Hasznos kiegészítők

Tartalom

Háromlábú állvány
Zsinórállvány, zsebállvány, talp állványmenettel, babzsák
Objektív tisztító felszerelés
Külső vakuk
Fényellenző
UV szűrők
NiZn elemek, elemtartók, töltő
Kártyaolvasó

A kompakt fényképezőgéppel fényképezők közül, valószínűleg sokan úgy gondolják, hogy elég magukkal vinni gépüket, semmi más nem kell. Ha igényesebb képeket szeretnének készíteni, ez sajnos nem így van. Néhány, aránylag olcsó, de nagyon hasznos kiegészítő eszközről szeretnék röviden írni, amelyek igényesebb eredmény eléréséhez véleményem szerint nélkülözhetetlenek. A többi ismertetett eszköz ugyan nem nélkülözhetetlen, de hasznos segítőtársunk lesz, megkönnyíti életünket.

Háromlábú állvány

Sokan, sokszor leírták már, hogy az állvány használata alapvető a fényképezésben, de sokak ezt valamiféle túlzott szakmaiságnak, ódivatúnak, nevetségesnek tartják. A valóság azonban más.

Kétségtelen, hogy nem kell mindig használni, de bizonyos esetekben nélkülözhetetlen. A cél az, hogy éles képeket készítsünk, amelyről gépünk felbontásának megfelelő méretű papír képet készíthessünk. Egy jó minőségű 5-6 megapixeles kép A3 vagy A4 méretig jó minőségű lesz. Nagyobb felbontás esetén elvileg még nagyobb lehet az elkészített papír kép. Itt is, mint az élet számos egyéb területén igaz, hogy jó eredmény csak odafigyeléssel, pontos, precíz munkával érhető el.

A probléma a filmes korszakban is ugyanígy jelentkezett. A 24x36 mm-es kisfilmről készített levelezőlap méretű papír kép még kiválónak tűnt, azonban nagyobb, például 30x40 cm-es nagyítás esetén már látszott, hogy a negatív nagy nagyításra alkalmatlan, mert egyszerűen nem elég éles. Már látható volt az expozíció közben történt kismértékű bemozdulás hatása. Ugyanez a digitális képen ugyanígy jelentkezik.

Biztosan sokan mosolyognak, hogy miért írok én állványról, amikor ott van a gépükben a képstabilizátor, esetleg kétféle is. Én úgy gondolom, hogy stabil állvánnyal élesebb képek készíthetők, és vannak olyan fogások, amelyek megvalósításához az állvány nélkülözhetetlen. Más fejezetekben írok is ilyenről. Véleményem szerint kis távolságból történő makrofotózás esetén is szinte nélkülözhetetlen, mert olyan kicsi a mélységélesség, hogy az élességállítás utáni, a kéz bizonytalan tartásából eredő 2-3 mm-es elmozdulás már tönkreteheti a kép élességét. A képstabilizátor persze nagyon hasznos dolog, időnként bámulatos dolgokat produkál, ha nincs nálunk állvány, vagy állványunk kevésbé stabil, jó szolgálatot tesz.

Milyen állványt használjunk?

Természetesen stabil állványt, amely elmozdulás mentesen tartja exponálás közben gépünket. Kompakt gépek használatával aránylag szerencsés helyzetben vagyunk, mert exponálás közben nem mozognak olyan mechanikus alkatrészek, amelyek a gép számottevő berázását okozhatják. A tükörreflexes gépek tulajdonosainak (főleg Full Frame gép esetén) komoly problémát jelent, hogy olyan állványtípust találjanak, amely elég könnyű, és egyúttal elég stabil ahhoz, hogy a felcsapódó tükör hatására ne rezdüljön be a gép exponálás közben. A berázás elkerülésére a mai tükörreflexes gépekben a tükör exponálás előtt felcsapható. Aki fényképezett már kézből Zenit vagy Praktica fényképezőgéppel, az érezhette, hogy milyen erős lökése van az exponáláskor felcsapódó tükörnek. Kevésbé stabil állvány esetén használjunk képstabilizátort. Próbáljuk ki, hogyan kapunk élesebb képet: stabilizátorral vagy anélkül.

Kompakt fényképezőgépünkhöz megfelelő a könnyebb, kevésbé stabil, olcsóbb állvány is. Gyártanak állványt kifejezetten digitális kompakt gépekhez is, de azért ne feledjük: minél stabilabb az állvány, annál jobb. Jó, ha az állvány középső oszlopának alján van egy kampó, amelyre nehezékként ráakaszthatunk valamit (például a nálunk lévő szatyrot, amelyben 1-2 kg tömegű valami van, például a kirándulásra magunkkal vitt vizünk), mert így sokkal stabilabban áll.

Hogyan használjuk az állványt?

Tegyük rá a gépet, rögzítsünk minden szorítócsavart. Ha nagyon stabil az állványunk, kapcsoljuk ki a gép képstabilizátorát, mert így fogunk élesebb képet kapni. Úgy kell exponálni, hogy expozíció közben ne is érjünk a géphez. Ezt kétféle módon elérhetjük.

Használhatjuk a legtöbb kompakt fényképzőgép szolgáltatásai között meglévő (általában 2 vagy 10 másodperces) időzítőt. Beállítjuk ezt az üzemmódot, és exponáláskor lassan, nyugodtan, a gépet nem berezgetve, nyomjuk le teljesen az exponáló gombot, majd engedjük el a gépet. A fénykép a beállított időzítés elteltével készül el. Ez főleg a kevésbé stabil állványok esetén ajánlott, akár kompakt fényképezőgépek esetén is.

Egy másik lehetőség az, hogy távvezérlő segítségével exponálunk, amely csak hajlékony vezeték vagy rádiós kapcsolat segítségével kapcsolódik fényképezőgépünkhöz.

DSLR gép esetén használjuk a tükör előzetes felcsapása lehetőséget a berázódás elkerülésére.

Hama Star 26 és Weifeng WT-3110A állvány

Az alábbi képeken Hama Star 26 és Weifeng WT-3110A típusú állvány látható, én ilyet használok, de másmilyen is jó.

Hama Star 26 adatai:
Összetolt állványmagasság összecsukott lábakkal, szállításhoz: 57 cm
Teljesen kinyitott állványmagasság: 146 cm
Súly: 1050 g

Weifeng WT-3110A adatai:
Összetolt állványmagasság összecsukott lábakkal, szállításhoz: 35 cm
Teljesen kinyitott állványmagasság: 102 cm
Súly: 420 g


Az alábbi képen a két állvány látható eredeti csomagolásában. A méretkülönbség igen nagy.

tripod_box

Az alábbi képen a két állvány maximális magasságra állítva látható egymás mellett.

tripod_full

Látható, hogy hatalmas különbség van a két állvány között méretben, súlyban egyaránt. Meg persze árban és stabilitásban is. Összehasonlíthatatlanul stabilabb, erősebb, strapabíróbb a Hama állvány, de megfelelően használva a Weifeng is alkalmas lehet főleg kompakt géphez (1-1,5 kg-ig szerintem jó), és nem mindegy mekkora és milyen súlyú állványt kell magunkkal cipelni. A kis állványt szívesen viszem magammal, a másikat háromszor is meggondolom, hogy elvigyem-e. A kis kínai állvánnyal óvatosan kell bánni, ha azt szeretnénk, hogy tartós legyen. Főleg a középső oszlop és a lábak közötti kitámasztás törhet el könnyen. A kis állvány jóval alacsonyabb a másiknál, ezért csak alacsonyabb nézőpontból tudunk vele fényképezni. Mindenképpen időzítővel vagy távvezérlővel célszerű hosszabb expozíciós időkhöz használni. DSLR géphez még a Hama állványnál is stabilabb állványt lenne célszerű használni. kevésbé stabil állványhoz érdemes az exponálás előtti tükör felcsapást alkalmazni, és kapcsoljuk be a képstabilizátort.

Zsinórállvány, zsebállvány, talp állványmenettel, babzsák

Ha viszünk magunkkal egy legalább magasságunkkal azonos hosszúságú vékony spárgát és egy állványcsavart, akkor hasznos zsinórállványhoz juthatunk. Használatához kössük a spárga egyik végét az állványcsavarra, majd azt csavarjuk be fényképezőgépünk állványmenetébe. Lépjünk rá a spárga földön lévő végére, és ha exponáláskor enyhén felfelé húzzuk a fényképezőgépet, hogy a spárga megfeszüljön, akkor a gép sokkal kevésbé mozog, mintha szabad kézből fényképeznénk. Ez segítség lehet képstabilizátorunk számára, hogy hosszabb záridő esetén is éles képet kaphassunk.

A zsebállvány is sokszor jól jöhet, kis helyen elfér, autó tetejére, vagy más felületre helyezhetjük.

zseballvany

Műanyag talpat is használhatunk, amelyhez állványmenettel rendelkező csavar is tartozik. Elsősorban zárt térben használhatjuk, rátehetünk külső vakut, vagy akár a fényképezőgépet is. A vaku felszereléséhez lehet vásárolni állványmenettel rendelkező vakupapucsot.

talp_allvanymenettel

Egyszerű babzsák is segíthet, amelyet az óvodások vagy kisiskolások is használnak torna foglalkozásokon. Ha rátesszük gépünket, azt kellően stabilan tartja, segítségével kiegyenlíthetők az alatta lévő felület egyenetlenségei, a babszemek átrendezésével vízszintesre állítható a horizont. Segítségével például fényképet készíthetünk úgy, hogy autónk ablakának üvegét lehúzzuk, rátesszük a babzsákot, és arra gépünket.

Objektív tisztító felszerelés

Mindenképpen be kell szereznünk, beszerzése nem jár jelentős kiadással. Amennyire lehetséges, óvni kell objektívjeink tisztaságát. Mindig használjuk az objektívsapkát, használaton kívül tároljuk száraz, pormentes helyen fényképezőgépünket és objektívjeinket. Gyakorlatilag azonban nem tudjuk teljesen megakadályozni objektívünk szennyeződését. Rászáll a por, véletlenül ujjunkkal is hozzáérhetünk. A szakszerűtlen tisztításnak több a kára mint a haszna. Néhány porszem hatása nem látható fényképeinken, viszont a felesleges tisztítással karcok keletkezhetnek objektívünk tükröződésgátló bevonatán. Csak akkor tisztítsunk, ha az valóban feltétlenül szükséges, a felesleges, túl gyakori tisztítás is káros. Igyekezzünk inkább a megelőzésre helyezni a hangsúlyt.

Ha víz, esőcsepp kerül lencsénk felületére, azt igyekezzünk haladéktalanul eltávolítani (de nem törölgetve, hanem inkább felitatva, és lehetőleg nem papír zsebkendővel, hanem arra alkalmas eszközzel, mert különben helyrehozhatatlan kárt okozhatunk!!), mert a száradás után a felületen maradt ásványi anyagok maradéktalan és biztonságos eltávolítása nem egyszerű feledat. Jobb megelőzni.

Először mindig a port távolítsuk el levegővel történő lefújással az objektív felületéről. Ezt mindenképpen arra alkalmas eszközzel tegyük, ne szájunkkal fújjunk rá. A sűrített levegőt tartalmazó spray sem jó, ott túl nagy sebességgel áramlik ki a levegő, és nem lehetünk biztosak abban, hogy csak tiszta levegőt fúj, mert azt általában nem erre a célra gyártják. Én ilyen eszközt használok:

levego_pumpa

A lefújás ellenére a felületen maradt porszemek eltávolítására erre alkalmas finom ecsetet is gyártanak. Az ecset szőréhez kézzel ne nyúljunk.

Az ujjlenyomat vagy egyéb, a frontlencse felületére került szennyeződés eltávolítására több alkalmas módszer is létezik. Az utóbbi években terjedt el a LensPen, tollhoz hasonló formájú tisztító eszköz. Rendszerint egyik végén porecset, másikon a szennyeződések eltávolítására alkalmas eszköz található.

lenspen

Én a LensPen-t nem tartom kellőn kíméletesnek (ebben persze tévedhetek, ez inkább szubjektív érzés), ezét nem ilyet használok, hanem hagyományos tisztító eszközöket: erre a célra készült, speciális folyadékot, erre alkalmas, mikroszálas törlőkendőt, objektív tisztító papírt. Fontos, hogy az eszközöket ne nyomjuk rá a felületre, könnyed mozdulatokkal tisztítsunk. Portalanítás után elsősorban a mikroszálas törlőkendővel vagy papírral próbáljuk meg a szennyeződést eltávolítani. Makacs szennyeződés esetén kevés objektívtisztító folyadékot csepegtessünk a törlőkendőre (SEMMIKÉPPEN SEM az objektívre), és azzal távolítsuk el a szennyeződést.

tisztito_eszkozok

A képen látható a tisztító folyadék, a pormentes tokjából kitolható-visszahúzható porecset, a fültisztító pálcika és a mikroszálas törlőkendő.

A törlőkendő elvileg kimosható, én azonban inkább újat szoktam használni, ha már elszennyeződött.

A tisztítófelszerelés legyen nálunk, ha fotózni megyünk, legalább egy törlőkendő, amellyel a rácseppenő esőcseppet kíméletesen el tudjuk távolítani. De semmiképpen ne törölgessük, inkább csak itassuk fel, óvatosan, teljesen szárazra. Az esetleges egyéb szennyeződéssel ne foglalkozzunk, majd otthon, szakszerűen elvégezzük a tisztítást.

Külső vakuk

A külön írásban látható, házilag elkészíthető vakuadapter és vakuvezérlő segítségével régi külső vakukat is használhatunk fényképezőgépünkhöz. A vaku használatáról külön írás szól. Az alábbi képen két, elemekkel (akkukkal) működő automata, és egy régi, hálózatról működő vaku látható. A vakuvezérlőhöz bármelyiket, sőt akár mindhármat egyszerre is használhatjuk (a talpfeszültségüket csökkentő adapterrel).

kulso_vakuk

A vakukhoz valamilyen diffuzort is célszerű használni, hogy ne legyen túl kemény a fényük. Használatával a keletkező árnyék kevésbé lesz sötét, a szórt fény kellemesebb hatást kelt. Az alábbi képen egy megvásárolható diffuzor látható, de házilag is készíthető a legkülönbözőbb fehér színű anyagból. Műszaki rajzlapból, kisiskolások által használt fehér műanyag füzetalátétből, akár többrétegű papír zsebkendőt is tehetünk befőttes gumival vakunk reflektora elé. Kísérletezzünk bátran.

vaku_diffuzor

Külső vaku használatával elkerülhetjük a vörös szemeket is. Ennek elérése céljából a külső vakut ne a fényképezőgépre tegyük, hanem attól oldalt helyezzük el.

Fényellenző

Egyszerű, nem túl drága, egyik leghasznosabb eszköz. Helytelenül napellenzőnek is nevezik. Hatásosan távol tartja az objektívtől a képalkotásban részt nem vevő, káros fénysugarakat, ezáltal bizonyos esetekben jelentősen hozzájárul(hat) a kép jó minőségéhez.

Ha a káros sugarak elérik az objektívet, esetleg be is jutnak a belsejébe, akkor ott tükröződések, fényszóródások révén csökkentik a kép kontrasztját, brillanciáját, élességét. Ez a káros fény nemcsak valamely fényforrásból származhat, hanem a fényképezendő téma, vagy a fényképezőgép melletti tárgyakról visszaverődve is. Ezeket a káros sugarakat kell távol tartani.

Vannak olyan kompakt géptípusok, amelyekre nem tehető semmilyen kiegészítő. Ez nem szerencsés. Vannak olyan gépek, amelyre adapter tubus segítségével szerelhetjük fel. A gyártók általában igen húzós árat kérnek az adapterért. Utángyártott formában, olcsóbban juthatunk kiváló minőségű adapterhez, akár internetes piacokon is.

Van olyan gép is, amelyre közvetlenül felszerelhető a fényellenző.

A fényellenzőnek összhangban kell lennie a fényképezőgép látószögével. Nagyobb zoomátfogású gépekhez mindenképp olyan fényellenzőt érdemes beszerezni, amely több fokozatban állítható. Fényképezés közben figyeljünk arra, hogy a fényellenző ne lógjon be a kép sarkaiba. A lenti képen különböző típusú fényképezőgéphez való adapter tubusok láthatók, amelyek segítségével a fényellenző vagy egyéb tartozék, előtétlencse, szűrő a gépre szerelhető.


Íme egy három lépésben állítható univerzális fényellenző. Teljesen összecsukva, nagylátószögű állásban, tele állásban. Cikkem írásakor ez a gumiból készült fényellenző szállítással együtt bőven 1000 Ft alatti áron beszerezhető internetes piactereken. A fényellenző jó minőségű, évek alatt is rugalmas marad az anyaga, nem reped meg. Akinek szimpatikusabb, használhat virágszirom alakú fényellenzőt is, de véleményem szerint a képen látható a praktikusabb.

 
 


UV szűrők

Használjunk-e UV szűrőt fényképezőgépünkön vagy sem, erről régóta folyik a vita az internetes fórumokon. Én azon a véleményen vagyok, hogy általában ne használjunk, mert semmi értelme, ráadásul rontja a képminőséget.

Egy esetben azonban úgy érzem, hogy kizárólag az objektív védelme érdekében van értelme, mégpedig a rossz időjárási körülmények között történő fényképezés esetén. Esős-szeles, ködös-hóeséses-szeles, homokot, port fújó szeles időre gondolok elsősorban. Ezekben, és ehhez hasonló esetekben az objektívre helyezett UV szűrő jó szolgálatot tehet.

Ha úgy döntünk, hogy bizonyos körülmények között használjuk, akkor is csak többrétegű tükrözésmentesítő bevonattal ellátott, keskeny gyűrűvel rendelkező típust használjunk. Ilyen például az alábbi ábrán látható GREEN.L gyártmányú, MC UV-2 típusú, 58 mm átmérőjű szűrő. Ez szállítással már 4 USD alatti áron beszerezhető internetes piactereken.
green_l

NiZn elemek, elemtartók, töltő

Manapság szinte mindenki NiMH akkukat használ AA méretű elemekkel működő fényképezőgépéhez, vakujához. Az ilyen elemekkel működő készülékek 1,5 V elemenkénti feszültségre vannak tervezve, de általában úgy, hogy NiMH akkuk darabonkénti 1,2 V-os feszültségével is működőképesek legyenek. NiMH akkuk helyett használhatunk NiZn tölthető elemeket is. Előnyük az 1,6 V-os elemenkénti feszültség, és a kis belső ellenállás. Ennek jótékony hatása a gyakorlatban meg is mutatkozik.

Arra azonban vigyázzunk, hogy kizárólag csak 1,5 V-os elemekhez tervezett készülékkel használjuk. Az eleve 1,2 V-os NiMH akkukhoz tervezett készülék a túlfeszültség miatt tönkremehet az 1,6 V-os NiZn elemekkel. Ilyen eset az, amikor Canon DSLR gép portrémarkolatában akarjuk használni ezeket. A portrémarkolat 1,2 V-os NiMH akkukhoz van tervezve, NE akarjunk tehát NiZn elemeket használni. 

Fényképezőgépünk beépített vakuja, vagy akár egy külső vaku is NiZn elemekkel sokkal gyorsabban tölt fel. Általában nagyobb az energiasűrűségük, több energiát képesek tárolni a NiMH akkuknál. Memória effektusra kevéssé hajlamosak. Kapacitását nem mAh-ban, hanem mWh-ban (a tárolt energia mennyiségére jellemző szám) adják meg. A mWh-ból mAh-t úgy kaphatunk, hogy a mWh-ben megadott mennyiséget elosztjuk a feszültségével. Az alábbi képen látható 2800 mWh-s elem 2800/1,6=1750 mAh-s, egy 2000 mAh-s NiMh akku 2400 mWh-s, azaz kevesebb energiát tárol. A nagyobb tárolt energiamennyiség hatását a használat során a gyakorlatban is tapasztalhatjuk. Egy külső vaku feltöltődési ideje NiMH akkukkal kb. 5 másodperc volt, NiZn elemekkel kb. 3 másodperc, és jóval többet lehetett vele villantani is. A NiZn elemek 200-300 alkalommal tölthetők fel, tehát élettartamuk rövidebb a NiMH akkuknál. Töltésükhöz eltérő feszültségük miatt alkalmatlanok a NiMH akkukhoz használatos töltők, külön kell vásárolnunk alkalmas töltőt hozzájuk. A képen praktikus tartóban láthatók az akkuk, és a hozzájuk való töltőkészülék, amely egyszerre maximum 4 db AA vagy AAA méretű elem töltésére alkalmas. A képen látható 4 db elem kb. 7-8 óra alatt tölthető fel segítségével. Esetenként problémát jelenthet a NiZn akkuk kisebb belső ellenállása és esetleg a kissé magasabb cellafeszültsége (névlegesen 1,6V), az interneten többen beszámoltak már állítólag NiZn akku miatt bekövetkező vaku meghibásodásról, ezért legyünk óvatosak, és mindenki csak a saját felelősségére használja ezeket. Az egyik említett meghibásodás esetén például 130 másodperc alatt 56 teljes fényerejű villantás történt, azaz valószínű, hogy inkább a vaku túlterhelése volt a probléma.

A NiZn elemek használatát megnehezíti, hogy azokat csak 1,3 V-ra szabad kisütni, ha ennél alacsonyabb feszültségre merülnek, akkor tönkremennek. Sajnos ez a legtöbb esetben szinte lehetetlenné teszi használatukat.

nizn_tolto_elem_tarto

Kártyaolvasó

Nem mindenkinek nélkülözhetetlen, de igen hasznos kis eszköz, segítségével fájlokat másolhatunk, törölhetünk, szükség esetén formázhatjuk kártyánkat. Univerzális típus beszerzését javaslom. A Canon kompakt gépeket kiegészítő CHDK-hoz nélkülözhetetlen.
Bereczky Péter - bykyny