találomra állítottam be, a cél pusztán a módszer és a hatás szemléltetése volt.

Végül nézzük meg a fentebb is látható, szűrő nélkül készített képet. Az eredeti kép, amelyre kattintva az teljes felbontásban is megtekinthető:

without_filter

A GIMP segítségével lágyított kép, amelyre kattintva az teljes felbontásban is megtekinthető:

software_soft

A GIMP segítségével többféleképpen létrehozhatunk lágy képet, akár szelektíven, a kép egyes részeit is lágyíthatjuk.

Használhatunk Adobe Photoshopot is.

Bereczky Péter - bykyny