A fényképezés alapjai - Régi manuális objektívek

Tartalom

Objektívcsere
Milyen fényképezőgépekkel használhatók a régi objektívek?
Újabb objektívek
    Canon EF-S 18-55mm, f/3,5-5,6 IS (IS II, IS STM) kit objektív
    Canon EF-S 55-250mm, f/4,0-5,6 IS II (IS STM) objektív
    Canon EF 50mm, f/1,8 STM objektív
Régi manuális objektívek
    Alapkonstrukciók
    Régi objektívek használata
    A régi objektívek előnyei és hátrányai
    Rekesz megoldások
        Manuális rekesz
        Előválasztós rekesz
        Automata beugró rekesz
    Mélységélesség skála
    Közelfényképezés
M42x1 menetes objektívek
    Canon EOS - M42 adapter
Az M42 menetes objektívekről részletesen
    Carl Zeiss Jena Pancolar 50 mm f/1,8
    Carl Zeiss Jena Tessar 50 mm f/2,8
    Carl Zeiss Jena Flektogon 35 mm f/2,4 MC
    Helios objektívek
        Helios 44-2 58 mm f/2
        Helios 44-3 58 mm f/2 MC
        Helios 44M-4 58 mm f/2
        Helios 77M-4 50 mm f/1,8
    Industar 50-2 50 mm f/3,5
    Mir-1B 37mm f/2,8
    Pentacon auto 29 mm f/2,8
    Pentacon 30 mm f/3,5
    Pentacon auto 135 mm f/2,8
    Jupiter 37A 135 mm f/3,5, MC Jupiter 37AM 135 mm f/3,5
Pentax K bajonettes objektívek
    Pentax-M 50 mm f/1,7 SMC objektív
Deckel (DKL) bajonettes objektívek
    Schneider-Kreuznach Retina-Xenon 50mm f/1,9 objektív
    Voigtlander Color-Skopar X 50mm f/2,8 objektív
    Voigtlander Skoparex 35mm f/3,4 objektív
Régi objektívek létjogosultsága
    Régi objektívek létjogosultsága Canon objektívek mellett
    Régi objektívek létjogosultsága Canon objektívek helyett
Élesség a végtelenben
A fókuszgyűrű kenése
Végszó

Sokan, sok helyen leírták már, hogy aki DSLR (digitális, cserélhető objektíves, tükörreflexes) fényképezőgéppel szeretne fényképezni, az jó mélyen nyúljon a zsebébe, mert az egy pénznyelő, nem lehet eleget költeni rá. Nézzük meg, szert tehetünk-e olcsón jó objektívekre.

Én Canon 350D és 1100D típusú fényképezőgépet használok, Canon EF-S 18-55 mm f3,5-5,6 IS és  Canon EF-S 55-250 mm f/4-5,6 IS II képstabilizátoros kit objektívekkel, valamint Canon EF-S 10-18 mm f/4,5-5,6 IS STM, Canon EF 50mm f/1,8 STM, és Sigma 105mm f/2,8 EX MACRO objektívet. Nézzünk most más, olcsóbb objektíveket gépünkhöz.

Ebben az írásban a Canon objektívekről és a Sigma objektívről részletesen nem szólok (megtettem ezt másik fejezetben), az alábbiakban "kit objektív" kifejezésen a Canon EF-S 18-55 mm IS (II vagy STM) objektívet kell érteni.

A fényképezőgépekről már írtam az előző részben, itt csak annyit említek meg, hogy a két fényképezőgép 8 MP-es illetve 12 MP-es, APS-C ( kb. 22 x 15 mm) méretű képérzékelővel rendelkezik, amelyek még ISO 800 esetén is elég jó minőségű képet produkálnak. Az ekvivalens fókusztávolságot a Canon APS-C méretű érzékelőjű fényképezőgépek esetén 1,6 szorzótényezővel kapjuk. Ez azt jelenti, hogy egy 50 mm-es objektív látószöge olyan, mint a 24x36 mm-es kisfilm (vagy Full-Frame - rövidítve FF - érzékelőjű digitális gép) esetén egy 50x1,6=80 mm-es objektívé, azaz az 50 mm-es objektív ekvivalens gyújtótávolsága ebben az esetben 80 mm.

Az előző részben írtam arról, hogy a legjobb képminőséget fix gyújtótávolságú objektívekkel lehet elérni, amelyek meglehetősen drágák, ha mai, modern objektívekben gondolkodunk. Főleg azért, mert több darabot is kell(ene) vásárolnunk, hogy rendelkezésre álljon több, különböző gyújtótávolságú objektív. A ma vásárolható fix gyújtótávolságú objektívek közül sok még a filmes korszakban kezdte pályafutását, a gyártó csak modernizálta, és digitális gépre alkalmassá tette ezeket, de az optikai tervezésük, felépítésük a hagyományos elveket követi, azaz nem tartalmaznak különleges lencsetagokat. Például nem kivétel ez alól a rendkívül népszerű Canon EF 50mm f/1,8 objektív sem, amelynek első változata (ha jól emlékszem) 1987-ben jelent meg. Népszerűsége a mai napig töretlen, jelenleg a Canon EF 50mm f/1,8 STM változat vásárolható meg. Ez a változat is ugyanazokból a lencsékből épül fel, mint elődje, azonban a lencsék elhelyezését optimalizálták, jobb tükrözésmentesítést kapott, 45 cm helyett már 35 cm-re is élesre lehet állítani, a jobb bokeh érdekében lekerekített rekesz lamellákat építettek bele, és halkabb STM motor végzi az élesre állítást. Ezzel az objektívvel szép képeket lehet készíteni. Az elődjét (Canon EF 50mm f/1,8 II) rendszeresen bírálják az összehasonlító tesztekben, és nemegyszer a régi objektívek szerepelnek jobban nála. Az új objektív azonban igen jól sikerült.

Olcsón rendelkezésünkre állnak viszont a fix gyújtótávolságú, régi objektívek. Mit várhatunk tőlük digitális gépünkön? Ezt vizsgálom meg ebben az írásomban. A régi, változtatható gyújtótávolságú objektívekről nem szólok, azok többségét nem tartom elég jó minőségűeknek, használatukat nem javaslom.

Tény, hogy a régi objektívek rajza jobb lehet a mai gyártású zoom objektívek rajzánál. A "rajz"-on nem pusztán a felbontóképességet értem, hanem inkább az összhatást. A témával mindenképp érdemes foglalkozni. Találkoztam olyan fotóssal, aki Canon fényképezőgéppel és kizárólag régi objektívekkel fényképez, egyáltalán nincs is neki Canon objektívje. Tény, hogy alkalmazásukkal egy érdekes világ nyílik meg előttünk. Bizonyos objektíveknek leképezése annyira egyedi, hogy más objektívvel nem nagyon helyettesíthetők. Ennek jellegzetes példái a Helios objektívek "egyedi", csavarodó bokeh-je. A csavarodó bokeh a torzuló bokeh-karikák által jön létre. Ez ugyan nem teljesen egyedi, mert létezik még egy-két más objektívtípus, amely hasonló bokeh-t eredményez, de nem sok konkurenciája akad. Vagy ilyen a Meyer-Optik Görlitz Trioplan 100mm f/2.8 objektív. Ennek különlegessége a szappanbuborék-szerű bokeh. A Helios-szal ellentétben ez úgy jön létre, hogy a bokeh-karikák a teljes képmezőn közel torzítatlanok, ezáltal szappanbuborékokhoz hasonlók lesznek.

A közölt képek többsége a gép által készített teljes JPEG kép átméretezésével készült, illetve néhány kép az eredeti képből történt kivágással (ezt jelzem is), rajtuk ezen kívül semmilyen módosítást sem eszközöltem. A képek többségénél az eredeti, teljes felbontású kép is megtekinthető (rákattintva). A JPEG élesítés a 350D esetén fényképezőgép menüjében 0-ra volt állítva, az 1100D esetén pedig "Normál" képstílust használtam, eredeti "gyári" beállítással. Ez nem mellékes körülmény, a DSLR gép lágyabb, természetesebb JPEG képet készít a kompaktoknál. Ha RAW fájlból indulunk ki, és ha szükségesnek érezzük, akkor egy pici élesítést, esetleg némi kontrasztnövelést alkalmazunk, akkor ezekből a képekből ragyogó, borotvaéles képeket kaphatunk, még 100% nagyítással szemlélve is. A képek többnyire állvány nélkül készültek. Ahol ezektől eltértem, ott ezt többnyire külön jelzem.

Objektívcsere

Úgy kell elvégezni az objektív cseréjét, hogy lehetőleg ne kerüljön por a fényképezőgép belsejébe.

Ehhez tegyük le a gépet a hátára fektetve, lazítsuk meg, de ne vegyük le az objektívet. A csereobjektív hátsó sapkáját lazítsuk meg, forgassuk a megfelelő pozícióba a csereobjektívet, hogy minél hamarabb pontosan a helyére illeszthessük. Egyik kezünkkel fogjuk meg a gépen lévő objektívet, másikkal a csereobjektívet, és egy mozdulattal úgy cseréljük ki, hogy a lehető legminimálisabb ideig legyen szabadon a váz nyílása.

Milyen fényképezőgépekkel használhatók a régi objektívek?

Minden objektívet bizonyos vázmélységű fényképezőgéphez terveztek. A vázmélységet bázis távolságnak (base distance) is nevezik, illetve "Flange Focal Distance"-nak is.

A fényképezőgép vázmélysége a fényképezőgép váz elején az objektív kör alakú felfekvési felületének távolsága a képérzékelőtől.

Ha a fényképezőgép vázmélysége nagyobb annál, mint amilyen vázmélységre az objektívet tervezték, akkor az objektív a szükségesnél távolabb kerül a képérzékelőtől. Ennek az lesz a következménye, hogy a végtelenre nem lesz élesre állítható az objektív, és a legkisebb élesre állítás távolsága pedig lecsökken. Ilyen esetben általános célokra nem, azonban közelfényképezés, makrózás céljára még jó lehet az objektív. Sok esetben csak néhányszor 10 cm a legnagyobb élesre állítható távolság. Ebben az esetben a végtelenben az élességet csak úgy lehetne elérni, ha egy szórólencsét tennénk az objektív mögé, ez a módszer rontja a képminőséget, emiatt ezzel nem érdemes próbálkozni.

Minket inkább az az eset érdekel, amikor a fényképezőgép vázmélysége kisebb annál (vagy legfeljebb egyenlő azzal), mint amilyen vázmélységre az objektívet tervezték. Ebben az esetben egyszerűen és jó eredménnyel használhatjuk a régi objektívet fényképezőgépünkön. Ehhez egy adaptergyűrű közbeiktatásával kell rögzíteni az objektívet a fényképezőgépre. Az adaptergyűrű egyrészt rendelkezik olyan menettel vagy bajonettel, amelynek segítségével rögzíteni tudjuk hozzá a régi objektívet, másrészt rendelkezik olyan bajonettel is, amelynek segítségével a gyűrű az objektívvel együtt a gépvázba rögzíthető. A gyűrű felfekvő pereme pontosan olyan vastagságú, hogy biztosítsa azt, hogy az objektív pontosan a megfelelő távolságban helyezkedjen el a képérzékelőtől.

Például a gépvázhoz M42x1 menettel csatlakozó objektívekhez szükséges vázmélység 45,46 mm, azaz az objektív és a váz közös felfekvési felületének ilyen távolságra kell lennie a képérzékelőtől. Ekkor az objektív megfelelően működik, végtelenre állítva végtelenben van az élesség, stb... A Canon EF rendszer vázmélysége 44 mm, a napjainkban használatos Nikon F rendszer vázmélysége 46,5 mm. Ez utóbbi a legnagyobb a mai DSLR fényképezőgépek között. A kérdés az, hogy használni tudjuk-e M42-es objektívünket ezeken a vázakon. A Canon váz vázmélysége 44 mm, az objektívet 45,46 mm-re kellene helyeznünk a képérzékelőtől, a különbség 1,46 mm. Ezt minden további nélkül megtehetjük, csak 1,46 mm vastag peremű adapter kell hozzá, amely az objektívet a váz elejétől 1,46 mm-rel távolabb tartja. A Nikon vázzal viszont problémánk van. A vázmélység 46,5mm, az objektívet azonban csak 45,46 mm-re kellene tennünk az érzékelőtől, azaz az objektívet kissé (pontosan 46,5-45,46=1,04 mm-rel) be kellene tolnunk a váz belsejébe, amely fizikailag nem lehetséges. Tehát a Nikon fényképezőgéppel nem lehet szórólencse nélküli adapterrel általános célra M42-es menetes objektívet használni, mert nem lenne beállítható a végtelen élesség. Makrózásra azonban esetleg használhatjuk azokat.

Másik példa legyen a Canon FD rendszerű objektív, amely 42 mm-es vázmélységet igényel. Ez a Nikon F és a Canon EF rendszerű vázzal nem használható, mert mindkét váz vázmélysége nagyobb, mint amekkorát az objektív igényel. Azaz mindkét vázba "bele kellene tolni" az bjektívet, hogy az a megfelelő távolságban legyen az érzékelőtől de ez nem lehetséges. A Canon EF váznál 2 mm-re, a Nikon F váznál 4,5 mm-re kellene beletolni.

A fentiekből láthatjuk, hogy a régi manuális objektívek használata szempontjából a kisebb vázmélység hatalmas előnyt jelent, hiszen egy kis vázmélységű gépre szinte bármilyen régi objektív használhatóvá válik, csak olyan szélességű adaptert kell használnunk hozzá, amely gondoskodik arról, hogy az objektív a képérzékelőtől épp a megfelelő távolságban legyen. A Nikon F rendszer a legkedvezőtlenebb a nagy vázmélysége miatt, a Canon EF már kedvezőbb, mert 8-10 féle rendszerű objektív használható vele, de a legjobbak ebből a szempontból a 4/3-os rendszerű, vagy a MILC gépek, amelyeknek kicsi a vázmélységük.

Például a Nikon 1 rendszer vázmélysége 17 mm, Canon EF-M 18 mm, Sony E 18 mm. A https://en.wikipedia.org/wiki/Flange_focal_distance oldalon számos régi és újabb rendszer vázmélysége megtekinthető. A kisebb vázmélységű rendszerre a nagyobb vázmélységet igénylő objektív használható a megfelelő adapter közbeiktatásával. A fontosabb rendszerekhez adaptert jó áron az eBay-en szerezhetünk be. Az adapterekről részletesebben lentebb, az M42-es adapter kapcsán írok.

A 4/3-os rendszerrel és a MILC rendszerrel szinte mindegyik régi rendszer objektívjei használhatók, legyenek akár Canon, Nikon, Minolta, Helios, Zeiss, Pentacon, Pentax, Fuji, Exakta, Olympus, stb.. objektívek. Írásomban a Canon DSLR fényképezőgépekkel foglalkozom részletesen, mert ezzel van tapasztalatom.

Azt vegyük figyelembe, hogy csak manuális régi objektívek jöhetnek szóba, olyanok, amelyeknél a távolság és a rekesz manuálisan beállítható.

Újabb objektívek

Az alábbi néhány mai Canon objektívvel azért foglalkozom, hogy a velük készített képeket össze lehessen hasonlítani a régebbi objektívekkel készített képekkel.

Canon EF-S 18-55mm, f/3,5-5,6 IS (IS II, IS STM) kit objektív

Mit várhatunk a kit objektívtől? Csodát semmiképpen se, viszont minden tesztben dicsérték jó optikai teljesítménye és kiváló ár/érték aránya miatt. A legtöbb esetben meglepően jól helytáll, élessége a kép középső részén vetekszik egyes L-es objektívek élességével. Szép a bokeh is. Fényereje lehetne nagyobb, 55 mm gyújtótávolságnál már eléggé lecsökken. Többrétegű tükrözésmentesítés, kontrasztos kép jellemzi. Nagyon szép képeket készíthetünk segítségével.



Canon 350D fényképezőgéppel, Canon EF-S 18-55 mm f3,5-5,6 IS kit objektívvel készült teljes kép


A fenti kép eredetijének 100% nagyítású részlete


Canon 350D fényképezőgéppel, Canon EF-S 18-55 mm f3,5-5,6 IS kit objektívvel készült,
ISO 100, f=55 mm, f/8, 1/100 s


A fenti kép eredetijének 100% nagyítású részlete


Szintén a fenti kép eredetijének 100% nagyítású másik részlete


Canon 350D fényképezőgéppel, Canon EF-S 18-55 mm f3,5-5,6 IS kit objektívvel készült kép
100% nagyítású részlete


Canon 350D fényképezőgép, Canon EF-S 18-55 mm f3,5-5,6 IS kit objektív, állvány, beépített vaku,
f=45 mm, f/8, 1/200 s, kikapcsolt képstabilizátor, manuális élességállítás, teljes kép


Az előző kép 100% nagyítású részlete


A kép egy másik 100% nagyítású részlete


Canon 1100D fényképezőgéppel, Canon EF-S 18-55 mm f/3,5-5,6 IS objektívvel készített teljes kép.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Az előző kép 100% nagyítású részlete


A kép egy másik 100% nagyítású részlete


Canon 1100D fényképezőgéppel, Canon EF-S 18-55 mm f/3,5-5,6 IS objektívvel készített teljes kép.
Gyújtótávolság 44 mm, rekesz f/8, érzékenység ISO 100, záridő 1/320 s.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Canon EF-S 18-55 mm f/3,5-5,6 IS objektívvel készített teljes kép.
Gyújtótávolság 50 mm, rekesz f/5,6, érzékenység ISO 100, záridő 1/640 s.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Canon EF-S 18-55 mm f/3,5-5,6 IS objektívvel készített teljes kép.
Gyújtótávolság 50 mm, rekesz f/5,6, érzékenység ISO 100, záridő 1/1000 s.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Canon EF-S 18-55 mm f/3,5-5,6 IS objektívvel, Raynox DCR-150
előtétlencsével, állvány nélkül készített teljes kép egy szőrös kaktuszról.
Gyújtótávolság 55 mm, rekesz f/5,6, érzékenység ISO 100, záridő 1/320 s, automata élességállítás.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 18-55 mm f/3,5-5,6 IS STM objektív, 55 mm, f/8,
1/200 s, ISO 200, belső vaku.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 18-55 mm f/3,5-5,6 IS STM objektív, 55 mm, f/11,
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.

Canon EF-S 55-250mm, f/4,0-5,6 IS II (IS STM) objektív

Részletesen nem foglalkozom itt vele, ezt egy előző részben már megtettem, mindössze néhány tesztképet mutatok.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Canon EF-S 55-250 mm objektívvel,
135 mm fókusztávolsággal készített teljes kép.
A képre kattintva az teljes felbontásban megtekinthető.


Az előző kép 100% nagyítású részlete.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Canon EF-S 55-250 mm objektívvel,
250 mm fókusztávolsággal készített teljes kép.
A képre kattintva az teljes felbontásban megtekinthető.


Az előző kép 100% nagyítású részlete.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250 mm objektív, f=171 mm, f/5,6.
A képre kattintva az teljes felbontásban megtekinthető.


Az előző kép 100% nagyítású részlete.

canon_55-250_is_ii_131mm_iso100_f80_60
Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250 mm objektív, f=131 mm, f/8, ISO 100, 1/60 s.
Pihenő nőstény oroszlán. A szeménél a fehér homály a fehér színű rács elmosódott képe.
A képre kattintva az teljes felbontásban megtekinthető.

canon_55-250_is_ii_131mm_iso100_f80_60
Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250 mm objektív, f=74 mm, f/8, ISO 100, 1/200 s, vaku.
A képre kattintva az teljes felbontásban megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250 mm f/4-5,6 IS II objektív, f=250 mm, f/16, ISO 100, autofókusz, vaku.
A képre kattintva az teljes felbontásban megtekinthető.


Az előző kép 100% nagyítású részlete.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250mm f/4-5,6 IS II objektív, f=220 mm, Raynox DCR-150 előtétlencse,
beépített vaku + Viltrox JY610C vaku műanyag "kupak" diffuzorral.
Gyöngyike virága. Egy virágocska hosszúsága kb. 5-6 mm.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250mm f/4-5,6 IS II objektív, f=55 mm, f/11, 1/250 s.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250mm f/4-5,6 IS II objektív, f=123 mm, f/11, 1/200 s.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250mm f/4-5,6 IS II objektív, f=250 mm, f/11, 1/250 s.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250mm f/4-5,6 IS STM objektív, f=250 mm, f/8, 1/800 s.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250mm f/4-5,6 IS II objektív, f=250 mm, f/11, 1/320 s.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250mm f/4-5,6 IS II objektív, f=250 mm, f/11, 1/200 s.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon EF 50mm, f/1,8 STM objektív

Sokat töprengtem, hogy megvegyem-e ezt az objektívet, végül a vásárlás mellett döntöttem, és nem bántam meg. Ennek az objektívnek az első változata még hagyományos tervezési elvek alapján készült, 1987-ben jelent meg, és nem tartalmazott különleges lencsetagokat. Ez az objektív is ugyanazokat a lencsetagokat tartalmazza, de kicsit optimalizálták az egyes lencsék elhelyezését, automatikus élességállítással rendelkezik, jobbak a lencsék bevonatai, és közelebbre, 35 cm-re állítható élesre. Optikailag tehát ez is lényegében egy "régi" objektív. Nézzünk néhány vele készült képet.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50mm f/1,8 objektív, f/16, 1/200 s, Viltrox JY610C vaku TTL módban, -1FE expozíció korrekció.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50mm f/1,8 objektív, f/4, 1/200 s, belső vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50mm f/1,8 objektív, f/11, 1/200 s, belső vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50mm f/1,8 objektív, f/11, 1/200 s, belső vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50mm f/1,8 objektív, f/5,6, 1/330 s.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50mm f/1,8 objektív, f/5,6, 1/200 s, Viltrox JY610C vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50mm f/1,8 objektív, f/5,6, 1/200 s, Viltrox JY610C vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50mm f/1,8 objektív, f/5,6, 1/200 s, Viltrox JY610C vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50mm f/1,8 objektív, f/8, 1 s, ISO 100, vaku nélkül.
RAW fájlból készített kép.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50mm f/1,8 objektív, f/2,3, 1/200 s, belső vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50mm f/1,8 objektív, f/8, 1/200 s.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50mm f/1,8 objektív, f/8, belső vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50mm f/1,8 objektív,
f/8, belső vaku, odafogott háztartási papír törlőkendő diffuzor.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

Régi manuális objektívek

Alapkonstrukciók

Nem célom az objektívek fejlődéstörténetének részletes ismertetése, mert inkább gyakorlatban is hasznosítható ismereteket szeretnék közzétenni.

Ha egyetlen lencsével szeretnénk fényképezni, akkor szembetalálnánk magunkat számos lencsehibával, olyanokkal mint a torzítás, szférikus aberráció (gömbi hiba), kóma, kromatikus aberráció (színhiba), stb... Ezek hatását mérsékelni csak több lencsével lehetséges, ezért tartalmaznak az objektívek minden esetben több lencsét. A korai és a napjainkban is zajló fejlesztések lényegében a lencsehibál csökkentését célozzák. Az a kérdés, hogy hogyan lehet adott gyújtótávolságú, adott fényerejű objektívet minél kevesebb lencsehibával előállítani.

A régi objektívek döntő többsége néhány alaptípusból származtatható, és felismerhető szerkezetükben az (esetleg kissé módosított) alaptípus. Ez a megállapítás talán a mai objektívek egy részére is igaz lehet többé-kevésbé.

Cook triplet

Ezt az alaptípust Dennis Taylor tervezte, 1893-ban jelent meg.


Jellemzője a két gyűjtőlencse között elhelyezkedő szórólencse, amelynek célja a kromatikus aberráció jelentős mérséklése. Ennek a felépítésnek az elnevezése: 3 elem 3 csoportban, mert három különálló lencséből áll az objektív. A két függőleges vonalka a szórólencsétől jobbra a rekesz-szerkezet helyét mutatja.

Rajza kissé lágy, de szép a képi összhatása. A mai napig kedvelt objektív, gondoljunk például a Meyer Optik Görlitz Trioplan 100mm f/2,8 régi objektívre, amelyet ismételten elkezdtek gyártani, és a jelenleg gyártott változat kb. 1300 USD áron vásárolható meg, de a több évtizedes eredeti, régi változat ára is 70000 Ft-nál kezdődik. Ez az objektív napjainkban lett ismét felkapott, főleg a szappanbuborékszerű bokeh miatt. Vagy például kevesen gondolják, hogy a Zeiss Sonnar objektív is triplet származék, csak a középső lencsét egy összetett lencsével helyettesítették.

Érdemes még megemlíteni ennek az alaptípusnak Dr. Paul Rudolph, a Carl Zeiss cég fejlesztője által módosított változatát, a Tessar objektívet.


Mint az ábrán is látható, Rudolph a hátsó lencsetagot egy összetett lencsetaggal helyettesítette, mégpedig víztiszta kanadabalzsammal összeragasztott gyűjtő- és szórólencsével. Ez az ábra jobb oldali lencsetagja. Az összeragasztott gyűjtő- és szórólencse nem ugyanolyan, hanem különböző törésmutatójú optikai üvegből készült. Erre a felépítésre azt mondjuk, hogy 4 elem 3 csoportban, mert összesen négy lencse van, amelyből kettő össze van ragasztva, tehát így csak három, egymástól elkülönülő (levegővel elválasztott) csoport van. Széles körben használt, nagyon sikeres konstrukció, a triplethez képest még jobban korrigált lencsehibákkal.

A Tessar objektív rajza teljes rekesznyílásan lágy, és főleg a képsarkak felé lágyul, lerekeszelve f/8-ra azonban nagyon éles lesz, de már f/4 esetén is elég éles. Kemény rajzú, élesen, kontrasztosan rajzoló, kissé a hidegebb színek felé húzó objektív. A kevés lencsetag kedvező.

Dupla Gauss

Ezt az alaptípust Alvan Graham Clark 1888-ban szabadalmaztatta.

A Gauss rendszer egy gyűjtőlencse mögé helyezett szórólencséből áll, ezt duplázta meg az ábra szerint tükörszimmetrikusan Clark, mert észrevette, hogy ez az elrendezés csökkenti a kromatikus aberrációt. Az eredeti szimmetrikus elrendezés mára aszimmetrikussá vált, a frontlencse jóval nagyobb a hátsó lencsetagnál, stb... Tisztán ezt az alapelrendezést nemigen használják, inkább a módosított változatait. Számos ebből a típusból származtatható objektív létezik. A dupla gauss objektív optikai felépítése 4 elem 4 csoportban.

Legismertebb a dupla Gauss objektív Dr. Paul Rudolph által 1896-ban módosított változata a Planar objektív.

Az eredeti Planar objektív a fenti ábrán látható módon, 6 db különálló lencséből épült fel (6 elem 6 csoportban). Ez az objektív nagyszerű korrigáltsága ellenére sem vált be a gyakorlatban, mert a sok lencsefelületen a tükröződések nagyon zavaróak voltak, és a kontrasztja nagyon kicsi volt. Csak később, a tükrözésmentesítő réteg felfedezése, és polgári célra történő alkalmazhatósága (1941) után válhatott nagyszerű objektívvé.



A fenti ábrán már a két összetett lencsét tartalmazó, továbbfejlesztett változat látható. Itt a két-két belső lencsét egy-egy két lencséből összeragasztott lencsecsoporttal helyettesítették. A módosított változat optikai felépítése 6 elem 4 csoportban. Lentebb látni fogjuk, hogy a Planár alapú optikai felépítés számos objektívben megjelent. A Planar típusú objektívek jól korrigált, nagy fényerejű, éles képet adó objektívek.

Retrofókusz elv

A tükörreflexes fényképezőgépek megjelenésével egy komoly problémával találták szemben magukat az objektívgyártók. A fény útjában 45 fokos szögben elhelyezkedő tükör szükséges mérete miatt az objektívet nem lehetett tetszőlegesen közel elhelyezni a film síkjához képest. Ez viszont megakadályozta, hogy kellően kis gyújtótávolságú objektívet tudjanak készíteni a kisfilmes tükörreflexes gépekhez. Hagyományos objektívtervezés és kisfilmes tükörreflexes fényképezőgép esetén 40 mm-esnél rövidebb semmiképpen sem lehetett az objektív gyújtótávolsága, mert nem lehetett az objektívet kellően közel helyezni a filmhez.

Az objektív gyújtótávolságát az úgynevezett fősíkjától mérjük, amely normál esetben az objektív belsejében van. (A fősik egy optikai (lencsetervezési) kifejezés, tehát annak látható, kézzel fogható megjelenése nincsen.) Ha ezt a fősíkot sikerülne valamilyen módon a gépváz belsejébe "tolni", akkor lehetne rövid gyújtótávolságú objektívet is gyártani. Ezt a problémát oldotta meg az úgynevezett retrofókusz elv, amelynek lényege az, hogy ha egy (vagy kettő) szórólencsét helyezünk egy objektív elé, akkor annak lerövidül a gyújtótávolsága, és a fősíkja is hátratolódik, az objektíven kívülre. Így már a fősík a gépváz belsejébe eshet, kellően közel a film síkjához. A tükörreflexes fényképezőgépekhez gyártott nagylátószögű objektíveknél ezt a megoldást alkalmazzák.

Példaképpen nézzük meg a Voigtlander Skoparex 35mm f/3,4 retrofókusz elven alapuló, nagylátószögű objektívet, melynek optikai felépítése az alábbi ábrán látható.


A hátsó lencsetagoknál (az ábrán jobb oldalon) az utolsó három lencsecsoportban tisztán felismerhetjük a Tessart, amely elé egy gyűjtőlencse került, majd frontlencseként egy nagy szórólencse.

A Pentacon 30mm f/3,5 objektív szintén retrofókusz elven alapuló, nagylátószögű objektív, melynek optikai felépítése az alábbi ábrán látható.


A hátsó lencsetagokban (az ábrán alul) tisztán felismerhetjük a Cook triplet objektív három elemét, amely elé egy gyűjtőlencse került, majd frontlencseként egy nagy szórólencse.

Az alábbi ábrán láthatjuk a Helios 44 objektívcsalád és a Schneider Xenon 50mm f/1,9 objektívek optikai felépítését, amelyek Planar típusú objektívek (továbbfejlesztett változat).


Vagy nézzük meg a Carl Zeiss Jena Pancolar 50mm f/1,8 objektívet:


Ez is Planar típusú objektív, a frontlencse felöli részen (az ábrán bal oldalon) a módosított, összetett (ragasztott) lencsés változat elemei, a hátsó lencséknél (az ábrán jobb oldalon) pedig az eredeti, különálló lencsékből álló változat elemei jelennek meg.

Az alábbi ábrán nézzük meg az új, Canon EF 50mm f/1,8 STM objektív felépítését.


Látható, hogy ez is Planar típusú objektív, csak itt a Pancolarral ellentétben a frontlencse felől találhatók a különálló lencsék (az eredeti változat szerint), és a hátsó lencsetagnál a két lencséből összeragasztott lencsecsoport (a módosított változat szerint).

Régi objektívek használata

Sokaknak, akik Canon DSLR gépet kit objektívvel vásárolnak, első teendőjük, hogy egy Canon EF 50 mm-es, f/1,8 II objektívet is vásárolnak, mert könnyű, kicsi, éles képet készít, nagy fényerejű, így kis mélységélességű képek készítésére alkalmas. Erre az objektívre később még visszatérek.

Most inkább foglalkozzunk azzal, hogyan tudunk olcsón jó minőségű objektívekhez jutni.
Fix gyújtótávolságú, manuális objektívekről van szó, amely azt jelenti, hogy a távolságot és a rekeszt manuálisan nekünk kell állítani. Ha ezek valamelyike nem állítható az objektíven, akkor az nem alkalmas céljainkra.

A régi, akár több évtizedes objektívek többségét eredetileg 24x36 mm-es kisfilmes fényképezőgépekhez tervezték, sok esetben azonban egy adapter lehetővé teszi, hogy DSLR gépünkhöz ilyen hagyományos objektívet csatlakoztathassunk.

Választhatunk egyszerű, olcsó adaptert, vagy úgynevezett "chipes" adaptert, amely ún. "AF confirm", azaz működik vele a fényképezőgép élességjelző rendszere. A "chipes" adapter az aranyozott érintkező felületekről ismerhető fel, az egyszerű adapternél ez hiányzik.

Milyen csatlakozású objektíveket használhatunk Canon EOS digitális fényképezőgépünkkel?

Azt, hogy egy adott rendszerű objektív használható-e a Canon EOS géppel, mint láttuk, alapvetően annak a fényképezőgépnek a vázmélysége határozza meg, amelyre az objektívet tervezték. A nagyobb vázmélységre tervezett objektívek a megfelelő adapterrel használhatók, a kisebb vázmélységre tervezett objektívekhez szórólencsés adapter lenne szükséges, de a lencse rontja a képminőséget.

Canon EOS DSLR géppel, lencsét nem tartalmazó adapter segítségével az alábbi rendszerű régi objektívek használhatók:

  • Bronica ETR (középméret)
  • Bronica SQ (középméret)
  • Contax/Yashica SLR
  • Hasselblad (középméret)
  • Leica R
  • Leica Visoflex
  • Mamiya 645 (középméret)
  • Nikon F objektívek rekeszállító gyűrűvel
  • Nikon G (és nem G) objektívek rekeszállító gyűrű nélkül
  • Olympus OM
  • Pentax 42 (M42) menetes csatlakozás
  • Pentax K (csak EF-S)
  • Pentax PDA (csak EF-S)
  • Pentax 645 (középméret)
  • Pentax 67 (középméret)
  • Tamron Adaptall
  • T-mount

Ha egy kisebb vázmélységre tervezett objektívet a képérzékelőtől a szükségesnél távolabb helyezünk el, akkor a végtelenben nem állítható élesre, csak közeli tárgyakat tudunk élesre állítani. Ha jelentősen nagyobb a szükségesnél a távolság, akkor sok esetben legfeljebb közelfényképezésre lesz alkalmas az objektív. Például egyes M39-es menetes objektívek 28,8 mm vázmélységet igényelnek a helyes működéshez. Ha ilyen objektívet egy M39-M42 átalakító gyűrűvel egy M42 - EOS adapterrel Canon EOS gépre csatlakoztatunk, akkor a képérzékelő síkjától az objektív hátsó felfekvő felülete 45,46 mm-re lesz, tehát jóval távolabb, mint kellene. Emiatt csak egész közeli távolságra lesz az objektív élesre állítható.

Egy kedves Olvasó hívta fel e-mailben a figyelmem arra, hogy többféle 39 mm átmérőjű menettel rendelkező objektívet gyártottak. Ezek egy része, mint például a Jupiter-8 objektív, 28,8 mm vázmélységet igényel. Azonban léteznek például szintén M39 menettel rendelkező, régi Zenit fényképezőgépekhez gyártott objektívek, amelyek 45,2 mm vázmélységű fényképezőgépeken voltak használatosak, és egy M39 - M42 átalakító gyűrű segítségével elvileg tökéletesen alkalmasak lehetnek akár Canon DSLR fényképezőgéppel történő használatra. (A valódi alkalmasságot Canon FF gép esetén az alkalmazni kívánt objektív esetében mindig ellenőrizzük!)

Nézzük meg tehát példaként a közismert Jupiter-8 50 mm f/2,0 objektívet.


Ez az objektív a Contax fényképezőgéphez készült Zeiss Sonnar 50 mm f/2,0 objektív szovjet másolata. Ez a Contax 28,8 mm vázmélységű, M39 menetes fényképezőgép volt, ezért a Jupiter objektívet a Contax géphez hasonló paraméterű Zorkij fényképezőgéphez készítették. Az objektív tükrözésmentesítő réteggel ellátott, kedvezően kis méretű, könnyű. Az eredeti Zeiss objektívhez képest eltérő optikai karakterisztikája van. Képe éles, a sarkokban lágyabb.

Főbb jellemzői:

  • Fókusztávolság: 50 mm
  • Fényerő: f/2,0
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/22
  • Rekeszlamellák száma: 9
  • Rekesz: manuális rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 1 m
  • Szűrőmenet átmérője: 40,5 mm
  • Tömege: 130 g
  • Hossza: 45 mm

Ha egy M39 objektívet Canon EOS fényképezőgéphez szeretnénk használni, akkor szükség van egy EOS-M42 adapterre, valamint egy M39-M42 átalakító gyűrűre. Azonban ezzel nem oldjuk meg a problémát, sőt ennél az objektívnél most ütközünk igazán problémába.



Az M39-M42 átalakító gyűrű átmérője nagyobb, mint a fenti ábrán 2-essel jelölt felület átmérője, ezért ha arra teljesen rácsavarjuk az EOS-M42 adaptert, akkor az nem a 2-essel jelölt felülethez, hanem az 1-essel jelölt, élességállító gyűrűhöz szorul, és megakadályozza annak állíthatóságát. A megoldás az lehet, ha egy vékony anyagból készült, szélesebb gyűrűt teszünk az objektívre, mielőtt rácsavarjuk az M39-M42 átalakítót és az EOS-M42 adaptert.

A kisebb vázmélységhez tervezett objektív miatt végtelenbeli élességünk nem lesz, sőt, az objektív elejéről mérve csak néhány centiméterre tudunk élességet állítani, ezért az ilyen objektív elsősorban makrózásra felelhet meg.

Itt látható az objektívvel készült tesztkép. Mivel az élességállító gyűrű a fent leírt okból nem volt forgatható, az élességet a fényképezőgép közelítésével-távolításával igyekeztem beállítani.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Jupiter-8 objektívvel készített teljes kép.
A képre kattintva az teljes méretben megtekinthető.


Az előző kép 100% nagyítású részlete.

Megállapíthatjuk, hogy az ilyen és ehhez hasonló, kisebb vázmélységre tervezett objektívvel Canon EOS rendszer esetén nem igazán érdemes foglalkozni, mert előnye más rendszerű, egyszerűen használható objektívekkel szemben nem nagyon van, viszont annál több a hátránya.

Főleg Full-Frame méretű érzékelőjű Canon DSLR gépeknél tekintettel kell lenni (értsd: NAGYON kell vigyázni!!!) arra, hogy az objektív végtelenre állításkor ne nyúljon túl mélyen a gépváz belsejébe, mert akadályozhatja a tükör mozgását, és a gép meghibásodását okozhatja. Minden esetben ellenőrizzük, hogy a használni kívánt objektív kompatibilis-e gépünkkel. Itt találhatunk egy Canon 5D régi objektív kompatibilitás listát: http://www.panoramaplanet.de/comp/
APS-C méretű érzékelőnél ez nem szokott probléma lenni, de azért legyünk óvatosak.

Az alábbi módon használhatjuk régi objektívünket az adapterrel:

  • Az objektívet bele kell helyezni az adapterbe, majd azt a fényképezőgép bajonett foglalatába kell helyezni.
  • Nem lesz automatikus élesre állítás.
  • Az objektívet csak Av vagy M módban használhatjuk. Av mód esetén a gép automatikusan megállapítja a záridőt az objektíven beállított rekeszértékhez. M módban nekünk kell a záridőt is beállítani. A fényképezőgépen (nem az objektíven) a helyes expozíció elérése céljából az adapter által lehetővé tett legnagyobb rekesznyílás értéket állítsunk be (ha egyáltalán lehetséges állítani).
  • Élességet teljes rekesznyílásnál, manuálisan kell állítanunk, chipes adapter esetén a keresőben a piros LED a szokásos módon felvillan, ha érzékeli a gép az élességet. Én úgy szoktam használni, hogy csak a középső élességmező legyen aktív és közben a mattüvegen is nézem az élességet, és korrigálom, hogy pontos legyen a beállítás. Önmagában a LED felvillanása nem a maximális élességet jelzi, hanem inkább azt, hogy a beállítás egy bizonyos tűrésmezőn belülre került. Esetleg kereső nagyítót is használok. Használhatunk élőkép módot is az élességállításhoz, ez sokat segít.
  • Élesreállítás után az objektíven be kell állíani a rekeszt a kívánt értékre, majd exponálhatunk.

Sokszor az is célszerű - főleg beugró rekeszes objektívnél - hogy a rekeszt az objektíven előre beállítjuk, és lerekeszelve próbáljuk meg az élességet beállítani. Ha nem túlságosan rekeszelünk, akkor még az élesség visszajelzés is működhet, bár fényesebb, kontrasztosabb kép esetén pontosabb.

Az adapterrel készült képek esetén a gépnek fogalma sincs arról, hogy a kép milyen rekesznyílás mellett, milyen fókusztávolságú objektívvel készült, ezért az egyszerű (olcsóbb) chipes adapternél az EXIF adatokban mindig fix érték, például f/1,4 és 50mm szerepel, de az adapterben lévő chiptől függően ez lehet más érték is. Chip nélküli adapter esetén az EXIF adatokban a rekesznyílás értéke egy nagyon nagy szám lesz, a fókusztávolság pedig 0. Ha szükségünk van arra, hogy később is tudjuk, hogy egy felvétel melyik objektívvel és milyen rekesznyílással készült, ezeknél az adaptereknél nem tehetünk mást, minthogy a felvétel elkészültekor feljegyezzük. Vannak programozható adapterek is, amelyeknél ez a probléma nem jelentkezik, de nehézkes a használatuk, és drágábbak.

Az a célszerű, ha minden objektívünkhöz beszerzünk egy adaptert, így azt nem kell mindig cserélgetni, csak csatlakoztatni kell a géphez az adapterrel ellátott objektívet. Az adapterhez szerezzük be a hátsó védősapkát is.

A mai digitális tükörreflexes gépek keresője (főleg a pentatükrös APS-C méretűké) sajnos kevésbé alkalmas a manuális élességállításra, mint annak idején a filmes tükörreflexes gépek voltak, akár a Praktica, akár a Zenit fényképezőgépet nézzük, mert elsősorban automatikus élességállításra készültek. Manuálisan élesre állítani sehogyan sem könnyű velük, nem túl sokat segít a fókusz jelzése sem, az némileg segíthet, ha rendelkezünk kereső nagyítóval. A fényképezőgép hátán lévő élőképes kijelző nagyított képe is nagy segítséget jelent a manuális élességállítás szempontjából, közelfényképezés esetén szinte nélkülözhetetlen az élőképes mód, mert annak segítségével tökéletesen pontosan állíthatunk manuális módon élességet. Hátránya az lehet, hogy kültéren, tűző napsütésben esetleg nem elég jól látható a hátoldali kijelző képe.

A régi objektívek előnyei és hátrányai

A módszer ugyan kissé nehézkes, de mit várunk cserébe?

  • Olcsó, régi objektívek használatának lehetőségét.
  • Esetenként a fix gyújtótávolságú objektív nyújtotta jobb képminőséget, érdekesebb képhatást, rajzolatot, esetleg egyedi bokeh-t.
  • Kis mélységélességű képek készítését.
  • A kit objektívnél nagyobb fényerőt, és ezáltal kevés fényben pillanatfelvétel készítésének lehetőségét.
  • Tartós, jó minőségű mechanikai kivitelt.

Ezek régi objektívek, hogy meg tudjuk ítélni a mai Canon kit objektívekhez képest a minőségüket, fentebb látható Canon objektívekkel készített néhány kép. De nem is ez az érdekes, hanem az, hogy ezek és más hasonló objektívek jó eredménnyel használhatók digitális fényképezőgépen is.

A Canon 18-55 kit objektív fényereje 55 mm-es fókusztávolság esetén mindössze f/5,6, amely nem minden esetben teszi kellő mértékben lehetővé azt, hogy egy témát a kis mélységélességgel "leválasszunk" a mögötte nem túl messze lévő háttérről. Az f/1,4 - f/2,0 fényerejű fix gyújtótávolságú objektívek ezt lehetővé teszik.

Mint láttuk, a mélységélesség függ a képérzékelő méretétől, minél nagyobb, annál kisebb a mélységélesség, ha más egyéb mélységélességet befolyásoló tényező nem változik, és a képmező kitöltése a témával azonos. Ebből a szempontból az FF érzékelővel rendelkező fényképezőgép előnyösebb. Ha borotvaéles, kis mélységélességű képet szeretnénk, akkor hátrányos az, hogy az olcsóbb objektívek teljes rekesznyíláson lágyabban rajzolnak, és többségük csak f/5,6 - f/8,0 érték körül éri el a maximális élességet.

A nagy fényerejű régi objektívek lehetővé teszik zárt térben, nem túl jó fényviszonyok között, vaku és állvány nélkül szabad kézből történő fényképezést, mert a nagy fényerő miatt kellően rövid záridő használható. Ebben az esetben szintén hátrányos lehet a nagy rekesznyílás esetén lágyabban rajzoló objektív.

Annak idején elterjedt, hogy a digitális gépekhez speciális "digitális" objektív kell, nem jók a hagyományosak. Ennek fő okaként azt jelölték meg, hogy a képérzékelő csak akkor készít éles képet, ha a fénysugarak minél inkább merőlegesen esnek a felületére. A ferdén beeső fénysugarak nem jók. Ez igaz is.

Ha megnézünk egy kisfilmhez gyártott objektívet, azt tapasztaljuk, hogy a filmkocka széléhez közelítve egyre inkább kevésbé merőlegesen esnek be a fénysugarak, és a szélek felé az objektív felbontóképessége is csökken. Igen ám, de APS-C méretű képérzékelő esetében csak a kép közepét (körülbelül 15x22 mm-es területét) hasznosítjuk, így a fénysugarak merőlegessége és a kapott felbontás is megfelelő lehet. A hagyományos objektívek említett hibája inkább a 24x36 mm méretű képérzékelővel rendelkező fényképezőgépeknél jelentkezik számottevően.



Az APS-C méretű képérzékelő felülete jóval kisebb, mint a kisfilm mérete. Ahhoz, hogy azonos méretű képet kapjunk, az APS-C képet nagyobb mértékben kell "nagyítani". Annak a képfelületnek, amelyre ezeket az objektíveket tervezték (FF), csak egy részét használjuk a képalkotáshoz, ezért azt gondolhatnánk, hogy a részletgazdagság nem lesz elég, és rossz minőségű képet kapunk. A valóságban azonban ezek az objektívek jól használhatók, még 100% nagyítással szemlélve is éles, részletgazdag képet kaphatunk (legalábbis az általam használt 8 MP-es illetve 12 MP-es fényképezőgép esetén, nagy felbontású gép esetén esetleg csökkenteni kell a kép felbontását, hogy 100% nagyítás esetén is éles legyen a kép). Ez másképp megfogalmazva azt jelenti, hogy várhatóan körülbelül olyan méretű képet készíthetünk jó minőségű régi objektívünkkel készült felvételünkből, mintha az 10-12 MP-es géppel készült volna (hiába 18 vagy 22 MP-es a gépünk).

Ne feledkezzünk el a fényelhajlás képminőségrontó hatásáról. Erről itt írok részletesebben: http://www.bykyny.hu/fenykepezes-fenykep-minosege.shtml#rekeszertek_elesseg. Idézem innen az alábbi táblázatot, amely különböző felbontású, APS-C méretű képérzékelők esetén azt a rekeszértéket mutatja, amelynél a fényelhajlás jelenségének képminőséget rontó hatása éppen kezd jelentkezni. Ha a megadottnál szűkebb rekesznyílást használunk, akkor a fényelhajlás káros hatása fokozódik. Ne kezeljük a kérdést mereven, nem arról van szó, hogy egyáltalán ne használjunk szűkebb rekesznyílást a táblázatban megadottnál, ha arra szükség van. Inkább arról van szó, hogy amennyiben kiváló objektívvel minél inkább ki akarjuk használni a fényképezőgép felbontását, akkor vegyük ezt is figyelembe. Olvassuk el a fenti linken írottakat, és kezeljük helyén a kérdést.

Felbontás (APS-C méret)
Rekeszérték
8 MP f/10,2
10 MP f/9,1
12 MP f/8,3
15 MP f/7,5
18 MP f/6,8

Milyen hátrányai vannak a régi, fix gyújtótávolságú objektíveknek?

  • Nincs automata élességállítás.
  • A kisméretű keresőben a pontos manuális élességállítás lassú és nehéz. Célszerű mindig több felvételt készíteni, ha lehetséges. Ha szükséges és lehetséges, használjuk az élőkép módot.
  • A rekeszt kézzel kell beállítanunk.
  • Nincs változtatható gyújtótávolság, azt a megfelelő helyre történő gyaloglással kell helyettesítenünk.
  • Az EXIF adatokban a valós objektív típus, gyújtótávolság és rekesznyílás érték nem jelenik meg, ha ezekre szükségünk van, akkor azt fel kell jegyeznünk.
  • A nagylátószögű tartományban nem nagyon találunk elfogadható áron ilyen objektívet.
  • A 200 mm feletti tartományban se könnyű olcsó és jó objektívet találni, és ezek az objektívek kifejezetten nehezek is lehetnek.
  • Csak Av és M mód használható.
  • Többségük fémből és üvegből készült, ezért nehezebbek a mai műanyagból és üvegből készített objektíveknél.
  • Nincs képstabilizátor.
  • Nincsenek különleges lencseanyagok (pl. fluorit), nincsenek aszférikus lencsék, nincsenek extra bevonatok.
  • Bizonyos esetekben több utómunkára lehet szükség.

Ha figyelembe vesszük az objektívek korlátait, sikerrel használhatjuk ezeket, és sok szép képpel lehetünk gazdagabbak. Ha nem arra használjuk, amire valók, akkor csalódást okozhatnak. Ezek sem feltétlenül minden célra egyformán alkalmasak, akkor nem lesz csalódásban részünk, ha rendelkezésre álló objektívünk esetén megtaláljuk a fényképezésnek azt területeit ahol az objektív a legeredményesebben használható.

A mai tervezésű objektívekhez képest a képalkotás tekintetében milyen főbb eltérésekre számíthatunk régi objektívek használatával?

  • Teljes rekesznyíláson többnyire lágyabb, kevésbé kontrasztos rajz, kisebb felbontóképesség.
  • Teljes nyíláson általában kisebb kontraszt, amely rekeszeléssel nő, de nem ritka az sem, hogy lerekeszelve is kisebb a kontraszt a mai objektívekhez képest.
  • A kisebb kontraszthoz általában kisebb színtelítettség is járul.
  • A jobb minőségű régi objektívek képközépnél mért felbontóképességével nincs probléma, az megközelítheti vagy el is érheti a mai objektívek felbontóképességét, de a képsarkokban általában nagyobb mértékben romlik a felbontóképesség a modern, különleges lencsetagokat is tartalmazó objektívekhez képest.
  • A kevésbé jó bevonat miatt a régi objektívek általában kevésbé jól tűrik, ha fényforrás látható a képen, vagy annak fénye közvetlenül eléri a frontlencsét. Ez utóbbi probléma ellen fényellenzővel védekezhetünk.

Tehát egyes régebbi objektívek kontrasztja kisebb, mint a mai objektíveké. Azt gondolhatnánk, hogy ez nagy hátrány. Egyrészt a RAW konvertálás során ez könnyen korrigálható, másrészt nagy árnyalatterjedelmű téma esetén esetleg még hasznos is lehet, mert az ilyen objektív mintegy kissé "összenyomja" a téma árnyalatterjedelmét, és az jobban "belefér" a fényképezőgéppel átvihető tartományba.

A legtöbb régi, manuális objektív jól működik digitális vázon, ezt a lenti, korrigálatlan, módosítatlan képek is mutatják. Azonban szólni kell egy ismert jelenségről. A manuális objektíveket a fényképezőgép Av (rekesz prioritás, vagy más néven időautomatika) vagy M (manuális) felvételi módjában használhatjuk. Av módban mi állítjuk be a rekeszértéket, és ehhez a gép állapítja meg a fénymérés eredménye alapján az expozíciós időt. A legtöbb objektívnél ez jól is működik, azonban vannak olyan objektívek, amelyeknél nem. Azt tapasztaljuk például, hogy tág rekesznyílásnál helyesen exponált képet kapunk, de ha szűkítjük a rekesznyílást, egyre sötétebb lesz a kép. A helyes expozíciót eredményező záridőhöz képest az eltérés se konstans, az változik a rekesznyílás függvényében. Ennek okáról az interneten is csak azt találtam, hogy az oka nagyon összetett, és az objektív kilépő pupillája elhelyezkedésének is szerepe van benne. Ilyen esetben sajnos nem alkalmazható az Av mód, helyette inkább az M módot kell alkalmazni, és hisztogramot (próbafelvétellel, vagy egy külső fénymérőt) a helyes záridő megállapításához. Az élőkép mód is megoldás lehet, ekkor az Av mód is jól működhet, és élő hisztogramot is láthatunk. Ehhez hasonlóan az a jelenség is előállhat bizonyos objektíveknél, hogy a TTL vaku nem ad helyes eredményt, mert az objektíven keresztül történő vakufénymérés is hamis eredményt ad. Ilyenkor is általában sötét képet kapunk. A korrigáláshoz mindkét esetben expozíció kompenzációt alkalmazhatunk.

Volt szocialista ország révén abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a régi szovjet és NDK objektívek aránylag olcsón hozzáférhetők.

Ezek az objektívek - látszólagos hasonlóságuk ellenére - szinte minden jellemzőjükben eltérnek egymástól, szinte mindegyik egy egyéniség. A főbb eltérő tulajdonságaik:

  • gyújtótávolság 
  • fényerő
  • kontrasztosság
  • felbontóképesség
  • rajzuk keménysége
  • színviláguk
  • rekeszlamellák száma
  • életlenedés minősége (bokeh)
  • élességállító gyűrű elfordulásának szöge
  • súly, méret


Bizonyára van, aki csodálkozik azon, hogy még az élességállító gyűrű elfordíthatóságának szöge is számít, azonban minél nagyobb szögben fordítható el az élességállító gyűrű, annál pontosabban állíthatunk élességet.

Bár nem túl lényeges adat, de azért feltüntettem néhány objektívnél a mért felbontóképesség értékeket. Ezek az adatok a legtöbb esetben az időközben megszűnt http://foto.recenzja.pl/ tesztjéből származnak. A szovjet objektíveknél a felbontóképesség értékei az eltérő mérési módszer miatt eltérnek a gyártó által megadott adatoktól. A felbontóképesség mérése a szokásos módon, vonalas tesztábra lefényképezésével történt, a 24x36 mm-es kép közepén, illetve a képsarkokban mérték a felbontóképességet. Az eredmény mértékegysége vonal/mm. A fenti lengyel weboldal mérési eredményei esetében az azonos mérési módszer miatt feltehetőleg az egyes objektívek felbontóképessége valamennyire egymással is összehasonlítható. Ha nem a fenti weboldalról vettem át az adott objektív mért felbontóképesség értékeit, akkor minden esetben feltüntettem a forrást.

A felbontóképesség szinte mindegyik objektív esetén fokozatosan romlik, ahogy haladunk a képmező közepétől a széle felé. APS-C képérzékelő esetén azonban csak az objektív által kirajzolt képmező középső részét használjuk, ezért a felbontóképesség csökkenésének mértéke jóval kisebb, mintha ugyanazt az objektívet FF érzékelővel használnánk. Nem minden objektívet teszteltek, ezért nincs felbontóképesség táblázat néhány objektívnél.

A régi objektíveknél azt is megfigyelhetjük, hogy teljesen nyitott rekesznyílásnál rajzuk lágyabb, lerekeszelve (általában f/5,6 - f/8 tartományban) eléri teljesítőképességének maximumát, majd tovább szűkítve a rekeszt - a fényelhajlás miatt - ismét lágyulni kezd a rajzuk. Ezt jól tükrözik a felbontóképesség mért értékei, ezért a felbontóképesség táblázatokat jól használhatjuk a gyakorlatban is, mert megállapíthatjuk segítségével, hogy az objektív mely rekeszérték-tartományban rajzol a legélesebben, valamint ezektől eltérő rekeszérték esetén, illetve Full-Frame váz esetén a kép sarkainál mennyire lágyul a rajza.

Az objektívek rajza nem egyformán jó közeli és távoli téma esetén. Régi, általános célú objektívek legjobban a közepes vagy távoli tartományra korrigáltak. Ez azt jelenti, hogy közepes (néhány méter) távolságra, vagy nagy távolságra lévő téma esetén lesz a legjobb a felbontóképesség (élesség). A speciális objektívek konstrukciója ettől eltérhet, például a makró objektívek legjobban a kis felvételi távolságra korrigáltak.

Sokan az objektívek minőségének megítélése szempontjából a felbontóképességet gondolják a legfontosabb paraméternek. Véleményem szerint a brillancia és a kontraszt fontosabb a felbontóképességnél. A brillancia biztosítja az árnyékok részletgazdag, kontrasztos ábrázolását. A kontrasztosan rajzoló objektív képes a téma finom, egymástól alig különböző tónusainak megkülönböztetésére. A kisebb felbontóképességű, de nagyobb brillanciájú, kontrasztosabb objektív képét élesebbnek láthatjuk a nagyobb felbontóképességű, de kisebb kontrasztú objektívvel szemben.

Rekesz megoldások

Az élességet mindig maximális rekesznyílásnál célszerű beállítani, mert ekkor a legkisebb a mélységélesség, ekkor legvilágosabb a kép a keresőben, ezért így lehet a legpontosabban élesre állítani. Az élesség beállítása után kell a szükséges rekeszértéket beállítani, majd exponálni. Sokszor nem mindegy, hogy ezeket milyen könnyen, gyorsan és pontosan tudjuk megtenni.

A régi objektívek többsége háromféle rekeszállítás megoldás valamelyikével készült.

  • manuális rekesz
  • előválasztós rekesz
  • automata beugró rekesz

Manuális rekesz

Az ilyen objektív esetén a rekeszgyűrű elforgatásával állítjuk be a rekesz értékét. Élességállítás előtt teljesen nyitjuk a rekesz, majd az élesség beállítása után beállítjuk az expozícióhoz szükséges rekesznyílást.

Előválasztós rekesz

Talán ez a megoldás a legalkalmasabb digitális géppel történő fényképezéshez. Legalábbis én legjobban ezt szeretem. Többféle megoldása létezik, részletesen a Helios 44-2 objektívnél alkalmazott megoldásról szólok.

Működését sokan nem értik, még a régi objektívek tesztelői is zavarosnak érzik működését, és nem értik a lényeget.

Az a jó, ha élességet teljes nyílással állítunk, mert így a legkisebb a mélységélesség, és emiatt így lehet a legpontosabban beállítani az élességet. Az élesség beállítása után be kell állítani azt a rekeszértéket, amellyel el szeretnénk készíteni a felvételt. Előválasztós rekeszmegoldás esetén valamilyen módon előre ki kell választani azt a rekeszértéket, amellyel majd el szeretnénk készíteni a felvételt. Minden ilyen objektíven van egy gyűrű, amelyet ha tekerünk, akkor egyik végállásban (ütközésig tekerve) a maximális rekesznyílást állítjuk be az élességállításhoz, míg a másik végállásba tekerve az előre kiválasztott rekeszértékre szűkítjük a rekeszt, arra az értékre, amellyel el szeretnénk készíteni a felvételt. Ez a megoldás nagyon megkönnyíti a dolgunkat, mert anélkül, hogy a gépet a szemünktől el kellene venni, élességállítás után a gyűrűvel egy mozdulattal rekeszelhetünk a kívánt értékre.



Tehát nézzük a Helios 44-2 objektív esetén alkalmazott megoldást. Az előválasztó rekeszes objektív használatakor az ábrán piros 2-es számmal jelzett, kissé nehezen járó gyűrű elfordításával az 1-gyel jelölt piros ponthoz állítjuk a felvétel elkészítésekor használni kívánt rekeszértéket (előválasztás). Ezután ha a 3-assal jelölt gyűrűt ütközésig egyik irányba fordítjuk, akkor élességállítás céljából maximális rekesznyílást állítunk be, ha ütközésig ellenkező irányba fordítjuk, akkor az előzőleg beállított értékre szűkítjük le a rekesznyílást. Ennek a megoldásnak az a hatalmas előnye az automata beugró rekeszes és a manuális típusokkal szemben, hogy élességállítás után anélkül, hogy szemünk elöl el kellene vennünk fényképezőgépünket, egyetlen mozdulattal beállíthatjuk a kívánt rekeszértéket. Az 1-essel jelzett piros pont esetleg hiányozhat objektívünkről, akkor a távolságállítás piros színű vonalának (a képen a piros vonal a háromszöggel) meghosszabbításához állítsuk a használni kívánt rekeszértéket (az ábrán f/2 értéket láthatunk beállítva).

Létezik olyan megoldás is, amelynél csak egy gyűrű van, és azt az objektív eleje felé vagy ellenkező irányba húzva lehet a kívánt rekeszértéket előválasztani.

Automata beugró rekesz

Ennek lényege eredetileg az volt, hogy be kellett állítani az objektív rekeszállító gyűrűjén a használni kívánt rekeszértéket, azonban a rekesz továbbra is teljesen nyitott állapotban maradt, hogy az élesség beállítását maximális rekesznyílásnál lehessen elvégezni, majd exponáláskor a fényképezőgép hozta működésbe az objektív rekesz szerkezetét, amely ezáltal a felvétel elkészítésének idejére az előzőleg beállított értékre szűkült.



Itt az M42-es menetes rendszerben alkalmazott automata beugró rekeszt ismertetem, de ehhez hasonló automata rekesz szinte minden más rendszerben is rendelkezésre áll, kissé más megvalósításban. Az ilyen M42-es objektív megnevezésében sok esetben szerepel az "auto" szó. Az automata beugró rekeszű M42-es objektív esetén, ha a fenti képen látható kis pöcök kiengedett állapotban van, akkor teljesen nyitott a rekesz, ha be van nyomva, akkor lerekeszeli az objektívet a rekeszállító gyűrűn beállított értékre.

Ha van az objektíven AUTO-MANUAL (A-M) átkapcsoló, és az MANUAL állásba van kapcsolva, akkor ez ugyanolyan hatású, mintha a pöcköt benyomtuk volna, azaz a pöcök benyomása nélkül is lerekeszel a beállított rekeszértékre.

Digitális fényképezőgépnél nincs olyan mechanika, amely az automata beugró rekeszt működtetné, emiatt a rekeszállítást manuálisan kell elvégeznünk. Az élességállítás teljesen nyitott rekesszel történik. Élességállítás után a rekeszállító gyűrűvel be kell állítani a kívánt rekesznyílást úgy, hogy közben lehetőleg a már beállított élességet ne állítsuk el. Ehhez olyan megoldás szükséges, amely az automata beugró rekeszes objektívet manuális rekeszes objektívvé "alakítja"'. Az M42-es rendszerben ehhez vagy manual/auto átkapcsolóval rendelkező objektív szükséges, vagy peremes adapter, amely a pöcköt benyomva tartja.

Beugró rekeszes német (Pentacon és Carl Zeiss Jena) objektívek tárolásakor legyünk óvatosak. Az objektíveket mindig manuál állásba kapcsolva, teljesen zárt rekesszel tároljuk, mert ellenkező esetben a benne lévő gyenge rugó elfáradása, megnyúlása miatt nem lesznek beállíthatók a szűkebb rekesznyílások. A javasolt állapotban van a rugó legkevésbé megfeszítve. Peremes EOS adapter használatakor szintén maximálisan zárjuk a rekeszt a tároláshoz.

Mélységélesség skála

A régi manuális objektívek majd' mindegyikén találunk mélységélesség skálát. Ebben a részben megnézzük annak használatát, és azt, hogy használhatjuk-e azt valamire Canon APS-C méretű érzékelőjű fényképezőgép esetén. A problémának az is aktualitást adhat, hogy a mai olcsóbb tükörreflexes gépek keresőiben nem túl jól ítélhető meg a mélységélesség. Az Alapfogalmak című írás Mélységélesség című fejezetében írtakat ismertnek tételezem fel (http://www.bykyny.hu/fenykepezes-alapfogalmak.shtml#melysegelesseg).

Az alábbi képen a Carl Zeiss Jena Pancolar 50mm f/1,8 objektív látható.


A képen láthatjuk a távolság skálát angol láb mértékegységben (1) és méterben (2). Ezek fotográfiai távolságok, azaz a képérzékelő vagy film síkjától kell mérni. Láthatjuk a piros vonal jelzést (3), ehhez kell állítani a távolságot és a rekeszértéket is. Ennek a jelnek a két oldalán láthatjuk a mélységélesség skálát (4). Láthatunk még itt egy piros pontot (5) is. Infravörös fényképezés esetén a távolságot ehhez a ponthoz, és nem a piros vonalhoz kell állítani. Erről csak annyit érdemes tudni, hogy infravörös fényképezés esetén a látható fényt kizárjuk a képalkotásból egy infravörös szűrővel (amely a látható fényt nem engedi át, de az infravörös tartományt igen), az objektív viszont másként viselkedik ebben a tartományban, amely a távolságállítás eltérését is eredményezi.

De térjünk vissza a mélységélesség skálához. Láthatjuk, hogy a piros vonal két oldalán egyaránt megtaláljuk a rekeszértékeket. Egyik oldalon (az ábrán balra) a mélységélesség közeli, a másik oldalon (az ábrán jobbra) a távoli határa olvasható le. Tehát egy beállított távolság és beállított rekeszérték esetén a mélységélesség skálán leolvashatjuk a mélységélesség közeli és távoli határait. Az ábrán láthatjuk, hogy a piros vonalnál a távolság (élesség) körülbelül 7-8 m-re van beállítva, és ha mondjuk f/4 rekeszt használnánk, akkor a mélységélesség skálán a két 4-esnél lehetne leolvasni a mélységélesség közeli és távoli határait, azaz kicsit kevesebb, mint 5 m-től kb. 20-30 m-ig várhatóan minden éles lesz. Ha pedig f/8 rekeszt állítunk be, akkor bal oldalon a 8-asnál látjuk, hogy a mélységélesség közeli határa kevesebb, mint 4 m, a jobb oldalon szintén a 8-asnál pedig azt, hogy a távoli határ a végtelen.

Az ebben az írásban tárgyalt régi objektívek kisfilmes fényképezőgéphez készültek, az így kapott mélységélesség határok is kisfilmre vagy Full-Frame digitális gépre érvényesek. Más szóval azt mondhatjuk, hogy Full-Frame gépen a mélységélesség skálát a szokásos módon használhatjuk.

A mélységélesség skálán hely hiányában nincs minden rekeszérték számértéke feltüntetve, így a képen csak egy-egy vonal jelzi az f/5,6, f/2,8 és f/2 rekeszértékeket. Az f/1,8 sehogyan sincs feltüntetve, mert a mélységélesség ezzel a rekeszértékkel gyakorlatilag megegyezik az f/2 esetén kapott mélységélességgel.

Nézzük meg még néhány objektív mélységélesség skáláját, illetve azt, hogy az objektívet Full-Frame gépen használva mit olvashatunk le a skáláról.

Jupiter 37A(M) objektív:


Láthatjuk, hogy a távolságot a középen lévő, kis körben végződő sárga vonalhoz kell állítani. Mellette balra és jobbra az f/3,5 rekeszértékhez tartozó mélységélesség határait jelzi a két vonal. A 3,5 csak egyszer van feltüntetve, az mindkét vonalhoz tartozik. Az f/4 és f/5,6 nincs feltüntetve a mélységélesség skálán, az f/8, f/11, f/16, f/22 viszont igen. A jobb oldali f/11-et jelző vonal piros színű, és a 11 helyett egy piros "R" betűt találunk itt. Ez a jelzés egyrészt az f/11 rekeszértékhez tartozó mélységélesség távoli határát jelzi, másrészt azt, hogy infravörös fényképezés esetén ehhez a jelzéshez kell állítani a távolságot. A teleobjektív mélységélessége nem túl nagy, az ábrán a távolság 3 m-re van állítva, a mélységélesség határai például f/22 rekesz esetén 2,6 m illetve 3,5 m.

Pentacon 29mm f/2,8 objektív:


Ez nagylátószögű objektív, amelynek a mélységélessége elég nagy. A mélységélesség skálán az f/2,8 nincs feltüntetve, és néhány értéket csak egy pont jelöl (f/5,6 és f/11). A távolság 0,8 m-re van állítva. A mélységélesség határai f/5,6 esetén 0,65 m és 1 m, f/16 esetén 0,5 m és 2 m, f/22 esetén pedig 0,45 m és közel végtelen.

Helios 44-3 objektív:


Az objektív végtelen távolságra van állítva. Egy végtelenre állított objektív mélységélességének adott rekeszértékhez tartozó közeli határa az adott rekeszértékhez tartozó hiperfokális távolság. Azaz a képről leolvasható, hogy f/8 rekesz esetén a hiperfokális távolság 9-10 m, f/11 esetén 7 m, f/16 esetén nem egészen 5 m. Végtelenre állított objektív esetén a mélységélesség a hiperfokális távolságtól a végtelenig terjed.

Carl Zeiss Jena Pancolar 50mm f/1,8 objektív:


Ha az objektívet f/5,6 rekeszértékkel, maximális mélységélességgel szeretnénk használni, akkor állítsuk a mélységélesség skálán az f/5,6 rekesz távoli határához (az ábrán a jobb oldalon) a végtelen jelet. Ezt az állapotot láthatjuk az ábrán. A távolságot ezzel a módszerrel tulajdonképpen a hiperfokális távolságra állítottuk, az ábrán láthatjuk, hogy ez jelen esetben 10 m. Azt is tudjuk, hogy hiperfokális távolság beállítása esetén a mélységélesség a hiperfokális távolság felétől a végtelenig terjed. Az ábrán is leolvashatjuk balra az f/5,6 jelzésnél (amely csak egy vonallal van jelölve), hogy a mélységélesség közeli határa valóban 5 m.

A fentiek csak Full-Frame gép esetén igazak. A kérdés az, hogy hogyan tudnánk hasznosítani a mélységélesség skálát, ha az objektívet APS-C érzékelőjű Canon DSLR géppel használnánk?

Nem tudhatjuk, hogy a fenti objektívek, vagy egyéb objektívek esetén a gyártó hogyan állapította meg a megengedett szóródási kör maximális átmérőjét, amely az objektíven feltüntetett mélységélesség skála meghatározásának alapjául szolgált. Ebből eredően is lehet eltérés az objektív típusok között. Napjainkban kétféle módon szokás meghtározni a szóródási kör megengedett legnagyobb átmérőjét, amelynél még a képrészletet élesnek tekintjük. Az alapot az úgynevezett Zeiss formula jelenti, amely szerint a szóródási kör megengedett átmérője legfeljebb a képérzékelő vagy film átlójának 1730-ad része, azaz az átló/1730. A kisfilm vagy Full-Frame érzékelő átlója 43,27 mm, ebből legfeljebb 0,025 mm megengedett szóródási kör adódik. Canon APS-C érzékelő átlója 26,68 mm, ebből pedig 0,015 mm megengedett szóródási kör adódik a Zeiss formula szerint. A másik, napjainkban leginkább elterjedt számítási mód szerint a megengedett szóródási kör átmérője legfeljebb az érzékelő átlójának 1500-ad része. E szerint számítva kisfilmnél legfeljebb 0,029 mm, Canon APS-C esetén pedig 0,018 mm szóródási kör átmérőt kapunk. A napjainkban elfogadott és a gyártók által is alkalmazott kerekített érték Full-Frame-nél 0,030 mm illetve APS-C-nél 0,019 mm.

Emlékezzünk arra, hogy ha nagyobb átmérőjű szóródási kört engedünk meg, akkor nagyobb mértékű életlenedést még élesnek fogadunk el, és fordítva.

Ha eljátszogatunk a dofmaster.com weboldal online mélységélesség kalkulátorával, akkor könnyen rájöhetünk, hogy hogyan hasznosíthatjuk APS-C esetén a mélységélesség skálát. A dofmaster.com kalkulátorában a megengedett szóródási kör átmérők a szokásos 0,03 mm illetve 0,019 mm. A kalkulátor képén bal oldalon láthatjuk a fényképezőgép típust, a gyújtótávolságot, a rekeszértéket, a felvételi távolságot, jobb oldalon kapjuk a kalkuláció eredményeként a mélységélesség közeli (Near limit) és távoli (Far limit) határait, a mélységélességet (Total), a mélységélesség tartományának téma elé (In front of subject) és mögé (Behind subject) eső részét, és a hiperfokális távolságot (Hyperfocal distance). Nézzük meg egy 29 mm-es objektív mélységélességi határait 1 m felvételi távolság, f/4 rekesz, és Canon APS-C gép esetén:



Láthatjuk, hogy a mélységélesség közeli határa 0,92 m, a távoli határa pedig 1,1 m. A kérdés az, hogy Full-Frame gép esetén, azonos gyújtótávolságú objektívet használva, azonos felvételi távolságot beállítva, a mélységélesség skálát milyen rekeszértéknél kellene leolvasni ahhoz, hogy az APS-C érzékelőnek megfelelő mélységélesség határokat kapjuk meg. Ha találnánk ilyen rekeszértéket, akkor használhatnánk az objektív mélységélesség skáláját Canon APS-C gépen is. Nézzük meg az alábbi, Full-Frame géppel készített kalkulációt:



Ha a Full-Frame gépen 1 egész 1/3 rekeszértékkel tágabb rekeszt állítottunk be a kalkulátorban, akkor pontosan ugyanazt a mélységélességet kapjuk, mint az APS-C gép esetén, ha a felvételi távolság és a gyújtótávolság is azonos. Ez azt jelenti, hogy ha az objektív mélységélesség skálájáról az alkalmazott f/4 rekesz helyett f/2,5 értéknél olvasnánk le a mélységélességi határokat, akkor pontosan a Canon APS-C-re érvényes mélységélesség határokat kapjuk. A kalkulátorral kipróbálhatjuk, hogy ez bármely gyújtótávolságnál és bármely felvételi távolságnál így van. Itt csak még egy, az előzőtől jelentősen eltérő példát mutatok erről:

Full-Frame



APS-C



A fentiekből következik, hogy ha az objektívet APS-C érzékelővel rendelkező gépen használjuk, akkor kapjuk meg a mélységélesség ezen a gépen érvényes határait, ha a mélységélesség skálán a valóságban használthoz képest 1 egész 1/3 rekeszértékkel tágabb rekeszhez tartozó értékeket vesszük figyelembe. Ha például f/8 rekesszel akarunk fényképezni, akkor a mélységélesség skálán az f/5 rekeszhez tartozó közeli és távoli mélységélesség határokat kellene leolvasni. Ilyen azonban nincs feltüntetve az objektíveken, ez problémát jelenthet.

Ha megnézzük a mélységélesség kalkulátor segítségével azt, hogy mekkora hibát követünk el akkor, ha nem 1 egész 1/3 rekesz különbséget veszünk figyelembe a leolvasásnál, hanem kerek 1-et, azt látjuk, hogy az eltérés nem jelentős, azonban így a valóságosnál kicsivel nagyobb mélységélességet kapunk. Azt mondhatjuk, hogy gyakorlatilag nagyobb eltérést eredményez a mélységélesség határainak leolvasási pontossága (illetve inkább pontatlansága, hiszen a mélységélesség határainak megállapításánál a távolság skálán szinte mindig becslésre kényszerülünk), mint a figyelmen kívül hagyott 1/3 rekesz.

Mindezeket figyelembe véve tehát a régi kisfilmes objektíveket Canon APS-C érzékelőt tartalmazó vázon használva megközelítően helyes értéket kapunk a mélységélesség skálán, ha a beállított rekeszértéknél egy értékkel tágabb (kisebb számértékű) rekeszhez tartozó értékeket vesszük figyelembe.

Az alábbi esetekben feltételezzük, hogy az objektívet APS-C vázon használjuk.


A fenti ábrán a nagylátószögű objektíven 0,8 m távolság van beállítva. Meg szeretnénk tudni, hogy ha az objektívvel f/11 rekesszel fényképeznénk, akkor mennyi a mélységélesség közeli és távoli határa. Mivel a beállított rekeszértéknél egy értékkel tágabb értéket kell figyelembe venni, ezért a határokat az f/8 értéknél (a 8-as számoknál) olvassuk le a mélységélesség skálán, és így megkapjuk 0,6 m és 1,2 m értékeket. Azaz a képen a 0,6 - 1,2 m távolságtartomány fog élesnek látszódni. Ha f/5,6 rekesszel fényképeznénk, akkor a 4-esnél olvassuk le a határokat (0,7 m és 0,9 m). Mi a helyzet, ha f/4 rekesszel szeretnénk fényképezni, hiszen az f/4-nél tágabb rekeszértékek ennél az objektívnél nincsenek feltüntetve a mélységélesség skálán, viszont a mélységélesség határait 2,8-nál kellene leolvasnunk? Sajnos semmit sem tehetünk, legfeljebb megbecsülni tudjuk.


Ebben az esetben a 35 mm-es objektíven a távolság 0,7 m-re van állítva. Ha f/16 rekesszel szeretnénk fényképezni, akkor a mélységélesség határait a 11-nél kellene leolvanunk. Mivel ezen az objektíven ez nincs feltüntetve, megbecsülhetjük, hogy 0,6 m-től 0,9 m-ig tart az élesnek látszó tartomány. A kalkulátorral számított pontos érték 0,6 m és 0,84 m, az eltérés nem jelentős.


Az objektív végtelenre van állítva. A mélységélesség közeli határát például f/11 használata esetén úgy kapjuk meg, ha azt az f/8-hoz tartozó értéknél (8-nál) olvassuk le, ez pedig 10 m. Ha a legszűkebb rekesznyílást, f/16-ot állítunk be, akkor a 11-nél kell leolvasnunk, hogy a mélységélesség közeli határa körülbelül 7-8 m. A kalkulátorral számított pontos érték 11,1 m, az eltérés itt már nagyobb.


Az objektívvel f/8 rekesszel szeretnénk fényképezni úgy, hogy a hiperfokális távolságot szeretnénk beállítani, mert így a legnagyobb a mélységélesség. A mélységélesség skálán úgy kell beállítanunk, mintha eggyel tágabb rekeszt használnánk. Ezért a végtelen jelet az 5,6 jelzéshez állítjuk (illetve az azt reprezentáló vonalhoz), ahogy a képen látható. Ezzel beállítottuk a hiperfokális távolságot, amely 10 m. A mélységélesség közeli határát a képen balra eső 5,6 értéket reprezentáló vonalnál olvashatjuk le, amely 5 m.

A régi objektívek mélységélesség skálája segítségével a gyakorlatban jól használható értékeket kaphatunk mind Full-Frame, mind Canon APS-C váz esetén. Az általam is használt, olcsóbb Canon objektívek (EF-S 18-55mm, 55-250mm, 10-18mm, EF 50mm STM) ebben a tekintetben sajnos semmiféle támogatást nem adnak, nemhogy mélységélesség skála nincs rajtuk, de távolság skálát se tartalmaznak.

A mélységélesség skála segít a hiperfokális távolság beállításában is, amely által maximális mélységélességet érhetünk el tájképszerű felvételeinknél.

A dofmaster.com kalkulátorának segítségével Canon APS-C-től eltérő méretű érzékelő esetén is megállapíthatjuk, hogy milyen korrekcióval kell leolvasnunk az objektív mélységélesség skáláját. Például ha Micro 4/3 rendszeren az alkalmazottnál 2 értékkel tágabb rekeszértéknél olvassuk le a mélységélesség határait, a helyes értékeket kapjuk.

Közelfényképezés



Zenit közgyűrűsor

A képen példaként látható, három részből álló, M42-es, Zenit fényképezőgéphez árusított közgyűrűsor használható M42-es adapterrel és M42-es objektívekkel makró fényképezés céljára. Az egyes gyűrűk szélessége 7, 14, 28 mm. Segítségükkel közelebbi témát is lefényképezhetünk. M42-estől eltérő rendszer esetén természetesen az adott rendszerhez alkalmas közgyűrűket használjunk. Az ilyen özgyűrűt az objektív és az adapter közé kell helyezni. Ha chipes adaptert használunk, akkor működni fog a fényképezőgép élesség-visszajelző rendszere is.


M42-es közgyűrűsor


Ilyen közgyűrűsort az eBay-en lehet beszerezni kb. 1000 Ft-ért. Jó minőségű termék, és a Zenit közgyűrűsorhoz hasonlóan jól használható M42-es objektívekkel. A gyűrűk szélessége 9, 16, 30 mm.

Használhatunk Canon EF bajonettes közgyűrűt is, ekkor a közgyűrűt a gépváz és az objektívre szerelt adapter közé kell helyezni. Ezek az egyszerű közgyűrűk tökéletesen megfelelnek M42-es objektívjeinkhez.


Elektromos jelátvitelt lehetővé tevő,
EF és EF-S objektívekhez használható közgyűrűsor


Lehetőleg elektromos jelátvitelre alkalmas közgyűrűt használjunk, nem sokkal drágább (kb. 3500 Ft), mint a jelátvitel nélküli, de sokkal előnyösebb. Ezt a közgyűrűsort egy részt használhatjuk Canon EF és EF-S objektívekhez, amelyekkel az automatikus élességállítás is működni fog, másrészt az M42-EOS adapter és a gépváz közé helyezve használhatjuk M42-es objektívjeinkkel. Ha "chipes" adaptert és elektromos jelátvitelre alkalmas közgyűrűt teszünk az objektív és a váz közé, akkor működni fog a fényképezőgép élesség-visszajelző rendszere is.

M42x1 menetes objektívek

Mint fentebb már egyszer írtam, ebben az írásban M42-es objektíven a gépvázhoz M42x1 menettel csatlakozó objektíveket értem. Ez azt jelenti, hogy az objektív olyan 42 mm átmérőjű menettel csatlakozik a vázhoz, amelynek menetemelkedése 1 mm (azaz az objektív vázba történő becsavarása közben egy fordulat alatt 1 mm-t mozdul el az objektív, azaz ennyit közelít a váz elején lévő felfekvési felülethez). Létezik M42x0,75 menettel rendelkező objektív is, de ez nem terjedt el. Ez utóbbival nem foglalkozom. Magyarországon számos M42 menetes szovjet és német (NDK) objektív olcsón beszerezhető, amelyeket korábban elsősorban Praktica és Zenit fényképezőgéphez használtak. Közöttük számos igen jó minőségű típusok található.

Canon EOS - M42 adapter

A Canon DSLR gépek vázmélysége (az objektív csatlakoztatására szolgáló bajonett eleje és a képérzékelő közötti távolság) 1,46 mm-rel kisebb az M42 menetes gépek vázmélységénél. Ha tehát az objektívet a bajonett elejétől számítva 1,46 mm-rel távolabb helyezzük el az érzékelőtől, akkor optikailag éppen jó helyre kerül. Az objektív megfelelő távolságban történő felszerelhetősége érdekében gyártanak Canon EOS - M42 adaptert.

Az adapter közepén M42 menet található, ebbe kell becsavarni ütközésig az M42-es menettel rendelkező objektívet. Kívül található a Canon EF bajonett, amelynek segítségével az adaptert a gépvázba rögzíthetjük. Van egy 1,46 mm vastag perem, amely biztosítja a megfelelő távolságot az objektív és a képérzékelő között.

Választhatunk egyszerű, olcsó adaptert, vagy úgynevezett "chipes" adaptert, amely ún. "AF confirm", azaz működik vele a fényképezőgép élességjelző rendszere. Megteszi az egyszerű adapter is, azonban ebben az esetben élességállításkor csak a szemünkre hagyatkozhatunk. Nem chipes adapterből is létezik belső peremmel rendelkező, illetve belső perem nélküli is.


Belső peremes, egyszerű adapter. A menet végénél van egy perem,
a nyílás néhány mm-rel kisebb átmérőjű az M42-es menetnél.


Belső perem nélküli, egyszerű adapter, Nincs perem, a
nyílás átmérője megegyezik az M42-es menet átmérőjével.

Ez az adapter nem nagy beruházás, olcsón hozzájuthatunk akár chipes adapterhez is.

Automata beugró rekeszes objektívhez APS-C érzékelős gépváz esetén perem nélküli vagy belső peremes Canon EOS - M42 adapter egyaránt használható. FF gép esetén azonban CSAK belső peremeset használhatunk, mert nincs annyi hely a tükörházban, hogy a belógó pöcök elférjen, és a pöcök a gép meghibásodását okozza. AUTO-MANUAL átkapcsoló nélküli automata beugró rekeszű objektívhez csak belső peremes adapter használható.

Mindenképpen olyan típust szerezzünk be, amely fekete színű (a jobb brillancia miatt), működik fényképezőgépünkkel, és az objektív végtelenre is fókuszál segítségével. Nehezebb objektívekhez azonban a krómozott, nem alumíniumból készült változat jobb lehet. A Sony NEX-gépek és a Canon DSLR tulajdonosai adapter tekintetében előnyben vannak a Nikon gépet használókkal szemben, mert egyszerű, olcsó adapter is megfelelő. Nikon gép esetén csak egy optikai elem segítségével valósítható meg a végtelenbeli élesség, amely némileg ront a képminőségen.

A képen egy Canon 350D, 450D, 550D, 1100D és számos más Canon géppel is működő, chipes adapter látható. A "chipes" adapter az aranyozott érintkező felületekről ismerhető fel, az egyszerű adapternél ez hiányzik. A chipes adapter mindössze annyit tesz, hogy gépünket úgy informálja, mintha arra egy EF optika lenne csatlakoztatva. Erre azért van szükség, mert ha a Canon fényképezőgép nem érzékel objektívet, akkor nem működik az élességet jelző rendszere.


Chipes, belső peremes Canon EOS M42 adapter

Kétfajta chipes adapterrel rendelkezem. Az egyik fajta, mint a lenti (és a fenti) ábrán is látható, a külső peremének a fényképezőgép belseje felé néző felülete nem sima, hanem körben egy kis mélységű, széles bemélyedés látható rajta.



Ahol a piros pont van, ott fut körbe egy kis bemélyedés.

A másik kivitelnél ez a felület teljesen sík, ahogy a lenti ábrán látható.



Megmértem századmilliméter pontosságú mikrométerrel a perem vastagságát mindkét kivitel esetében. Azt tapasztaltam, hogy a sima peremű adapter esetében 1,32 - 1,35 mm körüli a perem vastagsága, míg a bemélyedéssel rendelkező kivitelű adapter pereme vastagabb, mintegy 1,42 - 1,5 mm. Kisebb eltérések vannak attól függően is, hogy a perem mely részén mérjük.

Úgy gondolom, hogy a vékonyabb peremű adapter az előnyösebb, hisz abszolút pontos illeszkedés úgy sincsen, és használatával biztosabban állíthatók élesre a végtelenben az objektívek.

Chipes adapter esetén Av módban a fényképezőgépen állítsuk be a lehető legtágabb rekeszt (legkisebb rekeszszámot, pl. 2.0 vagy 1.4) amit az adapter lehetővé tesz, mert ha nem így teszünk, akkor előfordulhat, hogy rosszul exponált képet kapunk.

Az M42 menetes objektívekről részletesen

Mindegyik objektív esetén - főleg teljes rekesznyílás környékén - tapasztalhatunk némi sötétedést a kép sarkai felé. Ezzel nem foglalkozom, mert a legtöbb esetben ez nem zavaró, és szükség esetén "flat field" képek készítésével, RAW fájlból kiindulva, a RawTherapee programban nagyon egyszerűen korrigálható.




Néhány M42-es objektív látható a képen, mindegyiken rajta van az M42 - EOS adapter a hátsó objektívsapkával.
Hátsó sor balról jobbra: Helios 44-2, Helios 44M-4, Helios 77M-4 MC, Pentacon auto 2,8/135 MC
Első sor balról jobbra: Pancolar 1,8/50 ("zebra" változat), Pancolar 1,8/50 MC,
Pentacon auto 2,8/29 MC, Pentacon 3,5/30

Mindegyik ismertetett objektív rendelkezik legalább egyrétegű tükrözésmentesítéssel. A tükrözésmentesítés milyensége legtöbbször nem szokott problémát jelenteni. Ha mégis úgy érezzük, hogy az egyszerűbb tükrözésmentesítés problémát jelent (például emiatt nem elég kontrasztos a kép), megpróbálkozhatunk azzal hogy egy jó minőségű, többrétegű tükrözésmentesítéssel ellátott UV szűrőt teszünk az objektív elé. Ha tükrözésmentesítés nélküli, régi objektívünk van, szükség esetén ez a módszer szintén segíthet. Feleslegesen ne használjuk a szűrőt, mert némi minőségromlást okozhat. A kép kontrasztosságát a RAW feldolgozás során szükség esetén növelhetjük.

A lenti képek némelyikéhez használt Raynox előtétlencséről itt olvashatunk: http://www.bykyny.hu/fenykepezes-fenykepezogep-valasztas.shtml#kozelfenykepezes

A lenti objektíveknél megadom az APS-C méretű érzékelőre vonatkoztatott névleges ekvivalens fókusztávolságot is. Az APS-C érzékelő azonban nem egységes méretű, a Canon kicsivel kisebb hasznos felülettel gyártja, míg a Nikon, Pentax és Sony érzékelő mérete kissé nagyobb. A szorzótényező a Canon esetében 1,6, a többi gyártónál 1,5. Lentebb a Canon APS-C érzékelőre vonatkoztatott, névleges fókusztávolságból számított ekvivalens fókusztávolságot "Névleges ekvivalens fókusztávolság (C)"-vel, a többi gyártó APS-C érzékelőjére vonatkoztatottat "Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S)"-sel jelölöm. A Nikon APS-C-re vonatkoztatott ekvivalens gyújtótávolság egy elméleti dolog, ne tévesszen meg senkit, ugyanis Nikon digitális vázhoz - annak nagy vázmélysége (bázistávolsága) miatt - az M42-es objektívek csak lencsés adapterrel használhatók, illetve lencse nélküli adapterrel csak egész közelre lesz élesre állítható, azaz nem lesz végtelenbeli élesség.


Carl Zeiss Jena Pancolar 50 mm f/1,8

Kezdetben Pancolor volt a neve. A "zebra" változat egyrétegű tükrözésmentesítéssel készült.


"Zebra" Változat

A Pancolar újabb változatát többrétegű tükrözésmentesítéssel (MC) látták el. Ez a változat látható az alábbi képen.



A jobb tükrözésmentesítés előnyösebb.

Optikai felépítése: 6 elem 5 csoportban (Planar típus)

Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 50 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 80 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 75 mm
  • Fényerő: f/1,8
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/22
  • Rekeszlamellák száma: 6
  • Rekesz: automata beugró rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 0,35 m
  • Szűrőmenet átmérője: 49 mm
  • Tömege: 250 g
  • Hossza: 43 mm

Az MC változat mért felbontóképessége (http://foto.recenzja.pl):


f/1,8 1/2,8 f/4 f/5,6 f/8 f/11 f/16 f/22
középen 55 75 100 100 100 100 85 65
sarkokban 50 60 80 85 85 80 85 65

A Pancolar 50mm f/1,8 objektív véleményem szerint meglehetősen jó objektív. Ezzel persze nem mindenki ért egyet, van aki szerint egyenesen rossz. A minősítés leginkább attól függ, hogy kinek mik az elvárásai. Ha valaki a világ legjobb objektívjét keresi, az csalódni fog, mert annyira azért nem jó, de nagyon-nagyon tisztességes minőséget képvisel. Népszerű objektív. Megéri az árát. A mért felbontóképesség táblázatban láthattuk, hogy f/1,8 rekesznél képe lágyabb, f/2,8-nál már elég jó, f/4-től már nagyon éles, és a kontraszt is jó, színei szépek, és a mindössze 6 rekeszlamella ellenére elég szép, lágy a bokeh. A táblázatban láthattuk, hogy a felbontóképesség az f/4-f/11 tartományban 15-20%-kal kisebb Full-Frame vázon a képsarkokban, azonban APS-C vázon ez a csökkenés jóval kisebb, és igen jó az élesség a képszéleknél is. A fókuszgyűrű lehetséges elfordulása 320 fok körüli, ezért az élesség elég finoman állítható. Az automata rekeszmegoldást én kevésbé szeretem, főleg szabad kézből történő közelfényképezés esetén. Nagyobb, akár már 1-2 m felvételi távolság esetén ez nem okoz nagy problémát. Láthatjuk, hogy Canon APS-C vázon kapunk egy 80 mm ekvivalens gyújtótávolságú nagy fényerejű manuális objektívet kedvező áron. A 80 mm-es gyújtótávolság a Full-Frame vázzal rendelkezők között is közkedvelt, és jelentős összegeket fizetnek egy fényerős 80-85 mm-es objektívért.

Az alábbi képek a "zebra" változattal készültek:


Canon 350D fényképezőgéppel, Pancolar objektívvel készült teljes kép


A fenti kép eredetijének 100% nagyítású részlete


Canon 350D fényképezőgéppel, Pancolar objektívvel készített teljes kép


A fenti kép eredetijének 100% nagyítású részlete


Canon 350D fényképezőgéppel, Pancolar objektívvel készült kép


A fenti kép eredetijének 100% nagyítású részlete


Canon 350D fényképezőgéppel, Pancolar objektívvel készült kép 100% nagyítású részlete


Canon 350D fényképezőgéppel, Pancolar MC objektívvel készített kép 100% nagyítású részlete


Canon 350D fényképezőgéppel, Pancolar MC objektívvel,
f/5,6 és f/8 közötti rekesznyílással készített teljes kép.
A képre kattintva az teljes méretben megtekinthető.


Az előző kép kép 100% nagyítású részlete.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Pancolar MC objektívvel, készített teljes kép.
A képre kattintva az teljes méretben megtekinthető.


Az előző kép kép 100% nagyítású részlete.


Canon 350D fényképezőgéppel, Pancolar MC objektívvel,
Raynox DCR-150 előtétlencsével készített teljes kép.
A képre kattintva az teljes méretben megtekinthető.

Az előző kép kép 100% nagyítású részlete.


Canon 350D fényképezőgéppel, Pancolar MC objektívvel készített teljes kép.
A képre kattintva az teljes méretben megtekinthető.


Az előző kép kép 100% nagyítású részlete.


Canon 350D fényképezőgéppel, Pancolar MC objektívvel készített teljes kép.
A képre kattintva az teljes méretben megtekinthető.


Az előző kép kép 100% nagyítású részlete.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Pancolar MC objektívvel és
Raynox DCR-150 előtétlencsével készített teljes kép.
A képre kattintva az teljes méretben megtekinthető.


Az előző kép kép 100% nagyítású részlete.


Canon 1100D fényképezőgép, Pancolar 50mm f/1,8 MC objektív, 28 mm széles közgyűrű, f/5,6.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Pancolar 50mm f/1,8 MC objektív, 28 mm széles közgyűrű, f/5,6.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Pancolar 50mm f/1,8 MC objektív, 28 mm széles közgyűrű, f/5,6.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Pancolar MC objektív,
ISO 200, 1/200 s, Viltrox JY610C vaku.
A képre kattintva az teljes méretben megtekinthető.


Carl Zeiss Jena Tessar 50 mm f/2,8




Optikai felépítése: 4 elem 3 csoportban (Tessar típus)

Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 50 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 80 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 75 mm
  • Fényerő: f/2,8
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/22
  • Rekeszlamellák száma: 5
  • Rekesz: automata beugró rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 0,34 m
  • Szűrőmenet átmérője: 49 mm
  • Tömege: 178 g
  • Hossza: 48 mm

Mért felbontóképesség (http://foto.recenzja.pl):


1/2,8 f/4 f/5,6 f/8 f/11 f/16 f/22
középen 70 75 70 75 75 75 75
sarkokban 55 60 70 75 75 75 75

Számos változata létezik, a fenti képen a "zebra" változat látható, lent a fekete (black) változat.




A két változat optikailag megegyezik. A zebra változaton egy "billentyű" található, amelynek a gépváz felé történő megnyomására a rekesz a beállított értékre szűkül (ha az automata rekesz pöcökje nincs benyomva az objektív alján). A billentyű az alábbi képen látható.



A fekete (black) változat már rendelkezik Auto / Manual kapcsolóval, mint az alábbi ábrán látható.




Igen kontrasztos, éles képet rajzoló objektív. Ez annak ellenére így van, hogy a felbontóképesség értékek nem túl magasak, sőt alacsonyabbak a legtöbb ismertetett objektív felbontóképességénél. Full-Frame érzékelő esetén rajza a sarkokban kissé lágy. APS-C esetén a kép középső részét hasznosítjuk, ezért jól használható. Teljes nyílásánál képe kissé lágy, de nem annyira, hogy túlságosan kedvelt portréobjektív lehessen, f/4 esetén már elég éles, efelett pedig nagyon éles, hacsak szűkebb rekesznyílásnál (APS-C-nél f/11 és felette) a fényelhajlás nem rontja élességét. Színei kissé hidegek, a bokeh a mindössze 5 rekeszlamella ellenére elég szép. Meglehetősen kedvelem ezt az objektívet, amelyet a fotózás több területén is sikerrel használhatunk, a portrézástól a városképeken át a közelfényképezésig. Ez annak ellenére így van, hogy nem annyira kedvelt a fotósok körében. Használtan kedvező áron megvásárolhatjuk, és árát mindenképpen megéri.

Az alábbi képek a "zebra" változattal készültek:


Canon 1100D fényképezőgép, Tessar objektív, állvány nélkül, beépített vaku, f/5,6, 1/200 s, teljes kép
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).


Az előző kép 100% nagyítású részlete


Canon 1100D fényképezőgép, Tessar objektív, állvány nélkül, beépített vaku, f/5,6, 1/200 s, teljes kép
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).


Az előző kép 100% nagyítású részlete


Canon 1100D fényképezőgép, Tessar objektív, állvány nélkül, beépített vaku, f/5,6, 1/200 s, teljes kép
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).


Az előző kép 100% nagyítású részlete


Canon 1100D fényképezőgép, Tessar objektív, állvány nélkül, beépített vaku, f/5,6, 1/200 s, teljes kép
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).


Az előző kép 100% nagyítású részlete


Canon 1100D fényképezőgép, Tessar objektív, állvány nélkül, beépített vaku, f/5,6, 1/200 s, teljes kép
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).


Az előző kép 100% nagyítású részlete

Ezek a képek pedig a "black" változattal:


Canon 350D fényképezőgép, Tessar objektív, állvány nélkül, beépített vaku, f/5,6, 1/200 s, teljes kép
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).


Az előző kép 100% nagyítású részlete


Canon 350D fényképezőgép, Tessar objektív, állvány nélkül,beépített vaku, f/5,6, 1/200 s, teljes kép
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).


Az előző kép 100% nagyítású részlete


Canon 1100D fényképezőgép, Tessar objektív, állvány nélkül,beépített vaku, f/5,6, 1/200 s, teljes kép
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).


Az előző kép 100% nagyítású részlete


Canon 1100D fényképezőgép, Tessar objektív, állvány nélkül,beépített vaku, f/5,6, 1/200 s, teljes kép
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).


Az előző kép 100% nagyítású részlete


Canon 1100D fényképezőgép, Tessar 50mm f/2,8 objektív, f/8-f/11 között.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Tessar 50mm f/2,8 objektív, f/2,8, 1/1000 s.
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).


Canon 1100D fényképezőgép, Tessar 50mm f/2,8 objektív.
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).


Canon 1100D fényképezőgép, Tessar 50mm f/2,8 objektív.
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).


Canon 1100D fényképezőgép, Tessar 50mm f/2,8 objektív.
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).


Canon 1100D fényképezőgép, Tessar 50mm f/2,8 objektív.
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).


Canon 1100D fényképezőgép, Tessar 50mm f/2,8 objektív.
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).


Canon 1100D fényképezőgép, Tessar 50mm f/2,8 objektív.
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).

Carl Zeiss Jena Flektogon 35 mm f/2,4 MC




Optikai felépítése: 6 elem 6 csoportban (továbbfejlesztett Cook triplet típus, retrofókusz elv)

Elődje a Flektogon 35mm f/2,8 objektív, azonban a két objektív optikai felépítése is eltérő, az f/2,8-as változat felépítése 6 lencse 5 csoportban, míg az f/2,4-é 6 lencse 6 csoportban.

Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 35 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 56 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 52,5 mm
  • Fényerő: f/2,4
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/22
  • Rekeszlamellák száma: 6
  • Rekesz: automata rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 0,18 m
  • Szűrőmenet átmérője: 49 mm
  • Tömege: 250 g
  • Hossza: 61 mm

Nagyszerű objektív, valószínűleg az egyik legjobb Carl Zeiss Jena által gyártott objektív. Már teljes rekesznyílásnál is elég éles képe van a kép közepén, amely a képsarkok felé egyre inkább lágyul. Kontrasztos képe van, a bokeh is szép. Rekeszeléssel egyre inkább az egész képfelületen éles képet kapunk, f/11 rekeszértékkel akár tájképet is készíthetünk akár Full-Frame vázon is. Képközépen nagyon éles. A legkisebb élesre állítható távolság a képérzékelőtől mindössze 18 cm, ezért közelképek készítésére, makrózásra is jó eredménnyel használható. A közelfényképezésről szóló részben ezzel, és más objektívekkel készült, teljes felbontású, manipulálatlan közelképeket láthatunk. Canon APS-C gépen ekvivalens gyújtótávolsága 56 mm, amely alkalmassá teszi normál objektívként történő használatra. Full-Frame vázon jobban érvényesül a kép lágyulása a sarkok felé. Ezen a vázon enyhe nagylátószögű objektívként használható.

Canon 1100D fényképezőgép, Flektogon 35mm f/2,4 objektív, f/16 rekesz, ISO 100, Viltrox JY610C + beépített vaku.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép megtekinthető.

Canon 1100D fényképezőgép, Flektogon 35mm f/2,4 objektív, f/16 rekesz, ISO 100, Viltrox JY610C + beépített vaku.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Flektogon 35mm f/2,4 objektív, f/2,4 rekesz, ISO100.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Flektogon 35mm f/2,4 objektív, ISO100.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Flektogon 35mm f/2,4 objektív, f/8 rekesz, ISO100, belső vaku.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Flektogon 35mm f/2,4 objektív, f/8 rekesz, ISO100, belső vaku.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Flektogon 35mm f/2,4 objektív, f/11 rekesz, ISO100,
belső vaku ráhelyezett háztartási papír törlőkendő lap diffúzorral.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Flektogon 35mm f/2,4 objektív.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Flektogon 35mm f/2,4 objektív.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Flektogon 35mm f/2,4 objektív.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Flektogon 35mm f/2,4 objektív.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Flektogon 35mm f/2,4 objektív, f/8, 1/60 s,
ISO 100, Viltrox JY610C vaku.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Flektogon 35mm f/2,4 objektív, f/5,6
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Flektogon 35mm f/2,4 objektív, f/5,6
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Flektogon 35mm f/2,4 objektív, f/5,6
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép megtekinthető.

Helios objektívek

A Helios 44 objektívek a Carl Zeiss Jena Biotar f/2 58mm objektív szovjet másolatai.

A Helios objektívek esetében a sorozatszám első két számjegye a gyártás évét jelenti. Kivételek ez alól a legelső sorozatok, az "ős" Helios-ok.

Több üzemben is készültek Helios objektívek, az objektíven feltüntették az üzem logóját. Ezek a következők:

KMZ (Krasnogorskiy Mechanicheskiy Zavod) az alábbi logók valamelyike: 

kmz

MMZ (Minsk Mechanical Factory):

mmz

JOV (Jupiter Optics Valdai):

jov

Vologda (Vologda Optical-Mechanical Factory), a két logó valamelyike:

vologda
Helios objektívek optikai felépítése:

Optikai felépítésük: 6 elem 4 csoportban (Planar típus)

Helios 44-2 58 mm f/2



Nagy példányszámban gyártották. A KMZ, MMZ és JOV gyártotta.

Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 58 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 93 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 87 mm
  • Fényerő: f/2,0
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/16
  • Rekeszlamellák száma: 8
  • Rekesz: előválasztó rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 0,5 m
  • Szűrőmenet átmérője: 49 mm
  • Tömege: 230 g
  • Hossza: 57 mm
  • Felbontóképesség (gyári adat, középen/széleken, vonal/mm): 38/20


Közkedvelt objektív. Teljes rekesznyílásnál rajza kifejezetten lágy, így szinte "meseszerűen lágy" képek készítésére alkalmas. Tágabb, f/2,8 rekesznyílásnál rajza lágy, ami portrékhoz kedvező, f/4-től elég élesen rajzol, f/8 körül pedig már kiválóan, ekkor képe élesség tekintetében hasonló a Pancolarhoz. Kontrasztja nem túl nagy. A Helios 44 objektívek minden változata egyedi, a Heliosokra jellemző, csavarodó bokeh-t eredményez. Ebben a tekintetben van némi különbség az egyes változatok között. A csavarodás legjobban közeli (1-3 m) tématávolság esetén észlelhetó. Mechanikai kivitelét számos tesztben bírálják, azonban a gyakorlatban könnyen, simán állítható a fókuszgyűrű, és nagyon jó az előválasztós rekesz is. Néhány példány megfordult a kezemben, azok mind jók voltak. A fókuszgyűrű lehetséges elfordulási szöge körülbelül 285 fok, amely kedvező. Az előválasztó rekesz miatt sokan bírálják, én pedig kifejezetten ezért szeretem. Ez ízlés kérdése.


Canon 350D fényképezőgéppel, Helios 44-2 objektívvel, f/8 rekesznyílással készített kép
100% nagyítású részlete


Canon 350D fényképezőgép, Helios 44-2 objektív, f/5,6 rekesznyílás, 100% nagyítású részlet


Canon 350D fényképezőgép, Helios 44-2 objektív, állvány, beépített vaku, f/8, 1/200 s, teljes kép
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető.


Az előző kép 100% nagyítású részlete


Egy másik 100% nagyítású részlet


Canon 1100D fényképezőgép, Helios 44-2 58mm f/2 objektív, 28 mm széles közgyűrű, f/16.
Gyöngyike virága.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Helios 44-2 58mm f/2 objektív, 28 mm széles közgyűrű,
Raynox DCR-150 előtétlencse, f/16.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Helios 44-3 58 mm f/2 MC


Helios-44-3

A Helios 44-2 objektív továbbfejlesztett változata, nálunk kevéssé van elterjedve. Csak az MMZ üzemben készült. Modernizálták a külsejét és ellátták többrétegű tükrözésmentesítéssel (MC). Képe némileg kontrasztosabb, de összességében a Helios 44-2 objektív képéhez nagyon hasonló. Tág rekeszen ennek képe is lágy. Egy teszt alapján úgy tűnik, hogy élesebb, mint a Helios 44M-6 (lásd lejjebb), de ez nem biztos, hogy általánosan is igaz, lehet, hogy csak a vizsgált példányokra. Az összehasonlító tesztet itt nézhetjük meg: http://allphotolenses.com/reviews/item/c_7.html
A gyári adatokon kívül egyéb mért felbontási adatok nem állnak rendelkezésre.

Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 58 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 93 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 87 mm
  • Fényerő: f/2,0
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/16
  • Rekeszlamellák száma: 8
  • Rekesz: előválasztó rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 0,5 m
  • Szűrőmenet átmérője: 52 mm
  • Tömege: 230 g
  • Hossza: 60 mm
  • Felbontóképesség (gyári adat, középen/széleken, vonal/mm): 38/20

Legalább kétféle mechanikai kivitelben gyártották. A régi változathoz nem lehet használni M42-EOS adaptert, mert az élességállító gyűrű túlnyúlik azon a felületen, amelyen az adapter felfeküdne. Az alábbi képen látható a két változat.



Látható, hogy a piros ponttal jelölt felület a régebbi objektíven (bal oldali kép) a sárgával jelölt élességállító gyűrűnél mélyebben helyezkedik el. Ha rácsavarnánk az M42-EOS adaptert, akkor az nekiszorulna az élességállító gyűrűnek, és az nem lenne forgatható. Az újabb (jobb oldali) változaton a pirossal jelölt felület kissé magasabban van a sárgával jelölt élességállító gyűrű síkjához képest. Az újabb változattal nincs probléma, az használható az adapterrel.  A régebbi változat látható az alábbi képen is.



A megoldást az jelenti, ha a régi változatnál az élességállító gyűrűt a három pici csavar meglazításával levesszük, és a gyűrűből lecsiszolunk egy keveset. Ezt egy sima felületre sarkainál ragasztószalaggal odaragasztott csiszolópapírral tehetjük meg. A csiszolást óvatosan, körkörös mozdulatokat végezve, nem nagyon rányomva kell végezni. Időnként fordítsunk egyet a gyűrűn. A cél az, hogy körben mindenhol azonos szélességet sikerüljön lecsiszolni. Időnként tolómérővel ellenőrizhetjük is ezt.




Canon 350D fényképezőgéppel, Helios 44-3 objektívvel készített teljes kép. Rekesz: f/8.


A fenti kép 100% nagyítású részlete.
A virágocska átmérője a valóságban körülbelül 22-23 mm.


Canon 350D fényképezőgéppel, Helios 44-3 objektívvel készített ellenfényes teljes kép.
A képre kattintva a teljes felbontású (8 MP) kép is megtekinthető.


Az előző kép 100% nagyítású részlete a kép középső részéről.
Láthatjuk, hogy kromatikus aberrációnak szinte nyoma sincs.


Az előző kép jobb felső sarkának 100% nagyítású részlete.
Láthatjuk, hogy kromatikus aberráció szempontjából ez is nagyon jó.


Canon 350D fényképezőgéppel, Helios 44-3 objektívvel készített teljes kép.
A képre kattintva a teljes felbontású (8 MP) kép is megtekinthető.

Canon_350D_Helios_44-3
Az előző kép 100% nagyítású részlete.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Helios 44-3 objektívvel készített teljes kép. Rekesz f/8.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.

Canon_1100D_Helios_44-3
Az előző kép 100% nagyítású részlete.
Láthatjuk, hogy az objektív még 12 MP felbontás esetén is jól teljesít.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Helios 44-3 objektívvel készített teljes kép.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Az előző kép 100% nagyítású részlete.
Láthatjuk, hogy az objektív még 12 MP felbontás esetén is jól teljesít.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Helios 44-3 objektívvel készített teljes kép.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.

Helios 44M-4 58 mm f/2


Ez gyakran előforduló, nagy példányszámban gyártott változat. Az egyrétegű tükrözésmentesítésű változatát a JOV gyártotta, de a többrétegű tükrözésmentesítéssel ellátott változatát (MC jelű) a KMZ. A vizsgált és a képen látható példány egyszeres tükrözésmentesítéssel rendelkezik.

A típusjelzésben a kötőjel utáni szám a felbontóképességre utal. Az objektíveket válogatták a felbontóképesség szerint. A 4-esen kívül létezik 5, 6, 7 is. A nagyobb szám nagyobb felbontóképességet jelent, a legjobb a Helios 44M-7. Az "M" betű az M42-es kivitelt jelenti, ha "K" szerepel helyette a típusjelzésben, akkor Pentax K bajonettes példánnyal van dolgunk. Ez utóbbiból jóval kevesebbet gyártottak.

Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 58 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 93 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 87 mm
  • Fényerő: f/2,0
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/16
  • Rekeszlamellák száma: 6
  • Rekesz: automata beugró rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 0,5 m
  • Szűrőmenet átmérője: 52 mm
  • Tömege: 300 g
  • Hossza: 46 mm
  • Felbontóképesség (gyári adat, középen/széleken, vonal/mm): 38/19

Az előzőekben elmondottak erre a változatra is igazak. Ennek automata rekesze van, aki ezt jobban szereti, ezt a változatot válassza.

Mért felbontások (http://foto.recenzja.pl):


f/2,0 1/2,8 f/4 f/5,6 f/8 f/11 f/16
középen 60 80 90 >100 >100 75 80
sarkokban 35 40 50 60 70 70 70


Canon 350D fényképezőgéppel, Helios 44M-4 objektívvel készült teljes kép


A fenti kép eredetijének 100% nagyítású részlete


Canon 350D fényképezőgéppel, Helios 44M-4 objektívvel készült kép


A fenti kép eredetijének 100% nagyítású részlete


Canon 350D fényképezőgéppel, Helios 44M-4 objektívvel, teljes rekesznyílással készült kép


A fenti kép eredetijének 100% nagyítású részlete


Canon 350D fényképezőgéppel, Helios 44M-4 objektívvel készült kép. ISO 800 érzékenységgel,
adott fénynél, állvány nélkül, vaku használata és zajcsökkentés nélkül készült, 1/320 s záridővel.


A fenti kép eredetijének 100% nagyítású részlete

Helios 77M-4 50 mm f/1,8

Gyújtótávolsága állítólag valójában 52 mm. A Vologda gyártotta.


Főbb jellemzői:

  • Névleges ókusztávolság: 50 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 80 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 75 mm
  • Fényerő: f/1,8
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/16
  • Rekeszlamellák száma: 6
  • Rekesz: automata beugró rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 0,45 m
  • Szűrőmenet átmérője: 52 mm
  • Tömege: 250 g
  • Hossza: 41 mm
  • Felbontóképesség (gyári adat, középen/széleken, vonal/mm): 45/25

Áttervezett, újabb változat, kissé rövidebb gyújtótávolsággal, kissé nagyobb felbontóképességgel, többrétegű tükrözésmentesítéssel. Nem nagyon elterjedt objektív, nálunk is ritkán bukkan fel egy-egy eladó példány.



Canon 350D fényképezőgéppel, Helios 77M-4 objektívvel készült kép 100% nagyítású részlete


Canon 350D fényképezőgéppel, Helios 77M-4 objektívvel készített teljes kép.
A képre kattintva a teljes felbontású kép is megtekinthető.

A fenti kép eredetijének 100% nagyítású részlete.


Canon 350D fényképezőgéppel, Helios 77M-4 objektívvel készített teljes kép.
A képre kattintva a teljes felbontású kép is megtekinthető.

Industar 50-2 50 mm f/3,5

A Carl Zeiss Jena Tessar 50 mm f/3.5 objektív szovjet másolata. A KMZ gyártotta.



Optikai felépítése: 4 elem 3 csoportban (Tessar típus)


Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 50 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 80 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 75 mm
  • Fényerő: f/3,5
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/16
  • Rekeszlamellák száma: 7
  • Rekesz: manuális rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 0,65 m
  • Szűrőmenet átmérője: 35,5 mm
  • Tömege: 75 g
  • Hossza: 30 mm
  • Felbontóképesség (gyári adat, középen/széleken, vonal/mm): 38/22

Mért felbontások (http://foto.recenzja.pl):



1/3,5 f/4 f/5,6 f/8 f/11 f/16
középen 70 80 100 110 110 90
sarkokban 60 60 70 75 75 70

Nagy darabszámban gyártották, ezért könnyen hozzáférhető. Nálunk a legolcsóbban beszerezhető M42-es objektív. Valós gyújtótávolsága állítólag 52,48 mm. Az Industar Tessar rendszerű objektív, kissé rekeszelve kemény, éles rajza van, tágabb rekesznyílásnál rajza kissé lágyabb. A sarkakban lágyabb a rajza, de APS-C érzékelőnél ez kevésbé probléma. Ha összehasonlítjuk a mért felbontóképességeket, akkor rajza (legalábbis a tesztben szereplő példányok tekintetében) jobb a neves Carl Zeiss Jena Tessar f/2,8 50 mm objektív rajzánál. Ez azonban csalóka, mert ez alapján nem lehet kijelenteni, hogy összességében ez lenne a jobb objektív, hiszen az összhatás egyéb tulajdonságoktól is jelentősen függ. A bokeh elfogadható. Kezelhetősége nem túl jó. A manuális rekesz kezelőszerve az élességállításkor forgó tubus elején található, ezért rekeszállításkor könnyen elállíthatjuk a már beállított élességet. Ennek elkerülésére kisebb felvételi távolságok esetén (állvány híján) előre be kell állítani a kívánt rekeszértéket, majd az élességet beállítva azonnal exponálunk. Ekkor szűk rekesznyílás esetén elveszítjük a váz élesség-visszajelzését. Nagyobb felvételi távolságnál (1-2 m-től) ez nem probléma, élességállítás után is beállíthatjuk a rekeszt, de figyeljünk, hogy közben ne nagyon mozduljunk el helyünkről.


Canon 350D fényképezőgép, Industar 50-2 objektív, keskeny közgyűrű, állvány nélkül.


A fenti kép eredetijének 100% nagyítású részlete


Canon 350D fényképezőgép, Industar 50-2 objektív, ISO 400, vaku nélkül, 1/50 s záridő


A fenti kép eredetijének 100% nagyítású részlete


Canon 350D fényképezőgép, Industar 50-2 objektív.
A képre kattintva az teljes felbontásban is megtekinthető.


A fenti kép eredetijének 100% nagyítású részlete.


Canon 1100D fényképezőgép, Industar 50-2 objektív, f/5,6, 1/200s, ISO 100, belső vaku.
A képre kattintva az teljes felbontásban is megtekinthető.


A fenti kép eredetijének 100% nagyítású részlete

Mir-1B 37mm f/2,8

Tervezésekor a legendás Carl Zeiss Jena Flektogon 35mm f/2,8 objektívet vették alapul, de nem annak másolata. Optikai felépítése is azonos a Flektogon objektív felépítésével. 1958-tól 1992-ig gyártották a Mir-1 különböző változatait. 1958-ban a brüsszeli világkiállításon nagydíjat nyert. A neve valójában "Mir-1V", mert a cirill ABC "B" betűje megfelel a magyar ABC "V" betűjének, azonban világszerte a "Mir-1B" elnevezés terjedt el. Az alábbi képeken az utolsó, illete az azt megelőző változatot láthatjuk.






Optikai felépítése: 6 elem 5 csoportban (retrofókusz elv)


Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 37 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 59 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 55,5 mm
  • Fényerő: f/2,8
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/16
  • Rekeszlamellák száma: 10
  • Rekesz: előválasztós rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 0,7 m
  • Szűrőmenet átmérője: 49 mm
  • Tömege: 250 g
  • Hossza: 60 mm
  • Felbontóképesség (gyári adat, középen/széleken, vonal/mm): 45/23

Mért felbontások (http://foto.recenzja.pl):


1/2,8 f/4 f/5,6 f/8 f/11 f/16
középen 45 55 70 75 90 85
sarkokban 40 45 70 70 90 85

A 0,7 m-es legkisebb élesre állítható távolság kissé nagy. Egy keskeny közgyűrűvel mehetünk a témához közelebb. Ez enyhe nagylátószögű objektívnek készült (kisfilmhez), APS-C érzékelőn normál objektívnek tekinthető. A mért felbontásértékek nem túl magasak, azonban a felbontás a teljes képfelületen meglehetősen egyenletes. A 10 rekeszlamella miatt a bokeh szép. A kontraszt talán közepesnek mondható.


Canon 1100D fényképezőgép, Mir-1B 37mm f/2,8 objektív, 21 mm széles közgyűrű, f/11.
A virág átmérője a valóságban legfeljebb 2,5 cm volt.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Mir-1B 37mm f/2,8 objektív.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Mir-1B 37mm f/2,8 objektív,
7 mm széles közgyűrű, f/11, belső vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Mir-1B 37mm f/2,8 objektív, f/5,6
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

Pentacon auto 29 mm f/2,8

A Meyer-Optik Görlitz optikákat később Pentacon néven gyártották. Ennek az objektívnek az elődje a Meyer-Optik Görlitz Orestegon 29 mm f/2,8 objektív. Ez az objektív az úgynevezett retrofókusz nagylátószögű objektívek második generációjához tartozik, elvileg jobban korrigált objektívhibákkal. Az objektív valós fókusztávolsága egyes források szerint 30,5 mm. Optikailag a két objektív teljesen megegyező, csak a Pentacon néven forgalmazott változat modernebb külsőt kapott, és ellátták többrétegű tükrözésmentesítéssel.




Optikai felépítése: 7 elem 7 csoportban (továbbfejlesztett Cook triplet típus, retrofókusz elv)

Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 29 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 46,4 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 43,5 mm
  • Fényerő: f/2,8
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/22
  • Rekeszlamellák száma: 6
  • Rekesz: automata beugró rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 0,25 m
  • Szűrőmenet átmérője: 55 mm
  • Tömege: 240 g
  • Hossza: 52 mm

Mért felbontások (http://foto.recenzja.pl):


1/2,8 f/4 f/5,6 f/8 f/11 f/16 f/22
középen 85 85 95 >100 95 95 70
sarkokban 40 50 60 65 65 70 55

Ez az objektív napjainkban nem túl nagy népszerűségnek örvend a fotósok körében. Teljes rekesznyíláson képe főleg a sarkokban lágy, lerekeszelve élesebb. Ez annak ellenére így van, hogy a kép közepén a felbontásértékek elég magasak. Le kell rekeszelni f/4-re, hogy ne legyen képe túl lágy.


Canon 350D fényképezőgéppel, Pentacon 29 mm objektívvel készített teljes kép


Az előző kép eredeti felvételének 100% nagyítású részlete


Canon 350D fényképezőgéppel, Pentacon 29 mm objektívvel, f/5,6 rekesznyílással készített teljes kép
A képre kattintva a teljes felbontású (8 MP) kép is megtekinthető.


Az előző kép eredeti felvételének 100% nagyítású részlete


Canon 1100D fényképezőgéppel, Pentacon 29 mm objektívvel készített teljes kép
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Pentacon 29 mm objektív, ISO 100, f/8, 1/200 s beépített vaku.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Az előző kép eredeti felvételének 100% nagyítású részlete


Canon 1100D fényképezőgéppel, Pentacon 29 mm objektívvel készített kép
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Különös hangulatú képek is készíthetők ezzel az objektívvel, itt láthatunk néhány Kovács Adrienn által készített képet, amelyek a Csepel Művek területén készültek.

Pentacon 30 mm f/3,5

A legendás Meyer-Optik Gorlitz Lydith 30 mm f/3,5 objektív volt az elődje. Ez a Pentacon objektív optikailag teljesen megegyezik a Lydith-tel, csak modernebb külsőt kapott, és ellátták egyrétegű tükrözésmentesítéssel. Ez az objektív az úgynevezett retrofókusz nagylátószögű objektívek első generációjához tartozik. Vigyázzunk, mert ez az objektív FF érzékelőméretű digitális gépen nem használható, annak meghibásodását okozhatja. Ennek az az oka, hogy végtelenre állítva a hátsó lencsetag picit hátrább van a szükségeshez képest, és nem fér el tőle a tükör. APS-C érzékelő esetén nincs ilyen veszély.




Optikai felépítése: 5 elem 5 csoportban (továbbfejlesztett Cook triplet típus, retrofókusz elv)

Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 30 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 48 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 45 mm
  • Fényerő: f/3,5
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/22
  • Rekeszlamellák száma: 10
  • Rekesz: előválasztó rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 0,35 m
  • Szűrőmenet átmérője: 49 mm
  • Tömege: 190 g
  • Hossza: 47 mm

Mért felbontások (http://foto.recenzja.pl):


1/3,5 f/4 f/5,6 f/8 f/11 f/16 f/22
középen 70 70 95 95 100 100 75
sarkokban 55 60 60 60 60 55 50

Napjainkban nem túl népszerű objektív, mint ahogy elődje, a Lydith sem. Tágabb rekesznyílás esetén a kép közepén is lágy rajza van, ha szűkítjük a rekeszt, rajza keményebbé válik, főleg a kép közepén. A képsarkokban lágyabb a képe, azonbn APS-C érzékelőnél ez kevésbé probléma. Kontrasztja nem túl nagy. A 10 rekeszlamella a szép bokeh szempontjából előnyös.


Canon 350D fényképezőgéppel, Pentacon 30 mm f/3,5 objektívvel készült kép részlete, kicsinyítve


Az előző kép eredetijének 100% nagyítású részlete


Canon 350D fényképezőgéppel, Pentacon 30 mm f/3,5 objektívvel készült kép 100%-os részlete, f/8,0 rekesszel,
Pachypodium törzse


Canon 350D fényképezőgéppel, Pentacon 30 mm objektívvel, f/4 rekesznyílással készített teljes kép.
A képre kattintva a teljes felbontású (8 MP) kép is megtekinthető.


Az előző kép eredetijének 100% nagyítású részlete


Canon 1100D fényképezőgéppel, Pentacon 30 mm objektívvel készített teljes kép.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Pentacon 30 mm objektív, ISO 100, f/8, 1/200 s, beépített vaku.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Az előző kép eredetijének 100% nagyítású részlete


Canon 1100D fényképezőgép, Pentacon 30 mm objektív, ISO 100, f/5,6, 1/200 s, beépített vaku.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Az előző kép eredetijének 100% nagyítású részlete

Pentacon auto 135 mm f/2,8

Elődje a Meyer-Optik Görlitz 135 mm f/2.8 Orestor objektív. Ez a Pentacon objektív többrétegű tükrözésmentesítéssel rendelkezik.



Optikai felépítése: 5 elem 4 csoportban (továbbfejlesztett Cook triplet típus)
Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 135 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 216 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 202,5 mm
  • Fényerő: f/2,8
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/22
  • Rekeszlamellák száma: 6
  • Rekesz: automata beugró rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 1,7 m
  • Szűrőmenet átmérője: 55 mm
  • Tömege: 470 g
  • Hossza: 89 mm

Mért felbontások (http://foto.recenzja.pl):


1/2,8 f/4 f/5,6 f/8 f/11 f/16 f/22
középen 75 85 90 90 95 95 65
sarkokban 65 70 75 75 75 75 55

A Meyer-Optik Görlitz 135 mm f/2.8 Orestor objektívet még 15 lamellás rekesszel gyártották. Kezdetben a Pentacon változat is ilyen volt. Ezeket az objektíveket a gyönyörű, krémesen elmosott bokeh miatt "bokeh monster"-nek becézték. Az újabb Pentacon változatoknak (ennek is, amellyel részletesebben foglalkozunk) már csak 6 lamellás a rekeszük. Legszélesebb rekesznyíláson képe elég lágy, f/4-nél már elég éles. A bokeh az újabb változatnál is elég szép.


Canon 350D fényképezőgéppel, Pentacon 135 mm objektívvel készített kép.
Mivel 170 cm a legkisebb felvételi távolság, a virág elég kicsi lett a képen.
A képre kattintva a teljes felbontású (8MP) kép is megtekinthető.


Az előző kép 100% nagyítású részlete


Canon 350D fényképezőgéppel, Pentacon 135 mm objektívvel, Raynox DCR-150 előtétlencsével készített kép.
A virág így már sokkal nagyobb lett a képen.
A képre kattintva a teljes felbontású kép is megtekinthető.


Az előző kép 100% nagyítású részlete


Az előző kép egy másik 100% nagyítású részlete.
A mélységélesség igen kicsi.


Canon 350D fényképezőgéppel, Pentacon 135 mm objektívvel készített kép.
A képre kattintva a teljes felbontású kép is megtekinthető.


Az előző kép 100% nagyítású részlete


Canon 350D fényképezőgéppel, Pentacon 135 mm objektívvel,
Raynox DCR-150 előtétlencsével, f/5,6 rekesznyílással készített kép.
A bimbó átmérője a valóságban kevesebb, mint 2 cm.
A képre kattintva a teljes felbontású kép is megtekinthető.


Az előző kép 100% nagyítású részlete

Jupiter 37A 135 mm f/3,5, MC Jupiter 37AM 135 mm f/3,5

A Jupiter 37A a Carl Zeiss Sonnar 135 mm f/3,5 objektív jól sikerült szovjet másolata. Egyrétegű tükrözésmentesítéssel rendelkezik. Létezett MC Jupiter 37A néven többrétegű tükrözésmentesítéssel rendelkező változata is, amely valamivel jobban tűri az ellenfényt.
Az MC Jupiter 37AM a többrétegű tükrözésmentesítéssel rendelkező, modernizált változat. Minőség tekintetében nincs nagy eltérés a kétféle változat között.
Az eltérő bevonatok miatt színvisszaadása nagyon picit különbözhet az egyes változatoknak.



mc_jupiter_37am

Optikai felépítése: 4 elem 3 csoportban (továbbfejlesztett Cook triplet típus)

Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 135 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 216 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 202,5 mm
  • Fényerő: f/3,5
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/22
  • Rekeszlamellák száma: 12
  • Rekesz: előválasztó rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 1,2 m
  • Szűrőmenet átmérője: 52 mm
  • Tömege: 410 g
  • Hossza: 90 mm
  • Felbontóképesség (gyári adat, középen/széleken, vonal/mm): 45/30

Mért felbontások (http://foto.recenzja.pl):


1/3,5 f/4 f/5,6 f/8 f/11 f/16 f/22
középen 85 105 105 90 70 60 70
sarkokban 65 75 85 90 70 60 55

Elég elég népszerű objektív. Már teljes rekesznyílásnál is elég éles. A bokeh is nagyon szép, 12 rekeszlamalla található benne. Színei is jók. Képe kontrasztos már tág rekeszen is. Ez nyári napsütésben probléma lehet. Képminősége vetekszik a Carl Zeiss Jena Sonnar objektívvel. Ellenfényben lecsökken a kép kontrasztja, mert a bevonata lehetne jobb.


Canon 350D fényképezőgép, Jupiter 37A objektív, f/4 rekesznyílás.
A képre kattintva a kép teljes felbontásban is megtekinthető.


Az előző kép 100% nagyítású részlete.

f/8.
Az előző kép egy másik 100% nagyítású részlete.


Canon 350D fényképezőgép, Jupiter 37A objektív, f/8 rekesznyílás.
A képre kattintva a kép teljes felbontásban is megtekinthető.


Az előző kép 100% nagyítású részlete.


Az előző kép széléről vett 100% nagyítású részlete.


Canon 350D fényképezőgép, Jupiter 37A objektív, f/8 rekesznyílás.
A képre kattintva a kép teljes felbontásban is megtekinthető.

Az előző kép 100% nagyítású részlete.


Canon 350D fényképezőgép, Jupiter 37A objektív, Raynox DCR-150 előtétlencse, f/5,6 rekesznyílás.
A bimbó átmérője 2 cm-nél kisebb volt, mégis kitölti a képmezőt.
A képre kattintva a kép teljes felbontásban is megtekinthető.


Az előző kép 100% nagyítású részlete.


Canon 350D fényképezőgép, Jupiter 37A objektív, Raynox DCR-150 előtétlencse, f/5,6 rekesznyílás.
Hervadófélben lévő gyöngyvirágok.
A képre kattintva a kép teljes felbontásban is megtekinthető.


Az előző kép 100% nagyítású részlete.


Az előző kép egy másik 100% nagyítású részlete.
Figyeljük meg, hogy milyen kicsi a mélységélesség.


Canon 1100D fényképezőgép, Jupiter 37A objektív.
A képre kattintva a kép teljes felbontásban is megtekinthető.


Az előző kép 100% nagyítású részlete.


Canon 1100D fényképezőgép, Jupiter 37A objektív.
A képre kattintva a kép teljes felbontásban is megtekinthető.


Az előző kép 100% nagyítású részlete.


Canon 1100D fényképezőgép, Jupiter 37A objektív.
A képre kattintva a kép teljes felbontásban is megtekinthető.


Az előző kép 100% nagyítású részlete.


Canon 350D fényképezőgép, Jupiter 37A objektív.
A képre kattintva a kép teljes felbontásban is megtekinthető.


Az előző kép 100% nagyítású részlete.


Canon 1100D fényképezőgép, Jupiter 37A objektív, f/5,6, beépített vaku.
A képre kattintva a kép teljes felbontásban is megtekinthető.


Az előző kép 100% nagyítású részlete.


Canon 1100D fényképezőgép, Jupiter 37A objektív f/5,6, beépített vaku.
A függöny apró mintázatai miatt moaré látható a képen.
A képre kattintva a kép teljes felbontásban is megtekinthető.


Az előző kép 100% nagyítású részlete.


Canon 1100D fényképezőgép, MC Jupiter 37AM objektív f/5,6, beépített vaku.
A függöny apró mintázatai miatt moaré látható a képen.
A képre kattintva a kép teljes felbontásban is megtekinthető.


Az előző kép 100% nagyítású részlete.


Canon 1100D fényképezőgép, Jupiter 37AM 135mm objektív, Raynox DCR-150 előtétlencse, f/11, ISO 100, 1/200 s, vaku.
Pók alulról nézve.
A képre kattintva az teljes felbontásban megtekinthető.


Az előző kép 100% nagyítású részlete.

Pentax K bajonettes objektívek

PK-nak is rövidítik. A Pentax K bajonettes objektívekhez is be lehet szerezni egyszerű és "chipes" adaptereket is, amelyek ára magasabb a hasonló M42-es adapterek áránál.

A Pentax K bajonettes objektívek CSAK EF-S objektív használatára alkalmas (APS-C méretű érzékelő) Canon EOS DSLR fényképezőgéppel használhatók. Ettől eltérő (pl. FF érzékelőjű) fényképezőgéppel alkalmazva a fényképezőgép meghibásodását okozza!

A Pentax K - EOS chipes adapter az alábbi képen látható.

pk-eos

Pentax-M 50 mm f/1,7 SMC objektív

Aránylag kedvező áron beszerezhető, igen élesen rajzoló objektív. A Pentax-A és Pentax-M változat optikailag ugyanaz. Teljes nyíláson képe túl lágy, nem igazán használható, de lerekeszelve nagyon éles képe van. A bokeh lehetne szebb is. Színei, kontrasztja jó.



Optikai felépítése: 6 elem 5 csoportban (Planar típus)

Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 50 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 80 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 75 mm
  • Fényerő: f/1,7
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/22
  • Rekeszlamellák száma: 6
  • Rekesz: automata beugró rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 0,45 m
  • Szűrőmenet átmérője: 49 mm
  • Tömege: 189 g
  • Hossza: 31 mm

Mért felbontások (forrás: http://www.takinami.com/yoshihiko/photo/lens_test/pentax_normal.html):


f/1,7 1/2,8 f/4 f/5,6 f/8 f/11 f/16 f/22
középen 69 78 87 87 98 87 87 69
sarkokban 62 62 78 78 87 78 78 62

A felbontóképesség értékek vonalpár/mm-ben értendők, és az eltérő mérési módszer miatt nem hasonlíthatók össze a fentebb közölt felbontóképesség értékekkel. Láthatjuk, hogy a teszt körülményei között f/8,0 rekesznyílásnál mérték a legjobb felbontást.

Sokan igen jó objektívnek tartják, főleg a teljes képfelületen aránylag egyenletes felbontóképessége, kontrasztossága, jó színei, és a lágy bokeh miatt. Teljes rekesznyíláson képe lágy, de f/2,8-tól képe éles, efelett nagyon éles, a bokeh is nagyon szép. Kontrasztos képe van, jó színekkel. A Super-Multi-Coated bevonat igen előnyös.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Pentax-M 50 mm f/1,7 objektívvel készített teljes kép.
A képre kattintva az teljes méretben megtekinthető.


Az előző kép 100% nagyítású részlete.


Az előző kép egy másik 100% nagyítású részlete.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Pentax-M 50 mm f/1,7 objektívvel készített teljes kép.
A képre kattintva az teljes méretben megtekinthető.


Az előző kép 100% nagyítású részlete.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Pentax-M 50 mm f/1,7 objektívvel,
Raynox DCR-150 előtétlencsével készített teljes kép.
A képre kattintva az teljes méretben megtekinthető.

canon_1100d_pentax-m_50mm_dcr-150
Az előző kép 100% nagyítású részlete.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Pentax-M 50 mm f/1,7 objektívvel készült,
f/2,8 rekesz, 1/4000 s záridő
A képre kattintva az teljes méretben megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Pentax-M 50 mm f/1,7 objektívvel készült,
f/2,8 rekesz, 1/4000 s záridő
A képre kattintva az teljes méretben megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Pentax-M 50 mm f/1,7 objektívvel készült,
f/4 rekesz, 1/3200 s záridő
A képre kattintva az teljes méretben megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Pentax-M 50 mm f/1,7 objektívvel készült kép
A képre kattintva az teljes méretben megtekinthető.

Deckel (DKL) bajonettes objektívek

A Deckel (DKL) bajonettes objektívek nem képeznek olyan egységes csatlakozófelületet, mint például az M42x1-es objektívek, vagy a Pentax K bajonettes objektívek, ez inkább egy gyűjtőfogalomnak tekintendő. Legyünk tehát óvatosak! Több neves gyártó is gyártott ilyen objektívet, azonban az DKL bajonettes objektívek az egyes gyártók között nem feltétlenül voltak csereszabatosak. Közös vonásuk a 45,7mm-es bázistávolság (flange distance, vázmélység). Létezik például Kodak Retina DKL bajonett a Kodak Retina fényképezőgépekhez, Voigtlander Bessamatic DKL bajonett, Braun Paxette Reflex DKL bajonett Voigtlander Vitessa T DKL bajonett. A Kodak Retina és a Voigtlander Bessamatic objektívek például nem voltak egymással csereszabartosak. Én itt a Kodak-Retina változattal foglalkozom.

Ezeken az objektíveken nem találunk rekeszgyűrűt, mert az a fényképezőgépen volt kialakítva. Ahhoz, hogy ezek az objektívek használhatók legyenek digitális fényképezőgépeken, a rekeszállítási lehetőség az adapteren van kialakítva, emiatt, és valószínűleg a kisebb előállítási darabszám miatt az adapterek ára magasabb. A Kodak Retina és a Voigtlander Bessamatic objektívek bár nem csereszabatosak egymással, mégis ugyanazzal az adapterrel használhatók. Létezik egyebek mellett DKL-M42-es és DKL-EOS adapter is, az utóbbi akár chipes változatban is (kb. 9000 Ft). Én az M42-es adaptert választottam (kb. 5700 Ft), amely M42x1-es végűvé alakítja az objektívet, amely így M42-EOS chipes adapterrel csatlakoztatható a gépvázhoz. Ez lehetővé teszi, hogy akár M42-es közgyűrűvel is készíthessünk közelképeket.

dkl
Voigtlander Retina DKL-M42 adapter, amely
Voigtlander és Kodak Retina típusú DKL objektívhez használható.

Szemben is találtam magam egy váratlan problémával. Az M42-EOS adaptert nem lehetett teljesen rácsavarni a DKL-M42 adapterre, mert annak menetes része túl hosszú volt, hosszabb, mint amilyen az objektíveken szokott lenni, és az M42-EOS adapterben nem volt elég hosszú a menet. Végül az otthon lévő kb. 10 db különböző időben vásárolt adapter közül találtam egyet, amely jó volt. Ezt a problémát elkerülhetjük, ha DKL-EOS adaptert vásárolunk.

Az ilyen objektívekre általában nem volt jellemző a nagy fényerő, többségük f/2,8-f/4 fényerővel készült.

Már fentebb említettem, hogy Nikon DSLR fényképezőgépekhez a legnagyobb bázistávolságuk miatt a régi objektívek lencse nélküli adapterrel történő használata problémás (nincs végtelen élesség). A DKL bajonettes objektívek jelentik például a kivételt, mert ezek Nikon vázon történő használatához lencse nélküli adapter szükséges, és van végtelenbeli élesség is.

Az adapter oldalán a rekeszgyűrűn látható rekeszérték beállított értéke csak tájékoztató adat, mert a valós rekeszérték (a rekesz záródásának mértéke) az egyes objektíveknél a beállított rekeszértéknek megfelelő értéktől eltérhet.

Schneider-Kreuznach Retina-Xenon 50mm f/1,9 objektív

Ez az objektív a Kodak Retina fényképezőgépek egyik normál objektívje volt, és nagy fényerejével kitűnik a többi DKL bajonettes objektív közül. Létezik M42-es "Edixa-Xenon" változata is. Egyrétegű tükrözésmentesítéssel rendelkezik. Körülbelül 1959-től gyártották.




6 elen 4 csoportban (dupla Gauss típus)

Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 50 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 80 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 75 mm
  • Fényerő: f/1,9
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/16
  • Rekeszlamellák száma: 5
  • Manuális rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 1 m, de van 0,6 m-re élesre állítható változata is
  • Szűrőmenet átmérője: 58 mm


Voigtlander Color-Skopar X 50mm f/2,8 objektív

A Voigtlander Bessamatic fényképezőgép egyik normál objektívje volt.


4 elen 3 csoportban (Tessar típus)

Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 50 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 80 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 75 mm
  • Fényerő: f/2,8
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/22
  • Rekeszlamellák száma: 5
  • Manuális rekesz
  • Élességállítás közeli határa: ???
  • Szűrőmenet átmérője: 40,5 mm


Voigtlander Skoparex 35mm f/3,4 objektív

A Voigtlander Bessamatic fényképezőgép objektívje volt.


6 elen 5 csoportban (Tessar típus, retrofókusz elv)

Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 35 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 56 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 52,5 mm
  • Fényerő: f/3,4
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/22
  • Rekeszlamellák száma: 5
  • Manuális rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 1 m
  • Szűrőmenet átmérője: 40,5 mm


Régi objektívek létjogosultsága

A régi objektívek használata napjainkban nagy divat. A kérdés az, hogy miért használjunk régi manuális objektíveket digitális gépünkkel? Létezik olyan nyomós indok, amely használatukat indokolja? Vagy csak puszta szórakozásról, a régi dolgokhoz való ragaszkodásról, netán a régi feeling átéléséről van szó? Hiszen láthattuk, hogy a Canon olcsó változtatható gyújtótávolságú objektívjei amatőr célra meglehetősen jó minőségűek. És természetesen a többi "nagy" gyártó hasonló termékei is.

A fenti objektívek mind fix gyújtótávolságú objektívek. A nagy gyártók, mint például a Canon vagy a Nikon az utóbbi időben nem nagyon, vagy csak kis számban terveznek fix gyújtótávolságú objektívet, inkább a régi tervezésű objektívjeiket modernizálták. Tehát azt mondhatjuk, hogy sok mai fix objektív tulajdonképpen régi konstrukció, azokhoz hasonlóan, mint amelyekről ebben az írásban írok. Legalábbis hagyományos tervezési elvek alapján tervezték azokat.

A kérdést két nézőpontból érdemes megvizsgálni.

Régi objektívek létjogosultsága Canon objektívek mellett

Itt konkrétan arról van szó, hogy APS-C képérzékelővel rendelkező DSLR gép esetén van-e létjogosultságuk a régi fix gyújtótávolságú, manuális objektíveknek, amennyiben rendelkezünk a korábban ismertetett három Canon változtatható gyújtótávolságú objektívvel (EF-S 10-18 mm, EF-S 18-55 mm, EF-S 55-250 mm), vagy egyéb mai objektívekkel. Ezek az objektívek a technika mai színvonalát képviselik, különleges lencsetagokat is tartalmaznak, kontrasztos, éles képet rajzolnak, a háttérelmosás, és a bokeh is nagyon szép (legalábbis nekem tetszik). Az alábbi területeken azonban problémába ütközhetünk:

  • Beltérben, adott fényben, vaku nélkül történő fotózás esetén.
  • Portré készítésekor nem eléggé elmosódott a háttér.
  • Közelfényképezés esetén nem elég nagy a képen a tárgy.

Beltérben történő vakuhasználat teljesen tönkreteszi a helyszín hangulatát, valamint nem mindenütt használhatunk vakut. A helyszín eredeti hangulatának előállítása nagyobb fényerővel, vakuk segítségével, nem egyszerű feladat, komoly nagy méretű stúdiófelszerelést igényel, amelyet a legtöbb helyszínen nem használhatunk. Még drága felszereléssel is elég problémás a dolog. Mozdulatlan téma esetén bizonyos esetekben segíthet a Canon objektívek jó képstabilizátora, mozgó téma esetén azonban ez sem segít. A megoldást a nagy fényerejű objektív jelenthetné. A változtatható gyújtótávolságú, nagy fényerejű Canon objektíveknek az amatőr pénztárcájához képest csillagászati áruk van. Ha mozgó téma esetén gyors reagálásra, gyors élességállításra van szükségünk, akkor nem nagyon van más lehetőségünk, mint nagy fényerejű, gyors, pontos élességállítású objektívvel fényképezni. Ha nincsenek ilyen magas követelmények, akkor kerülhetnek a képbe az előbbiekhez képest igen olcsó, régi, fix gyújtótávolságú, nagy fényerejű, jó minőségű objektívek. Ebben az esetben tehát általános felvételi célra használjuk a régi objektíveket.

És itt találhatjuk szemben magunkat a szokásos problémával. Beltérben, adott fény mellett tág rekesznyílást kell használni. Tág rekesznyílás esetén a mélységélesség kicsi, a téma azonban sok esetben megkívánja a nagyobb mélységélességet, azaz szűkebb rekesznyílást. Hiába van tehát nagy fényerejű objektívünk, sok esetben nem tudjuk kihasználni annak előnyét. Ha egy konkrét esetben például úgy látjuk, hogy a mélységélesség miatt a felvétel elkészítéséhez f/5,6 rekesznyílás szükséges, akkor a felvételt akár valamelyik Canon objektívvel is elkészíthetnénk. Ha a téma mozog is, akkor rövid záridőre lenne szükség. Beltérben rossz fényviszonyok között szűkebb rekesznyílással és rövid záridővel csak nagy ISO érzékenység alkalmazásával tudunk fényképezni, azonban ez minőségromlással jár.

A legtöbb objektívnek, így sok régi objektívnek jellemzője az, hogy maximális rekesznyílásnál lágy(abb), kevésbé kontrasztos a képük, és csak f/4, f/5,6 vagy f/8 rekesznyílásnál érik el teljesítőképességük maximumát. És ekkor már el is értük a kit objektív fényerejét, már semmit sem ér a látszólag nagy fényerő. A rossz fényviszonyok között történő pontos manuális élességállítás nem egyszerű dolog, még chipes adapter esetén is számolhatunk életlen (vagy nem pontosan a kívánt helyen éles) felvételekkel. Ez előfordul automatikus élességállítás esetén is, csak kisebb arányban. Előnyös az élőkép mód használata.

Annak illusztrálására, hogy milyen mértékű tág rekesznyílás esetén a kép lágyulása, nézzük meg az alábbi három képrészletet. A képek nem tudományos alapossággal készültek, hiszen az objektívek gyakorlati használhatóságáról van itt szó. Az élességet igyekeztem kereső nagyító használatával pontosan beállítani, mindhárom rekesznyílással két-két felvételt készítettem, és az alábbi 100% nagyítású, a kép közepéről vett részletek a jobban sikerült felvételről származnak. A képek Canon 350D fényképezőgéppel és Helios 44-3 objektívvel készültek.

helios_44-3
f/2,0 rekesznyílás

helios_44-3
f/4,0 rekesznyílás

helios_44-3
f/5,6 rekesznyílás


Mint láthatjuk, ebben az esetben elég nagymértékű lágyulást tapasztalhatunk maximális rekesznyílás esetén. Még jobb lenne ennél az objektívnél a felbontás f/8,0 rekesznyílás alkalmazásával.

Portré készítésekor az APS-C képérzékelő mérete, és a fentebb említett olcsóbb Canon objektívek nem elég nagy fényereje jelenti a problémát. Ha a háttér túl közel helyezkedik el a modellhez, akkor a képen nem lesz eléggé elmosódott. A megoldást a nagy fényerejű objektív, tág rekesznyílás, kis mélységélesség jelenti. Bizonyos mértékű lágyság portré esetén előnyös lehet. Erre alkalmas régi objektívek olcsón elérhetők. APS-C érzékelőméret esetén már az 50mm gyújtótávolság megfelelő lehet, esetleg kicsit nagyobb. Sokan használnak 135 mm-es objektívet is erre a célra, de az már egy kicsit soknak tűnik. A Canon EF 50mm f/1,8 STM objektív is nagyszerűen alkalmas portékészítésre (APS-C esetén), és ára is aránylag kedvező. Használhatunk például SMC (vagy Super) Takumar 50mm f/1,4 objektívet a portrézáson kívül általános célta is, azonban ára már közelít az említett Canon objektív árához. Bár az SMC Takumar 50mm f/1,4 objektívet tartják a legjobb minőségű régi 50 mm-es objektívnek, ára miatt meggondolandó a megvásárlása. Ez az objektív radioaktív lencsetagokat tartalmaz, amely miatt az évek során a lencsék megsárgultak. Ha UV fény hatásának tesszük ki hosszabb ideig (kvarclámpa, napfény), akkor a sárgulás halványodik, de teljesen nem múlik el. Számos régi, jó minőségű 50 mm-es objektív közül választhatunk, és számos képet is láthatunk a flickr oldalon, amelyek ezekkel az objektívekkel készültek.

Közelfényképezéshez a legideálisabb eszköz a valódi makróobjektív. Azért írtam a "valódi" szót, hogy ne tévesszen meg bennünket az, hogy számtalan mai objektív elnevezésében szerepel a "MACRO" szó, azonban a legtöbb esetben ezek valójában nem makróobjektívek, hanem csak azt jelzik ezzel a szóval, hogy az objektív a szokásosnál közelebbi távolságra is élesre állítható. A közelebbre történő élesre állítás lehetősége jó dolog, hiszen például a Canon EF-S 18-55 mm f/3,5-5,6 IS objektív a képérzékelő síkjától mért 25 cm távolságra élesre állítható, és segítségével jó képeket sikerült készítenem. A valódi makróobjektív magas optikai minőséget, éles képet is jelent, igen közelre történő élesre állítás mellett. Általában alkalmasak az 1:1 leképezési arány elérésére. Az ilyen objektívek meglehetősen drágák. A kiváló minőségű Canon EF 100mm f/2.8 USM Macro objektívet jó szívvel ajánlhatom, azonban ára jelenleg 160000 Ft körüli. Az "L"-es, képstabilizátoros változat, a Canon EF 100mm f/2.8L Macro IS USM objektív pedig mintegy 100000 Ft-tal drágább.
A közelfényképezés lehetőségeiről már korábban írtam. Kedvelt erre a célra a szovjet Industar-61 L/Z 50mm f/2.8 közelre élesre állítható, Tessar jellegű objektív, amelyet nagyobb leképezési arány elérése céljából fordítógyűrűvel is használnak. Jó választás lehet a Carl Zeiss Jena Flektogon 35mm f/2,4 MC objektív is, amely az érzékelő síkjától 19 cm-re is élesre állítható. Sikeresen használhatunk Raynox DCR-150 vagy DCR-250 előtétlencsét akár Canon kit objektívvel, akár a Canon EF-S 55-250mm objektívvel, akár régi objektívekkel. A legkülönbözőbb objektívekkel kísérletezhetünk, például Mir-1B 37mm f/2,8, Carl Zeiss Jena Pancolar 50mm f/1,8, Carl Zeiss Jena Tessar 50mm f/2,8, Jupiter 37A(M), Carl Zeiss Jena Sonnar 135mm f/3,5 MC, és más jó minőségű objektívvel. Szintén eredményesen használhatjuk a régi objektíveket közgyűrűvel, vagy akár fordítógyőrővel is. Természetesen nem egyformán alkalmas mindegyik típus erre a célra. Egy olcsó (kb. 1000 Ft) M42-es közgyűrűkészlettel és egy jól rajzoló objektívvel igazán kedvező áron kezdhetünk közelképeket készíteni. Közgyűrűhöz jó választás lehet egy Flektogon 50mm f/2,4 vagy egy Mir-1B objektív, de próbálkozhatunk más objektívekkel is.
A közelfényképezésről ebben az írásban lehet részletesen olvasni: A fényképezés alapjai - közelfényképezés (makrofotózás)

Vannak, akik kifejezetten csak a régi objektívek egyedi karakterét keresik. Amelyik régi objektívben nem fedeznek fel nekik tetsző egyedi karaktert, az nem is érdekli őket. A mai objektíveket ugyanis úgy tervezik, hogy minél semlegesebb karakterük legyen, például szép lágy, elmosódott bokeh. A régi objektívek egy része azonban egyedi karakterrel rendelkezik, a vele készült képekről szinte megállapítható, hogy milyen objektívvel készültek. Ezekkel az objektívekkel egyedi képi világú, más típusú objektívvel el nem készíthető képeket lehet készíteni, esetleg csak néhány típusú objektívvel lehet hasonlót készíteni. Ennek jellegzetes példája a Helios objektívek, amelyek jellegzetessége a "csavarodó" bokeh.

Legtöbbször a Canon objektívek mellé vinni szoktam magammal régi objektíve(ke)t is, hangulatomtól, a témától függően hol egyiket, hol másikat.

Régi objektívek létjogosultsága Canon objektívek helyett

Mint említettem már, találkoztam olyan fotóssal, aki kizárólag régi, fix gyújtótávolságú objektívekkel fényképez, nem is rendelkezik Canon objektívekkel, azokat eladta. Ez is jelzi, hogy ezek az objektívek teljes mértékben alkalmasak fényképezésre, ha hátrányaikkal együtt tudunk élni. Hátrányuk a lassabb, nehézkesebb kezelés, a nehéz élesre állítás, tág rekesznyílásnál általában lágyabb rajz, kisebb kontraszt, az automatikus élességállítás és a képstabilizátor hiánya. Találhatunk közöttük azonban tág rekeszen is elég éles, kontrasztosan rajzoló, kiváló színvisszaadású objektíveket is. Ha olyan témát fényképezünk, amikor egyetlen, megismételhetetlen pillanatunk van a lehetséges egyetlen kép elkészítésére, amelynek feltétlenül sikerülnie kell, akkor valószínűleg nem régi, manuális objektívvel kell fényképeznünk, azonban számos témához nagyon jól alkalmazhatók. Meg kell barátkoznunk azzal is, hogy képeink között kisebb arányban lesz éles felvétel. Azt is tudomásul kell venni, hogy teljes mértékben nem tudjuk a régi objektívekkel a modern Canon objektíveket helyettesíteni, ezt látni fogjuk.

Ha régi objektívekkel történő fényképezésre adjuk a fejünket, akkor jó néhány jó minőségű objektívet találhatunk, és rendelkezésre állnak az egyedi karakterű objektívek is.

Ha eredeti rendeltetésüknek megfelelően - kisfilmen vagy Full-Frame vázon történő használat esetén - látószögük szerint hagyományos módon csoportosítjuk az objektíveket, akkor megkülönböztethetjük az 50-60 mm gyújtótávolságú normál tartományt, az ennél rövidebb gyújtótávolságú nagylátószögű tartományt, valamint az ennél hosszabb gyújtótávolságú tele tartományt. Megállapíthatjuk, hogy legjobb minőségben a normál és a kistele objektívek (kb. 135 mm-ig) gyárthatók, a nagylátószögű tartomány problémásabb. Ezt figyelembe véve nézzük meg APS-C érzékelővel az egyes tartományokat.

A (szuper) nagylátószögű tartomány APS-C érzékelővel (az 1,6-os szorzótényező miatt) meglehetősen problémás terület, jó áron és jó minőségben nemigen találunk régi objektívet. Nagylátószögű objektívet jó minőségben készíteni a legnehezebb, még a mai nagylátószögű objektívek sem mentesek a hibáktól. Ebben a tartományban jobban járunk egy Canon 10-18mm-es objektívvel.

A (Canon) APS-C érzékelő esetén a normál látószögű objektívek (azaz 50 mm körüli ekvivalens gyújtótávolságúak) eredeti rendeltetésük szerint (kisfilmen) enyhe nagylátószögű objektívek, amelyek többé-kevésbé magukon viselik a nagylátószögű objektívek problémáit. Ebben a tartományban elég könnyen találhatunk f/2,8 fényerejű, 28-35 mm tartományba (44,8 mm - 56 mm ekvivalens) eső, elfogadható minőségű, elfogadható áron beszerezhető, fix gyújtótávolságú objektívet. Kiemelkedően jót (a kit objektívnél jobbat, vagy azt megközelítőt) viszont nem könnyű kedvező áron találni. Használhatunk Mir-1B 37mm (60 mm ekvivalens) gyújtótávolságú objektívet, SMC vagy Super Takumar 35mm f/3,5 vagy f/2 objektívet (56 mm ekvivalens), vagy Flektogon 35mm f/2,4 objektívet (amely kiemelkedően jó, viszont drágább a kitobinál), vagy más hasonló objektívet.

Tele tartomány esetén a rövidebb gyújtótávolságoknak megfelelnek a kisfilmes normál objektívek, mert az 50-58 mm tartomány megfelel Canon APS-C vázon 80-92,8 mm ekvivalens gyújtótávolságnak. A 80-90 ekvivalens gyújtótávolság igen kedvelt, főleg portézáshoz, de egyéb célra is. A Full-Frame vázat használók nagy összegeket fizetnek egy jó 80-85 mm-es nagy fényerejű objektívért, míg APS-C vázon ez a látószög sokkal egyszerűbben és olcsóbban rendelkezésre áll. Ebbe a tartományba eső, fényerős, jó minőségű objektívből elég jelentős a választék, elég, ha csak fentebb megnézzük az 50 mm körüli gyújtótávolságú objektíveket, és ezek nem túl drágán elérhetők. Rajzuk tág rekesznyílásnál ezeknek is lágyabb. Amely objektív ebből a szempontból elég jó, annak az ára összemérhető a kit objektív árával. Az alábbi két tesztfelvétel Canon EOS 1100D fényképezőgéppel, ISO 100 érzékenységgel, Canon EF-S 18-55mm f/3,5-5,6 IS kit objektívvel, illetve Pentax-M 50mm f/1,7 objektívvel, néhány perc különbséggel, majdnem ugyanarról a helyről készült.

Tehát Canon EF-S 18-55mm f/3,5-5,6 IS kit objektív, 50 mm gyújtótávolság, f/5,6 rekesznyílás:

A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép megtekinthető.


Az előző kép 100% nagyítású részlete

Pentax-M 50mm f/1,7 objektív f/8 rekesznyílással:

A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép megtekinthető.


Az előző kép 100% nagyítású részlete

Ezeket a képeket nézve felmerülhet a kérdés, hogy jobb-e a régi, fix gyújtótávolságú objektív. Én nagy különbséget nem látok közöttük. Semmi olyat, amely mindenképpen indokolná a fix gyújtótávolságú manuális objektív használatát. Ez a megállapítás azonban hízelgő a régi objektív számára.

Ebben a tartományban számos jó objektívet találhatunk, sokan a legjobbnak az SMC vagy Super Takumar 50mm f/1,4 objektívet tartják, de jó eredménnyel használhatjuk a Pentax 50mm f/1,7, a Pancolar 50mm f/1,8, Tessar 50mm f/2,8, Helios vagy más objektívet is.

135 mm gyújtótávolságú objektív (216 mm ekvivalens) esetén is számtalan típusból válogathatunk. Igen közkedveltek a Carl Zeiss Jena Sonnar f/3,5, és a Jupiter 37A f/3,5 változatai, de mások is eredményesen használhatók, és áruk se túl magas.

Ennél is nagyobb gyújtótávolságú objektívből már kisebb a kínálat, ilyen például a Carl Zeiss Jena Sonnar 180mm f/2,8 (288 mm ekvivalens), vagy a Pentacon 200mm f/4,0 (320 mm ekvivalens). Megemlítem még a Pentacon 300mm f/4,0 (480 mm ekvivalens) objektívet. Ezek a hosszabb gyújtótávolságú objektívek minősége sok esetben nem éri el a rövidebb gyújtótávolságúak közül a jobbak minőségét, legyünk óvatosak és körültekintők, ha ilyet szeretnénk vásárolni. Ezeknél problémás lehet a kis kontraszt, a kromatikus aberráció, valamint tömegük is jelentős. A fényerejük se túl nagy. A különleges lencsetagokat is tartalmazó, használtan nem túl drága Canon EF-S 55-250mm f/4-5,6 IS (II) minőségét elérni bizony a legtöbb esetben lehetetlen feladatnak tűnik a régi objektívek számára. A Canon objektív tömege 390 g, a Pentacon 200 mm-esé kb. 700 g, a Pentacon 300 mm-esé pedig 2,2 kg. Ezeket az objektíveket leginkább állvánnyal használhatjuk. Gondoljunk bele: a 300 mm-es objektív ekvivalens gyújtótávolsága 480 mm, ezért minimálisan 1/500 s, de még inkább ennél rövidebb, azaz 1/1000 s és annál rövidebb záridő esetén reménykedhetünk abban, hogy a felvételeknek elég nagy százaléka kellően éles lesz. Ha szűk rekesznyílás szükséges, akkor a rövid záridő szükségessége miatt akár még nyáron is állvány használatára kényszerülhetünk. A Canon objektívvel - a képstabilizátor miatt - szabad kézből fényképezve 400 mm-es ekvivalens gyújtótávolság esetén akár 1/20 s-mal is elég jó arányban éles felvételeket kaphatunk. Hatalmas a különbség. A hátrányai, és (szerintem) nem nagyon létező előnyei miatt engem nem vonzanak a hosszú gyújtótávolságú régi objektívek.

Azt, hogy egy adott típusú objektív mennyire népszerű a fotósok körében, például a FlickRiver (flickr) képfeltöltős oldal segítségével állapíthatjuk meg. A keresővel rákeresünk az adott objektíre és tána írjuk a flickr szót. Például beírjuk, hogy: "flektogon 35mm 2.4 flickr", persze idézőjelek nélkül. A találatokból azt a linket válassuk ki, amelyben a "groups" szó szerepel, mert mi arra a csoportra vagyunk kíváncsiak, akik ilyen oljektívvel fényképeznek. Ebben a konkrét esetben ezt kell kiválasztani:
https://www.flickr.com/groups/311992@N25/
Már az oldal fejlécképének alján is olvashatjuk, hogy "11.1K Photos", azaz itt több, mint 11000 képet nézhetünk meg, amelyeket ezzel az objektívvel készítettek. Ha az Industar 50-2 objektívre keresünk rá, akkor mindössze 2500 darab fényképet találunk (itt: https://www.flickr.com/groups/industar50-2/), tehát a flektogon sokkal kedveltebb. A Canon EF-S 55-250mm-es objektív különféle változataival készült képekből több, mint 115000 található meg az oldalon (itt: https://www.flickr.com/groups/canon55-250is/) Ez, és ehhez hasonló keresések sokat elárulnak, hiszen nyilván a jobb objektíveket többen, rendszeresebben, többet használják. De azért átgondoltan vonjunk le következtetéseket. Egy igen ritka, nehezen beszerezhető, esetleg nagyon drága objektív esetében korlátolt elterjedése is behatárolja az adott objektívvel készített képek számát. Az Industar objektív azonban elterjedtebb, könnyebben hozzáférhető, sokkal olcsóbb a Flektogonnál, mégis jóval több Flektogonnal készült képet töltöttek fel. Újabb objektív esetén attól is függ a feltöltött képek száma, hogy az objektív mióta létezik. Ha ilyen csoportok képeit nézegetjük, legyünk óvatosak, mert időnként előfordul, hogy a készítő beteszi egy bizonyos objektív csoportba a képet, de valójában a kép nem azzal az objektívvel készült. Legjobb, ha minden egyes képnél meggyőződünk arról, hogy valóban azzal az objektívvel készült-e. Sokszor ez már ránézésre látszik. Az alábbi táblázatban láthatjuk néhány objektívtípussal készült képek mennyiségét (2018 február végén).

Objektív típusa
FlickRiver képek darabszáma
Canon EF-S 18-55mm f/3,5-5,6 (minden változat) 56100
Canon EF-S 55-250mm f/4-5,6 IS (II és STM) 115000
Canon EF-S 10-18mm F/4.5-5.6 IS STM 35900
Canon EF-S 24mm f/2.8 STM 8900
Canon EF 40mm f/2.8 STM 14200
Canon EF 50mm f1.8 (minden változat) 207600
Canon EF 50mm f/1.8 STM 25000
Canon EF 100mm f/2.8 Macro USM 130600
Sigma 105mm f/2.8 EX Macro (DG) 67200
Tamron 90mm f/2,8 Macro 102200
Carl Zeiss Jena Pancolar 50mm 1.8 7700
Carl Zeiss Tessar 6300
Carl Zeiss Jena Flektogon 35mm f/2,4 11100
Helios 44-2 35200
Industar 50-2 2500
Mir-1B 1100
Pentacon 29mm f/2,8 1500
Pentacon 30mm f/3,5 449
Pentacon 135mm f/2,8 2900
Jupiter 37A(M) 5400
SMC Pentax 50mm f/1,7 7600
Schneider- Kreuznach Xenon 50mm f1.9 172
Voigtlander Color-Skopar X 50mm f/2,8 308
Voigtlander (Carl Zeiss) Skoparex 35mm f/3,4 Nincs csoport
Helios 40-2 (85mm f/1,5) 11600
Jupiter-9 (85mm f2.0) 9100
Carl Zeiss Jena Pancolar 80mm f/1,8 1000
Meyer-Optik Görlitz Trioplan 100mm f/2,8 1500


Láthatjuk, hogy a mai objektívek nagyságrendekkel népszerűbbek a régieknél. Az is igaz, hogy egyes régi objektíveket ismét elkezdtek gyártani. Például a Helios 40-2 85mm f/1,5 objektív jelenleg megvásárolható Pentax, Canon, M42 és Nikon F csatlakozással (ára kb. 500 USD), vagy a Meyer-Optik-Görlitz Trioplan 100mm f/2,8 objektívet ismét gyártja a Meyer-Görlitz gyár Canon, Fuji X, Leica M, Leica L, M42, Micro-Four-Thirds, Nikon, Pentax, Sony E csatlakozással, jobb bevonattal (ára kb. 1500 USD). Mindkettőnek egyértelműen az egyedi bokeh az érdekessége, ezért gyártják ismét, és ezért eladható, nem pedig a különösen jó általános optikai minősége miatt, mert az nem annyira jó. A Helios 40-2 például csak f/2,8-tól válik képközépen elég élessé (2000 feletti LPPH), a kép szélén még ekkor is rendkívül leromlik a felbontás (mindössze 300 LPPH). Csak f/8 és f/11 rekeszértéknél elfogadható a képsarkokban is az élesség (1900 illetve 2200 LPPH). De nem is azért veszik ezt az objektívet, hogy a teljes képfelületen éles képet készítsenek, hanem az egyedi bokeh miatt. A Trioplan egyszerű triplet objektív, tág rekesznyílásnál nagyon lágy rajzzal, azonban használatával (szerencsés esetben) szép nagy szappanbuborékszerű bokeh lehet az eredmény.

Ezek a régi objektívek fix gyújtótávolságú objektívek, ezért a zoomolást a lábunkkal kell helyettesítenünk, azaz oda kell mennünk, ahonnan a legjobb a nézőpont.

Ezek a régi objektívek nem tartalmaznak képstabilizátort, ezért a berázódás veszélye miatt igen rövid záridőt, vagy állványt kell használni. Legyen egy 200 mm gyújtótávolságú objektívünk, amely APS-C érzékelőn 320 mm ekvivalens gyújtótávolságú. A reciprok szabály szerint kézből fényképezve 1/320 s leghosszabb záridő engedhető meg ahhoz, hogy hogy jó esélyünk legyen éles kép készítésére, de várhatóan ekkor se lesz minden kép éles. Nagyobb gyújtótávolság esetén még rosszabb a helyzet.

Aki régi objektívvel kíván fényképezni, számoljon azzal, hogy jelentős tömeget kell magával cipelnie. Főleg a teleobjektívek tömege jelentős. Például egy Pentacon 200mm f/4,0, nem túl fényerős objektív tömege is 0,6 kg, egy Carl Zeiss Jena Sonnar 180mm f/2,8 objektív tömege 0,81 kg, a szintén nem túl nagy fényerejű Pentacon 300mm f/4,0 objektív tömege 2,2 kg (és ez utóbbi hossza is elég nagy, 22 cm). Nem könnyű ezeket magunkkal vinni. Kellemes lehet egy órán keresztül sétálni egy városban úgy, hogy közben a nyakunkban lóg egy ilyen 300 mm-es objektívvel felszerelt gép:)) Ez természetesen csak vicc volt. Sokkal jobban járhatunk a mindössze 0,39 kg tömegű és 10,8 cm hosszúságú, képstabilizátoros Canon EF-S 55-250mm f/4,0 - 5,6 IS objektívvel, amely 88-400 mm ekvivalens gyújtótávolságú, és használtan jó áron (akár már 35-45000 Ft-ért) beszerezhető. Úgy gondolom, hogy a manuális objektíveknél 135 mm (216 mm ekvivalens) az a gyújtótávolság határ, amely még elég jól használható képstabilizátor vagy állvány nélkül is (leginkább 1/250 s vagy rövidebb záridő mellett), és elfogadható a tömegük is.

Ha valaki már hozzászokott az automatikus élességállítás, a zoom, a képstabilizátor, és a könnyű felszerelés kényelméhez, nem biztos, hogy jól jár a régi objektívekkel. Gondoljuk ezt át, mielőtt ilyeneket beszerzünk.

Az is problémát szokott jelenteni, hogy egyesek túl sok objektívet szereznek be, nem tudván ellenállni a csábításnak, akár olyan sokat is, amelyet már nem tudnak használni. Van, aki 40 db-ot is beszerzett, és csak a szekrényben állnak az objektívek, vagy eladásra kerülnek. Jobban járunk, ha jól átgondoltan legfeljebb néhány darabot vásárolunk.

Élesség a végtelenben

Ha régi objektívet vásárolunk, akkor az esetek egy részében azzal a problémával találjuk magunkat szemben, hogy a végtelenbeli élesség nem jó. Ezeknek a régi objektíveknek egy része az évek során karbantartáson esett át, tisztították, és a fókusz mechanikát újrazsírozták. Egyes régebbi objektívek kenésére használt zsír hajlamos az idők során megkeményedni, ezért tisztítani, újrazsírozni kellett. Ha nem kellő gondossággal jártak el a karbantartás során, akkor előfordul, hogy nem jó a végtelenbeli élesség. Sajnos nem kis problámáról van szó, az általam vásárolt régi objektíveknek legalább a harmadánál jelentkezett a probléma. Még olyan esetben is, amikor az eladó állította, hogy műszerész végezte nem sokkal korábban a karbantartást a megkeményedett zsír miatt. A műszerész sem garancia a helyes beállításra.

Két eset lehetséges.

  • 1. A fókuszgyűrű túlmegy az optikai végtelen álláson.
  • 2. Végtelen állásban az optikai élesség a végtelennél jóval közelebb van.

Az első esetben azt tapasztaljuk, hogy az optikai élesség már például 5 vagy 10 m-nél eléri a végtelent, és ha a végtelen felé tovább tekerjük a fókuszgyűrűt, akkor az túlmegy a végtelen optikai élességen.

A régi manuális objektívek többségénél élességállításkor az összes lencse együtt közeledik a képérzékelőhöz, vagy távolodik attól. Mint tudjuk, végtelen állásban az objektív hátsó fősíkjának a képérzékelő síkjától pontosan a fókusztávolsággal megegyező távolságra kell lennie. Ha élességet állítunk, akkor ez a fősík tolódik előre vagy hátra. Ha túlságosan hátratolódik, akkor megy túl az élességállítás a végtelenen. Ez azt jelenzi, hogy a problémát az okozza, hogy végtelen állásban a lencsék végtelen állásban túl hátra tolódnak, és ezáltal túl közel kerülnek a képérzékelőhöz. Ebből természetesen az is következik, hogy ha a legkisebb távolságot állítjuk be az objektíven, akkor az nem tud kellően eltávolodni a képérzékelőtől, és ezáltal nem tudunk az objektívvel kellően közelre fókuszálni.

Olvashatunk arról az interneten is, hogy egy 50 mm körüli fókusztávolságú objektív esetén keressünk egy 50-300 m távolságban lévő tárgyat, és arra állítsuk be a végtelenbeli élességet (teleobjektív esetén természetesen távolabbi tárgyat kell keresni). Azt mondják, hogy ennél nagyobb távolságra lévő elemek esetén a levegőtávlat elmosó, lágyító hatása miatt úgysem lehet olyan élességet elérni, mint a közelebbi képelemek esetében, és egyébként is, a mélységélesség megoldja azt a kisebb eltérést, hogy nem a "valódi" végtelenre állítottuk az élességet. "Valódi" végtelenen a látóhatár szélén lévő elemet, de akár a Holdat is érthetjük. A "hivatalos" állásponttal ellentétben én legtöbbször inkább a "valódi" végtelenre próbálom beállítani az objektívet, és inkább egy hajszállal menjen túl a végtelenen, minsem ne érje el azt. Természetesen egy 50 mm körüli objektív esetén nem a Holdra állítom (arra egyébként sem lehetne könnyen beállítani), hanem inkább a látóhatárra, vagy messze lévő felhőre. Ha a "valódi" végtelenre állítunk, akkor esetleg elveszítünk egy picit a közeli tartományból, de ez a gyakorlatban jelentéktelen. A beállításkor chipes adapterrel ki lehet használni a fényképezőgép élesség-visszajelző rendszerét.

E kis kitérő után térjünk vissza az első esethez, amikor az objektív végtelen állásban túlmegy a végtelenen. Mint láttuk, ez azt jelenti, hogy a lencsetagok túl közel tudnak kerülni végtelen állásban a képérzékelőhöz. Ezt a problémát M42-es menetes objektívek esetén szakértelem nélkül, egyszerően orvosolhatjuk. Ha az objektívet távolabb helyeznénk el a képérzékelőhöz képest, akkor végtelen állásban sem tudnának a lencsetagok túl közel menni az érzékelőhöz. Távolabb pedig úgy kerülhet az objektív a képérzékelőtől, ha megfelelő vastagságú anyagból vágunk egy gyűrűt, és azt az objektív és az M42-EOS adapter közé tesszük. Ki kell kísérletezni a megfelelő vastagságot. Ez a megoldás az adott objektív-gyűrű-adapter hármas esetében biztosítja a megfelelő beállítást, tehát lehetőleg a beállításkor használt adapterpéldányt használjuk fotózáskor is. Természetesen az objektív szétszedésével is beállíthatjuk a végtelent, sőt bajonett rögzítésű objektíveknél (például Pentax K) csak ez a járható út, de ez kockázatosabb, és aki nem akar maga ehhez hozzáfogni, az kérje objektívjavítással foglalkozó műszerész segítségét. A szereléshez mindenki csak SAJÁT FELELŐSSÉGÉRE fogjon hozzá.

A második eset az, amikor végtelen állásban nem a végtelenben lévő, hanem közelebbi, akár csak néhány méterre lévő tárgy éles. Ebben az esetben az objektív hátsó fősíkja végtelen állásban is túl távol van az érzékelőtől, azaz az objektívet kissé "be kellene tolni" a fényképezőgépbe. Ez természetesen nem lehetséges, egyedüli lehetőség az objektív szétszerelése, és az objektív belsejében történő beállítás. Ezt mindenki csak saját felelősségére tegye. Fotóműszerész segítségét is igénybe lehet venni.

Az objektívek szétszerelésénél különös gondossággal járjunk el, nehogy maradandó károsodást okozzunk.

Egy adott objektív szétszerelésének mikéntjéről az interneten tájékozódhatunk, de sajnos nem minden objektívhez találunk útmutatást. Az 50 mm körüli gyújtótávolságú objektívek elég sok típusánál a végtelenbeli élesség beállításához az objektív elejénél kell megbontani. Az alábbiakban a Carl Zeiss Jena Tessar 50mm f/2,8 M42-es objektív beállítását mutatom be. A képeken a zebra változat szerepel, de ugyanígy kell a black változatot is beállítani, sőt ehhez hasonlóan állíthatjuk be a Carl Zeiss Jena Pancolar 50mm f/1,8, Carl Zeiss Jena Flektogon 35mm f/2,4 objektívet is (ez utóbbit magam még nem szedtem szét, de valószínűsíthető a hasonlóság).

Először is szükségünk lesz egy célszerszámra, amely az alábbi képen látható, és amelyet az eBay-ről szerezhetünk be. Más típusú objektívek beállításához órás csavarhúzó készletre is szükségünk lehet. Ha csavarokat kell meglazítani, akkor problémáink lehetnek, hiszen a csavarok esetleg több évtizede nem voltak mozgatva. Ilyenkor jól jöhet a WD 40 csavarlazító, de természetesen nem fújva, hanem kis mennyiséget valamibe kiveszünk, és abból egy kicsit a lazítandó csavar köré kenünk, vigyázva, hogy máshová ne kerülhessen az anyagból. Tehát a fenti objektívekhez elegendő a lent látható szerszám.



Azt lehet olvasni az interneten, hogy a fenti szerszámot helyettesíthetjük egy tolómérővel, mint az a lenti képen látható, de ez csak szükségmegoldás lehet.



Ha a Tessar objektívet a legkisebb felvételi távolságra állítjuk, akkor a lenti ábrán látható, 1-essel jelölt rész kiemelkedik az objektív elején. Ezt fogjuk meg, és próbáljuk óvatosan kicsavarni. Ez nem szokott túlságosan meghúzva lenni.



Ügyeljünk arra, hogy miközben a fenti alkatrészt kicsavarjuk, a lenti ábrán 2-essel jelölt gyűrű, amely a frontlencsét tartja, hajlamos kicsavarodni, és ha ezután az objektívet lefelé fordítjuk, akkor a frontlencse kieshet, és akár el is törhet. Figyeljünk oda, hogy a gyűrű nehogy kicsavarodjon. Ha kicsavarodott, akkor azonnal tegyük vissza, és kissé szorítsuk meg, de nagyon óvatosan.



Ha sikeresen kicsavartuk az alkatrészt, akkor az alábbi képen látható látvány tárul a szemünk elé.



Az ábrán piros nyíllal és 3-assal jelölt külső gyűrű tulajdonképpen egy ellenanya, amelyet ha meglazítunk, akkor a kék nyíllal és 4-es számmal jelölt belső gyűrű könnyedén forgatható, és ennek hatására a lencsék együtt mozognak előre vagy hátra. Először a fenti szerszámmal lazítsuk meg a külső gyűrűt. Az objektívet chipes adapter segítségével szereljük fel a fényképezőgépre. Vegyünk elő egy kis csavarhúzót. A fényképezőgépet kapcsoljuk be, és a kis csavarhúzó segítségével a belső gyűrűt egy kicsit tekerjük a megfelelő irányba, miáltal a lencsék egy kicsit előre vagy hátrafelé mozognak. Ezután a külső gyűrűt a csavarhúzó segítségével szorítsuk meg egy kicsit, csak annyira, hogy a fókuszgyűrű forgatásakor állítódjon az élesség. Ellenőrizzük a végtelenbeli élességet, azaz legtágabb rekesznyílást beállítva célozzuk meg a kiszemelt távoli objektumot, és figyeljük meg, hogy végtelenre állítva az objektívet, jelzi-e a váz az élességet. Ha nem jó, lazítsuk fel a külső gyűrűt, és állítsunk a belső gyűrűn a megfelelő irányban. Ismét rögzítsük, és ellenőrizzük. Ha jó lett, akkor vegyük le az objektívet a vázról, és húzzuk meg a külső gyűrűt, lehetőleg úgy, hogy közben a belső ne tudjon elmozdulni. A külső gyűrűt nem kell borzasztó erősen meghúzni, csak annyira, hogy magától biztosan ne tudjon kilazulni. Ismét tegyük fel a vázra az objektívet, és ellenőrizzük az eredményt. Ha nem jó, akkor objektív le, gyűrűlazítás, majd beállítás pontosítás következik, mindaddig, amíg jó nem lesz. Leírni hosszabb ideig tart, mint megcsinálni, ez nem bonyolult művelet. Arra nagyon ügyeljünk, hogy vázra szerelt objektív esetén ne húzzuk meg vagy lazítsuk meg a külső gyűrűt a célszerszámmal, mert azzal károsodást okozhatunk a vázban is. Az objektívet ilyenkor mindig szereljük le. Ha kellő odafigyeléssel csináljuk, akkor ez a beállítás gyakorlatilag kockázatmentes.

Vannak olyan objektívek, amelyeknél a szűrőmenetbe van becsavarva egy takarógyűrű, amelyen az objektív típusa is fel van tüntetve. Ezt a gyűrűt kell kicsavarni, hogy lehetővé váljon a beállítás. A kicsavarásban egy nagyobb radírdarab, vagy hasonló gumi eszköz segítségünkre lehet, de ezzel akadhatnak nehézségeink.

Az Industar 50-2 objektívnek egyszerű szerkezete van. Az objektívet a hátsó oldal felöl kell megbontani. A lenti ábrán látható két lyuk és a célszerszám segítségével csavarjuk le a széles gyűrűt.




Ezután az objektív többi része az objektív eleje felé eltávolítható a távolságállító részből. A lencséket tartalmazó részen találunk két vékony alumínium távtartó gyűrűt. A távtartók szélességének megváltoztatásával tudjuk változtatni azt, hogy végtelen állásban a lencsék közelebb vagy távolabb kerüljenek az érzékelőtől. Ha közelebb szeretnénk végtelen állásban helyezni a lencséket a képérzékelőhöz, akkor az egyik gyűrűt vékonyabbal kell helyettesítenünk, vagy le kell a szélességéből csiszolnunk, ellenkező esetben be kell helyezni még egy megfelelő szélességű gyűrűt, és akkor távolabb kerülnek a lencsék.

A fenti beavatkozásokat mindenki csak saját felelősségére végezze. Ha bizonytalanok vagyunk, inkább kérjük szakember segítségét.

A fókuszgyűrű kenése

A régi objektívek fókuszgyűrűjénél gyárilag alkalmazott kenőanyag az évek során besűrűsödik, megkeményedik, amelynek hatására a távolságállító gyűrűt csak nagyon nehezen vagy sehogyan sem lehet tekerni. Rosszabb esetben a régi kenőanyag párolog, és rárakódhat a lencsék felületére is. Nekem is volt besűrűsödött kenőanyagú objektívem, illetve olyan is, amelyben kevés volt a kenőanyag (hallatszott, hogy nincs megfelelő kenés). Olvastam az internetes fórumokon, hogy másoknak is problémát jelent az a kérdés, hogy milyen kenőanyagot használjanak a fókuszgyűrű kenéséhez. Az interneten ráadásul egymásnak ellentmondó információkat lehet olvasni ebben a témában, úgyhogy aki elolvassa ezeket a fórumokat, azt se tudja, hogy mit csináljon.

Nem vagyok vegyész, tehát szakmailag csak annyiban tudom alátámasztani az általam alkalmazott anyag erre a célra való alkalmasságát, hogy semmi olyan információt, az anyagnak semmi olyan tulajdonságát nem találtam, amely cáfolná ezt. Van egy gyártó, amely kifejezetten fókuszgyűrű kenésére gyárt anyagot meglehetősen drágán. Ez a gyártó terméke dicsérete közepette megemlíti a szilikonzsírt is, amely ellen csak annyit tudnak felhozni, hogy szerintük kijön a kenési helyről (már miért jönne ki?). Ha valaki alkalmazza ezt a módszert, csak saját felelősségére tegye. Én pusztán leírom azt, hogy én mit csináltam.

Teflon tartalmú szilikonzsírt alkalmaztam. A teflon jó kenőanyag, meglehetősen passzív, és egészen szélsőséges hőmérséklet tartományban használható (lásd teflon edények). Egészségre minden bizonnyal nem ártalmas, hiszen ha az lenne, akkor nem készíthetnének teflon edényeket, amelyről a teflon egy része az évek során a gyomrunkban köt ki. A szilikonzsír szintén nagy hőmérséklet tartományban használható, szintén meglehetősen passzív (nem nagyon lép reakcióba), egészségre nem ártalmas anyag, amelynek rendkívül kicsi a tenziója (párolgása), és amely állagát igen hosszú időn át megőrzi. Ideálisnak tűnik erre a célra.

Konkrétan a következőt csináltam:

Vásároltam 50 g SILIFAT M-T-100 teflonos szilikonzsírt (kevesebb, mint 800 Ft-ért), és 100 ml SILOIL M-100 Metil szilikonolajat (kb. 500 Ft). Megnéztem az ANTIPOL teflonos szilikonzsírt is, de a SILIFAT fehérebb volt, valószínűleg több benne a teflon, ezért azt választottam.

A SILIFAT meglehetősen nagy viszkozitású (sűrű), az objektív kenéséhez jóval kisebb viszkozitású kell. Egy kis üvegtégelybe kivettem körülbelül 20 g SILIFAT-ot, és egy-egy alkalommal 15-20 cseppenként tettem hozzá a SILOIL-ból, majd minden alkalommal jó alaposan összekevertem egy vékony csavarhúzóval. Addig kevergettem és tettem hozzá szilikon olajat, amíg a kellő lágyságú nem lett. Figyelembe kell venni azt is, hogy a szilikonzsír enyhén tixotróp tulajdonságú, ez azt jelenti, hogy keverés hatására változtatja a viszkozitását, azaz lágyabb lesz, majd ha abbahagyjuk a keverést, egy idő után kissé megnő a viszkozitása. Ha elértük a kellő lágyságot, használhatjuk, de vigyázzunk, hogy csak a menetre kenjük, másra ne. Én majdnem olyan viszkozitást (csak kicsivel nagyobbat) igyekeztem elérni, mint szobahőmérsékleten a csapágyzsírok. Az ilyen kenőanyaggal megkent objektív fókuszgyűrűje könnyen jár, de azért van egy kicsi tartása is.

Végszó

Ha APS-C méretű érzékelővel használjuk az objektíveket, akkor a fókusztávolságot 1,6-es szorzótényezővel megszorozva megkapjuk az objektívek ekvivalens gyújtótávolságát. Ennek megfelelően a fentebb említett Pentacon 30 mm-es (48 mm ekvivalens gyújtótávolság) és Pentacon 29 mm-es (46,4 mm ekvivalens gyújtótávolság) objektív látószög tekintetében normál, míg a többi teleobjektív. Az 50 mm - 58 mm gyújtótávolságú objektívek ezzel a képérzékelővel használva enyhe teleobjektívek (80 mm - 92 mm ekvivalens gyújtótávolsággal), portrék készítésére is igen jók. A Pentacon 135 mm-es és a Jupiter 37A objektív ekvivalens gyújtótávolsága 216 mm, portrék készítésére ezek is jól alkalmazhatók, különösen a Jupiter kedvelt erre a célra.

Higgyük el, hogy a "keleti" objektívek többségének képminősége kiváló, illetve a kevésbé jó felbontóképességűek is jó, érdekes képek készítését teszik lehetővé. Némely közülük a mai, modernebb objektíveknél kevésbé kontrasztos képet rajzol, de ezt a RAW kidolgozása során korrigálhatjuk.

Amikor a Canon 1100D fényképezőgéppel készített képeket, illetve annak 100% nagyítású részleteit szemléljük, vegyük figyelembe a kép értékelésekor, hogy egy 12 MP-es kép részleteit látjuk.

A fenti képekhez nem szükséges sok kommentár. Azt mindenképpen igazolják, hogy igenis van létjogosultsága a kiváló, fényerős, élesen rajzoló, fix gyújtótávolságú, régi objektívekkel való fényképezésnek, hiszen segítségükkel kiváló minőségű fényképek készíthetők. Mivel fix gyújtótávolságú objektívek és kevés lencsetagot tartalmaznak, a kapott kép minősége a változtatható gyújtótávolságú kit objektív képminőségénél esetenként jobb lehet. Azonban ezek a jobb régi objektívek használtan sem olcsók. Azt is meg kell említeni, hogy bármilyen nagy felbontású képérzékelőt nem képesek kiszolgálni, azonban akár 12 MP felbontásnál is igen jó eredménnyel használhatók. Ha ennél is nagyobb felbontású fényképezőgépünk van, az se probléma, mert ha a képet kisebb felbontásúra méretezzük át, akkor jó minőségű képet kapunk. A régi objektívek elfogadása igényeinktől is függ. Aki maximalista a képek technikai minőségét illetően, az csalódhat bennük.

Egyszer alkalmam volt látni egy próbát a Pentacon 135 mm-es és a Pentacon 29 mm-es objektívvel 18 MP-es Canon 550D vázon. Az emeletről az utcát fotózva, a chipes adapter jelzését éles képnek elfogadva készültek a képek. Az élességállítás nem volt teljesen pontos, és a nagy felbontás miatt 100% nagyítás mellett nézve a képeket, jelentős kromatikus aberrációt láthattunk, és persze az élesség sem volt kielégítő. A jobb kép elérése céljából pontosan kellett volna élesre állítani, és a képet kisebb felbontásúra kellett volna átméretezni.

Még arról érdemes pár szót ejteni, hogy nagy rekesznyílással készített, kis mélységélességű kép esetén a háttér életlenedése annál szebb, minél jobban megközelíti a rekesz a kör alakot. Főleg a háttérben lévő fénypontok, világos területek jelentenek problémát. A jó eredményhez az kell, hogy minél több lamellás legyen a rekesz szerkezet, vagy azoknak speciális kiképzésük legyen. Minél kevesebb lamellát használnak, a nyílás alakja annál inkább sokszög alakú. A Canon EF-S 18-55mm f3,5-5,6 IS kit objektív ebből a szempontból igen jó, de a vizsgált többi objektív között is akad elég jó, annak ellenére, hogy többségük sajnos nem tartalmaz sok lamellát. Egyes objektívek teljesen egyedi bokeh-t eredményeznek. Az egyedi bokeh nem feltétlenül jelent szépet is.

A manuális élesre állítás nagy hátránya a lassúság. Ezek a régi objektívek gyors élesre állításra meglehetősen alkalmatlanok. A probléma már akkor jelentkezik, ha például egy virágról virágra szálló méhecskét szeretnénk lencsevégre kapni. Mire élesre állítanánk, már tovább is szállt a következő virágra. Talán csak az segíthet, ha előre élesre állítunk egy virágra, és várjuk, hátha odaszáll az egyik méhecske. A legjobban akkor járunk, ha a gépet állványra helyezzük, az állvány lábait kihúzzuk, de nem terpesztjük (egylábú állványként használjuk), és élőkép módban az állvány közelebb-távolabb mozgatásával (döntésével) állítunk élességet.

Írtam cikkem elején, hogy a Canon EF f/1,8 50 mm objektívre még visszatérek. A II-es változat az árához képest (jelenleg több, mint 30000 Ft) igen jó, éles képet készít. Azonban a Pancolar, a Helios, a Tessar, és az ismertetett Pentax objektív is elég jól megállják a helyüket ehhez a Canon objektívhez képest, áruk (Helios) viszont szerencsés esetben csak alig több, mint tizedannyi. Ha jobb alternatívát szeretnénk, akkor választhatjuk az SMC Takumar 50mm f/1.4 régi manuális objektívet, azonban ennek használt piaci ára megközelíti, sőt akár meg is haladhatja az új Canon objektív árát, viszont megkapjuk a manuális objektív nehézkesebb kezelésének (élesség- és rekeszállítás) hátrányait is.

A Canon EF 50mm f/1,8 II objektív életlenedése a fénypontok tekintetében (bokeh) nekem nem annyira tetszik (sőt meglehetősen csúnya), ezért ha ez fontos szempont, gondoljuk meg jól, mielőtt ilyen objektívet vásárolnánk. Ennek az objektívnek nagy előnye az elég gyors automatikus élesre állítás, azonban ennek problémáiról, pontatlanságáról is sokan írnak az interneten. Ha ez fontos szempont, akkor esetleg más hasonló objektívet kell választanunk. Nemrég jelent meg ennek az objektívnek az új változata, a Canon EF 50mm f/1,8 STM, amelynél a régi objektív hibáit orvosolták, és amely véleményem szerint sokkal jobbra sikerült. Erről az objektívről részletesen a Váltás DSLR kategóriára című írásomban írok.

A Canon EF 50 mm f/1,8 II objektívnél jobb a Canon EF 50 mm f/1,4 USM objektív, fényerősebb is, szép a bokeh is, hasonlóan éles a rajza is, jobb a felépítése is, ára viszont körülbelül háromszorosa az f/1,8 II árának. Azt is látni kell, hogy a Canon EF 50mm f/1,8 STM megjelenésével feltűnően sokan szeretnék eladni Canon EF 50 mm f/1,4 USM objektívjüket.

Az interneten számos más típusú régi manuális objektívvel készült tesztkép, vélemény is olvasható. Mielőtt ilyen objektívet vásárolunk, tájékozódjunk annak minőségéről. Csak jó állapotú objektívet vásároljunk, és azt lehetőleg próbáljuk ki a vásárlás előtt.

Bereczky Péter - bykyny