Régi manuális objektívek

Tartalom

Régi manuális objektívek
Alapkonstrukciók
Háttérelmosás (bokeh)
Radioaktív objektívek
Rekesz megoldások
   Manuális rekesz
   Előválasztós rekesz
   Automata beugró rekesz
   A rekeszlamellák alakja
Mélységélesség skála
Régi manuális objektívek használata
A régi objektívek előnyei és hátrányai
Mi a probléma a modern objektívekkel?
Újabb objektívek
    Canon EF-S 18-55mm, f/3,5-5,6 IS (IS II, IS STM) kit objektív
    Canon EF-S 55-250mm, f/4,0-5,6 IS II (IS STM) objektív
    Canon EF 50mm, f/1,8 STM objektív
    Canon EF-S 24mm f/2,8 STM objektív
M42x1 menetes objektívek
    Canon EOS - M42 adapter
    Carl Zeiss Jena Pancolar 50 mm f/1,8
    Carl Zeiss Jena Tessar 50 mm f/2,8
    Pentacon Auto 50 mm f/1,8 MC
    Porst Color Reflex MC Auto 55 mm f/1,4
    Helios objektívek
        Helios 44-2 58 mm f/2
        Helios 44-3 58 mm f/2 MC
        Helios 44M-4 58 mm f/2
        Helios 77M-4 50 mm f/1,8
    Zenitar-M 50 mm f/1,7
    MC Zenitar-M 50 mm f/1,9
    Industar 50-2 50 mm f/3,5
    SMC Takumar 55 mm f/1,8
    Carl Zeiss Jena Flektogon 35 mm f/2,4 MC
    Pentacon auto 29 mm f/2,8
    Pentacon 30 mm f/3,5
    Mir-1B 37 mm f/2,8
    Pentacon auto 135 mm f/2,8
    Jupiter 37A 135 mm f/3,5, MC Jupiter 37AM 135 mm f/3,5
    MC APO Telezenitar-M 135 mm f/2,8
Pentax K bajonettes objektívek
    Pentax-M 50 mm f/1,7 SMC objektív
Deckel (DKL) bajonettes objektívek
    Schneider-Kreuznach Retina-Xenon 50 mm f/1,9 objektív
    Voigtlander Color-Skopar X 50 mm f/2,8 objektív
    Voigtlander Skoparex 35 mm f/3,4 objektív
Objektívek szétszedése
Élesség a végtelenben
A fókuszgyűrű kenése
Végszó

Ennek az írásnak az eredeti változata évekkel ezelőtt jelent meg, azóta újabb objektívekkel és újabb részekkel bővült. Közben sok tapasztalattal lettem gazdagabb, ezáltal véleményem is formálódott, mai eszemmel már más szemlélettel írnám meg, ezért úgy érzem, hogy megérett egy alapos átdolgozásra.

Sokan, sok helyen leírták már, hogy aki cserélhető objektíves fényképezőgéppel szeretne fényképezni, az jó mélyen nyúljon a zsebébe, mert az egy pénznyelő, nem lehet eleget költeni rá. Az kétségtelen, hogy a jobb képminőségnek ára van. Nézzük meg, szert tehetünk-e olcsón jó objektívekre.

Ebben az írásban arról lesz szó, hogy hogyan használhatunk tükrös vagy akár tükör nélküli cserélhető objektíves fényképezőgépekkel fix gyújtótávolságú, régi, manuális objektíveket.

Régi manuális objektív alatt olyan régen, még a filmes korszakban tervezett és gyártott objektívet értek, amely semmilyen elektromos kapcsolatban nincs a gépvázzal, és az élességállítás és a rekeszállítás az objektíven manuálisan állítható.

Érdekes módon néhány ma is gyártott objektív a képalkotás szempontjából félig-meddig ide sorolható. Ilyen például a Canon EF 50mm f/1.8 STM objektív. Ennek az objektívnek az őse 1987-ben jelent meg, hagyományos elvek szerint tervezték, nem tartalmaz különleges lencsetagot. Optikailag a mai napig változatlan maradt, egyéb tekintetben az idők során jelentősen modernizálták, a lencsék sokkal jobb bevonatot kaptak, automatikus élességállítású lett, ívelt rekeszlamellákat kapott, és a lencsék helyét optimalizálták.

Régi, változtatható gyújtótávolságú (zoom) objektívekkel nem foglalkozom, mert azok minősége a legtöbb esetben nem elég jó.

A közölt képek többsége a gép által készített teljes JPEG kép, rajtuk semmilyen módosítást sem eszközöltem. Ahol ettől eltértem, ott ezt többnyire külön jelzem. A legtöbb esetben ha a tesztképekre kattintunk, azok egy másik fülön teljes méretben megjelennek a böngészőben, és ott rájuk kattintva teljes felbontásban nézhetjük a képet, illetve mobil eszközön "szét kell húzni" a képet, hogy ezt elérjük.

Az ekvivalens gyújtótávolság fogalmával az Alapfogalmak című részben foglalkoztam. Röviden tekintsük át, hogy egy objektív látószögét jellemző ekvivalens gyújtótávolságot egy, a képérzékelő méretétől függő szorzótényező alkalmazásával kaphatjuk meg. Az ekvivalens gyújtótávolságot például Canon APS-C méretű érzékelőjű fényképezőgépek esetén 1,6 szorzótényezővel kapjuk, Nikon, Sony, Pentax APS-C esetén a képérzékelő kissé nagyobb a Canonhoz képest, a szorzótényező ezért 1,5. Ez azt jelenti, hogy például egy 50 mm-es objektív Canon APS-C érzékelőn tapasztalt látószöge olyan, mint a 24x36 mm-es kisfilm (vagy Full-Frame - rövidítve FF - érzékelőjű digitális gép) esetén egy 50x1,6=80 mm-es objektívé, azaz az 50 mm-es objektív ekvivalens gyújtótávolsága Canon APS-C vázon 80 mm. Az ekvivalens gyújtótávolság mindig azt mondja meg, hogy kisfilmen vagy Full-Frame digitális vázon milyen gyújtótávolságú objektívet kell alkalmazni ugyanolyan látószög elérésére. Az ekvivalens gyújtótávolságból (jelen esetben 80 mm) megállapíthatjuk, hogy az 50 mm-es objektív Canon APS-C vázon enyhe teleobjektívként viselkedik, mert a 50 mm ekvivalens gyújtótávolság normál látószögű objektívet jelent, ennél kisebb nagy látószögűt, ennél nagyobb pedig teleobjektívet.

Az előző részben írtam arról, hogy a legjobb képminőséget fix gyújtótávolságú objektívekkel lehet elérni, amelyek (néhány kivételtől eltekintve) elég drágák, ha mai, modern objektívekben gondolkodunk. Főleg azért, mert több darabot is kell(ene) vásárolnunk, hogy rendelkezésre álljon több, különböző gyújtótávolságú objektív.

Fix gyújtótávolságú, régi objektívek aránylag olcsón rendelkezésünkre állnak. Mit várhatunk tőlük digitális vázon? Ezt vizsgálom meg ebben az írásomban.

Ha figyelembe vesszük az objektívek korlátait, sikerrel használhatjuk ezeket, és sok szép képpel lehetünk gazdagabbak. Ha nem arra használjuk, amire valók, akkor csalódást okozhatnak. Ezek sem feltétlenül minden célra egyformán alkalmasak, akkor nem lesz csalódásban részünk, ha rendelkezésre álló objektívünk esetén megtaláljuk a fényképezésnek azt területeit ahol az objektív a legeredményesebben használható.

Régi manuális objektívek

Alapkonstrukciók

Nem célom az objektívek fejlődéstörténetének részletes ismertetése, mert inkább gyakorlatban is hasznosítható ismereteket szeretnék közzétenni.

Ha egyetlen lencsével szeretnénk fényképezni, akkor szembetalálnánk magunkat számos lencsehibával, olyanokkal mint a torzítás, szférikus aberráció (gömbi hiba), kóma, kromatikus aberráció (színhiba), stb... Ezek hatását mérsékelni csak több lencsével lehetséges, ezért tartalmaznak az objektívek minden esetben több lencsét. A korai és a napjainkban is zajló fejlesztések lényegében a lencsehibák csökkentését célozzák. Az a kérdés, hogy hogyan lehet adott gyújtótávolságú, adott fényerejű objektívet minél kevesebb lencsehibával előállítani.

A régi objektívek döntő többsége néhány alaptípusból származtatható, és felismerhető szerkezetükben az (esetleg kissé módosított) alaptípus. Ez a megállapítás talán a mai objektívek egy részére is igaz lehet többé-kevésbé.

Cook triplet

Ezt az alaptípust Dennis Taylor tervezte, 1893-ban jelent meg.


Jellemzője a két gyűjtőlencse között elhelyezkedő szórólencse, amelynek célja a kromatikus aberráció jelentős mérséklése. Ennek a felépítésnek az elnevezése: 3 elem 3 csoportban, mert három különálló lencséből áll az objektív. A két függőleges vonalka a szórólencsétől jobbra a rekesz-szerkezet helyét mutatja.

Rajza kissé lágy, de szép a képi összhatása. A mai napig kedvelt objektív, gondoljunk például a Meyer Optik Görlitz Trioplan 100mm f/2,8 régi objektívre, amelyet ismételten elkezdtek gyártani, és a jelenleg gyártott változat kb. 1300 USD áron vásárolható meg, de a több évtizedes eredeti, régi változat ára is 70000 Ft-nál kezdődik. Ez az objektív napjainkban lett ismét felkapott, főleg a szappanbuborékszerű bokeh miatt. Vagy például kevesen gondolják, hogy a Zeiss Sonnar objektív is triplet származék, csak a középső lencsét egy összetett lencsével helyettesítették.

Érdemes még megemlíteni ennek az alaptípusnak Dr. Paul Rudolph, a Carl Zeiss cég fejlesztője által módosított változatát, a Tessar objektívet.



Mint az ábrán is látható, Rudolph a hátsó lencsetagot egy összetett lencsetaggal helyettesítette, mégpedig víztiszta kanadabalzsammal összeragasztott gyűjtő- és szórólencsével. Ez az ábra jobb oldali lencsetagja. Az összeragasztott gyűjtő- és szórólencse nem ugyanolyan, hanem különböző törésmutatójú optikai üvegből készült. Erre a felépítésre azt mondjuk, hogy 4 elem 3 csoportban, mert összesen négy lencse van, amelyből kettő össze van ragasztva, tehát így csak három, egymástól elkülönülő (levegővel elválasztott) csoport van. Széles körben használt, nagyon sikeres konstrukció, a triplethez képest még jobban korrigált lencsehibákkal.

A Tessar objektív rajza teljes rekesznyíláson lágyabb, és főleg a képsarkak felé lágyul, lerekeszelve f/8-ra azonban nagyon éles lesz, de már f/4 esetén is elég éles. Kemény rajzú, élesen, kontrasztosan rajzoló, kissé a hidegebb színek felé húzó objektív. A kevés lencsetag kedvező.

Dupla Gauss

Ezt az alaptípust Alvan Graham Clark 1888-ban szabadalmaztatta.

A Gauss rendszer egy gyűjtőlencse mögé helyezett szórólencséből áll, ezt duplázta meg az ábra szerint tükörszimmetrikusan Clark, mert észrevette, hogy ez az elrendezés csökkenti a kromatikus aberrációt. Az eredeti szimmetrikus elrendezés mára aszimmetrikussá vált, a frontlencse jóval nagyobb a hátsó lencsetagnál, stb... Tisztán ezt az alapelrendezést nemigen használják, inkább a módosított változatait. Számos ebből a típusból származtatható objektív létezik. A dupla gauss objektív optikai felépítése 4 elem 4 csoportban.

Legismertebb a dupla Gauss objektív Dr. Paul Rudolph által 1896-ban módosított változata a Planar objektív.


Az eredeti Planar objektív a fenti ábrán látható módon, 6 db különálló lencséből épült fel (6 elem 6 csoportban). Ez az objektív nagyszerű korrigáltsága ellenére sem vált be a gyakorlatban, mert a sok lencsefelületen a tükröződések nagyon zavaróak voltak, és a kontrasztja nagyon kicsi volt. Csak később, a tükrözésmentesítő réteg felfedezése, és polgári célra történő alkalmazhatósága (1941) után válhatott nagyszerű objektívvé.



A fenti ábrán már a két összetett lencsét tartalmazó, továbbfejlesztett változat látható. Itt a két-két belső lencsét egy-egy két lencséből összeragasztott lencsecsoporttal helyettesítették. A módosított változat optikai felépítése 6 elem 4 csoportban. Lentebb látni fogjuk, hogy a Planár alapú optikai felépítés számos objektívben megjelent. A Planar típusú objektívek jól korrigált, nagy fényerejű, éles képet adó objektívek.

Az alábbi ábrán láthatjuk a Helios 44 objektívcsalád és a Schneider Xenon 50mm f/1,9 objektívek optikai felépítését, amelyek Planar típusú objektívek (továbbfejlesztett változat).



Vagy nézzük meg a Carl Zeiss Jena Pancolar 50mm f/1,8 objektívet:


Ez is Planar típusú objektív, a frontlencse felőli részen (az ábrán bal oldalon) a módosított, összetett (ragasztott) lencsés változat elemei, a hátsó lencséknél (az ábrán jobb oldalon) pedig az eredeti, különálló lencsékből álló változat elemei jelennek meg.

Az alábbi ábrán nézzük meg az új, Canon EF 50mm f/1,8 STM objektív felépítését.


Látható, hogy ez is Planar típusú objektív, csak itt a Pancolarral ellentétben a frontlencse felől találhatók a különálló lencsék (az eredeti változat szerint), és a hátsó lencsetagnál a két lencséből összeragasztott lencsecsoport (a módosított változat szerint).

Retrofókusz elv

A tükörreflexes fényképezőgépek megjelenésével egy komoly problémával találták szemben magukat az objektívgyártók. A fény útjában 45 fokos szögben elhelyezkedő tükör szükséges mérete miatt az objektívet nem lehetett tetszőlegesen közel elhelyezni a film síkjához képest. Ez viszont megakadályozta, hogy kellően kis gyújtótávolságú objektívet tudjanak készíteni a kisfilmes tükörreflexes gépekhez. Hagyományos objektívtervezés és kisfilmes tükörreflexes fényképezőgép esetén 40 mm-esnél rövidebb semmiképpen sem lehetett az objektív gyújtótávolsága, mert nem lehetett az objektívet kellően közel helyezni a filmhez.

Az objektív gyújtótávolságát az úgynevezett fősíkjától mérjük, amely normál esetben az objektív belsejében van. (A fősik egy optikai (lencsetervezési) kifejezés, tehát annak látható, kézzel fogható megjelenése nincsen.) Ha ezt a fősíkot sikerülne valamilyen módon a gépváz belsejébe "tolni", akkor lehetne rövid gyújtótávolságú objektívet is gyártani. Ezt a problémát oldotta meg az úgynevezett retrofókusz elv, amelynek lényege az, hogy ha egy (vagy kettő) szórólencsét helyezünk egy objektív elé, akkor annak lerövidül a gyújtótávolsága, és a fősíkja is hátratolódik, az objektíven kívülre. Így már a fősík a gépváz belsejébe eshet, kellően közel a film síkjához. A tükörreflexes fényképezőgépekhez gyártott nagylátószögű objektíveknél ezt a megoldást alkalmazzák.

Példaképpen nézzük meg a Voigtlander Skoparex 35mm f/3,4 retrofókusz elven alapuló, nagylátószögű objektívet, melynek optikai felépítése az alábbi ábrán látható.



A hátsó lencsetagoknál (az ábrán jobb oldalon) az utolsó három lencsecsoportban tisztán felismerhetjük a Tessart, amely elé egy gyűjtőlencse került, majd frontlencseként egy nagy szórólencse.

A Pentacon 30mm f/3,5 objektív szintén retrofókusz elven alapuló, nagylátószögű objektív, melynek optikai felépítése az alábbi ábrán látható.



A hátsó lencsetagokban (az ábrán alul) tisztán felismerhetjük a Cook triplet objektív három elemét, amely elé egy gyűjtőlencse került, majd frontlencseként egy nagy szórólencse.

Háttérelmosás (bokeh)

Erről itt mindenképpen említést kell tenni, mert sokan kifejezetten a bokeh miatt használnak régi objektíveket. A bokeh sok régi objektív esetében eltér a mai objektívektől, ezért másabb hangulatú, érdekesebb, egyedibb kép készítését teszi lehetővé.

Az angol bokeh szó a japán "boke" (homály, köd) vagy "boke-aji" (elmosódottság) szavak fonetikus átírásából származik.

A mélységélességet a még éppen élesnek elfogadható átmérőjű szóródási körrel jellemezzük. Ha a szóródási kör átmérője a kép egy pontjában ennél az előre definiált, még elfogadható értéknél nagyobb, akkor azt a pontot életlennek tekintjük. A bokeh az életlennek tekintett területek leképezésének milyenségét, szépségét jelenti. Háttérelmosásnak is szoktuk nevezni. A téma tárgyalását általában két részre szokták bontani, egyrészt foglalkoznak az erős kis fénypontok, kisméretű világos területek megjelenítésének milyenségével, másrészt pedig a többi életlen rész minőségével. Az életlen háttér szépsége erősen függ attól is, hogy ott mi található, ezért a kép megkomponálásakor erre is tekintettel kell lenni. Ha az életlen részek az éles részekhez képest minél távolabb vagy minél közelebb helyezkednek el, annál jobban elmosódottak lesznek.

A legtöbb fotótéma esetében a képfelület nagyobb részét az életlen területek foglalják el, ezért közel sem mindegy azok milyensége, azaz nem mindegy, hogy milyen a bokeh.

A háttérben lévő fényes pontok leképezése kör, ellipszis vagy sokszög alakú foltok formájában jelenhetnek meg a képen. Ezeket "bokeh karikák"-nak is szokták nevezni. A "karika" alakja általában a rekesz pillanatnyi alakját követi. Teljes rekesznyílásnál a karika alakja kör vagy ellipszis, az objektív konstrukciójától függően, lerekeszelve pedig ha kevés (5-8 darab) nem ívelt lamellát tartalmaz a rekesz, akkor sokszögű, ha ennél több lamella van, akkor pedig közel kör alakú lesz. A bokeh karikák lehetnek éles vagy kevésbé éles határvonalúak, lehet színes szegélyük, vagy ez hiányozhat is, lehet szép, vagy kevésbé szép.

Az egyéb életlen elemek esetében minél nagyobb a szóródási körök átmérője, annál inkább összemosódik, egyre inkább felismerhetetlen lesz az életlen terület. E terület leképezése is többféle lehet. Lehet puha, krémes a bokeh, amikor szép, elmosódott a leképezés, vagy lehet határozottabb, kevésbé elmosódott is. Ezt az objektív konstrukciója jelentősen befolyásolja, azonban erősen függhet attól is, hogy milyen képelemek találhatók az életlen területeken, mennyi a felvételi távolság, mennyi az objektív gyújtótávolsága, mekkora a beállított rekeszérték, stb.

Napjainkban a gyártók krémes, puha, "semleges" bokeh elérésére törekednek, mert az ilyen háttérelmosás általában nem zavaró, nem uralkodik a képen, nem vonja el a figyelmet, ezért a téma általában jól kiemelkedik a háttérből, de vannak, akik ezt túl unalmasnak találják. Ezt általában az objektív megfelelő tervezésével, és kevés számú (pl. 7 db), de ívelt rekeszlamellával érik el.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250 f/4-5,6 IS STM objektív,
f=163 mm, f/5,6
A képre kattintva az teljes méretben megtekinthető.

A régi objektívek egy része a mai objektíveknél karakteresebb bokeh elérését teszi lehetővé, valamint a mai nem túl nagy fényerejű objektívekhez képest krémesebb háttérelmosást érhetünk el segítségükkel. Az olcsóbb mai objektívek (pl. kit objektívek) nem túl nagy fényerejűek (f/4-5,6), ezért a bokeh az általában alkalmazott ívelt rekeszlamellák ellenére is lehetne még krémesebb. Sok régi objektív egyedi karakterrel rendelkezik, amely mozgalmasabbá, hangsúlyosabbá teszik az életlen részeket. Vannak olyan témák, amelyeknél ez kifejezetten előnyös, sőt bizonyos esetekben az életlen részek lehetnek a kép legfontosabb elemei. Vannak olyan objektívek is, amelyeknek kifejezetten nem szép a háttérelmosásuk. A bokeh megítélése egyéntől is függ, amit az egyik ember szépnek talál, egy másik ember nem biztos, hogy annak látja.


Canon 1100D fényképezőgép, Pentacon 29mm f/2,8 objektív, f/2,8 rekesz
A képre kattintva az teljes méretben megtekinthető.

A puha, krémes bokeh leginkább a nagy fényerejű objektívek sajátja (pl. f=50mm, f/2 és ennél fényerősebb), illetve a kissé hosszabb gyújtótávolságú objektív már kisebb fényerő esetén is rendelkezhet krémes háttérelmosással (pl. f=135mm, és f/3,5 vagy f/4). Kis felvételi távolság esetén lágyabb, krémesebb a legtöbb objektív háttérelmosása.


Canon 1100D fényképezőgép, MC APO Telezenitar-M 135mm f/2,8 objektív, f/2,8 rekesz
A képre kattintva az teljes méretben megtekinthető.

Egy bokeh lehet szép, szemet gyönyörködtető, de lehet unalmas, túl hangsúlyos, tolakodó, nyugtalan hatású is. Az általában nem kedvező, ha elvonja a figyelmet a kép fő eleméről, vagy akár hangsúlyosabb a fő képelemhez képest. De ha nem hangsúlyosabb, akkor is lehet nem szép.

A bokeh megítélése szubjektív, egyéntől függően egy bizonyos bokeh az egyik embernek tetszik, a másiknak nem. Vannak divatos bokeh-k is, amikor ezt a részt írom (2019-ben), a "szappanbuborék" bokeh (nagy, éles határvonalú kör alakú bokeh-karikák) a virágkorát éli, és ezt kihasználva ismét gyártani kezdték az ilyen bokeh-t eredményező régi Meyer-Optik Görlitz 100mm-es Trioplan triplet objektívet. Természetesen az ilyen bokeh sem tetszik egyformán mindenkinek, inkább megosztja az embereket.

A karakteres háttérelmosás másik jellegzetes példája a Helios objektívek csavarodó háttérelmosása (swirly bokeh). Ezt a bokeh karikák alakjának torzulása okozza.

Általánosan elterjedt az a nézet, hogy a szép bokeh elérésére soklamellás rekesz szükséges. A fénylő képpontok esetében valóban előnyös, ha a rekesz alakja jól megközelíti a kört, azonban általánosságban azt mondhatjuk, hogy sokkal inkább számít az objektív konstrukciója, mint a lamellák száma, ugyanis vannak olyan objektívek, amelyeknek a sok rekeszlamella ellenére sem szép a háttérelmosásuk, és ennek ellenkezőjére is számtalan példa van. Maximális rekesznyílást beállítva minden objektív esetében kör alakú a nyílás alakja.

Radioaktív objektívek

Számos 1940 és 1970 között gyártott objektív közelében radioaktív sugárzást mérhetünk. Ennek az az oka, hogy ebben az időben a felhasznált optikai üveg optikai tulajdonságait jelentős mennyiségű radioaktív tórium-dioxid adagolásával javították. A tórium-dioxid az emberi szervezetet legjobban roncsoló, nagy tömegű alfa-részecskéket bocsát ki magából. Az alfa-részecske két protonból és két neutronból áll. Levegőn már néhány centiméter távolságot megtéve "elnyelődik", azaz veszélytelenné válik, de minden anyag, akár egy vékony papírlap, vagy az emberi bőr is könnyen elnyeli. Az ilyen objektív használata által okozott sugárterhelés nagyon kicsi, meglehetősen hosszú időn keresztül naponta több órányit kellene használni ahhoz, hogy akárcsak egy röntgenfelvételkor elszenvedett sugárterhelést okozzon, vagy meg kellene enni, hogy egészségkárosodást okozzon, tehát nem kell félnünk az ilyen objektívtől.

Meglehetősen sok sugárzó objektívtípust ismerünk, szinte minden gyártónál előfordult a tórium használata. Az is előfordult, hogy egy objektívnek csak bizonyos szériái voltak radioaktívak. Például a Carl Zeiss Jena Pacolar 50mm 1.8 objektív zebra változata a 8552600 sorozatszámig (1964-től 1967-ig) tartalmazott tóriumot, utána már nem.

Minden objektívet még nem mértek meg, egy listát azonban találhatunk ezen a Camerapedia oldalon. Egy másik leírást és listát Horváth Krisztián oldalán is találhatunk. Ezen utóbbi helyen Krisztián saját mérése szerint biztosan nem radioaktív objektívekről is találhatunk listát.

A tóriumot tartalmazó lencsék idővel megsárgulnak. A sárgaság nagy részét eltüntethetjük, ha az objektívet huzamosabb ideig UV sugárzásnak tesszük ki, például néhány hétre napfényre tesszük, vagy használhatunk kvarclámpát is. Teljesen nem tűnik el a sárgaság, de a 90%-ától általában sikerül megszabadulni. A maradék sárgaság hatását a RAW kidolgozás során eltüntethetjük (fehéregyensúly beállítása). Egy lencse azonban nemcsak a tóriumtól lehet sárga, legyünk óvatosak.

1970 után a tóriumot lantánnal helyettesítették, mert annak sugárzása csak tízezred része a tórium sugárzásának.

Nem kell tehát félnünk a tóriumos objektívektől sem, mert nem jelentenek veszélyt. Aki nagyon fél, az tároláskor csomagolja be néhány réteg alumínium fóliába, és máris megnyugodhat.

Rekesz megoldások

Az élességet mindig maximális rekesznyílásnál célszerű beállítani, mert ekkor a legkisebb a mélységélesség, ekkor legvilágosabb a kép a keresőben, ezért így lehet a legpontosabban élesre állítani. Az élesség beállítása után kell a szükséges rekeszértéket beállítani, majd exponálni. Sokszor nem mindegy, hogy ezeket milyen könnyen, gyorsan és pontosan tudjuk megtenni.

A régi objektívek többsége háromféle rekeszállítás megoldás valamelyikével készült.

  • manuális rekesz
  • előválasztós rekesz
  • automata beugró rekesz

Manuális rekesz

Ilyen objektív esetén a rekeszállító gyűrű elforgatásával egyidejűleg változik a rekesznyílás átmérője. Élességállítás előtt teljesen nyitjuk a rekesz, majd az élesség beállítása után beállítjuk az expozícióhoz szükséges rekesznyílást.

Előválasztós rekesz

Talán ez a megoldás a legalkalmasabb digitális géppel történő fényképezéshez. Legalábbis én legjobban ezt szeretem. Többféle megoldása létezik, részletesen a Helios 44-2 objektívnél alkalmazott megoldásról szólok.

Működését sokan nem értik, még a régi objektívek tesztelői is zavarosnak érzik működését, és nem értik a lényeget.

Az a jó, ha élességet teljes nyílással állítunk, mert így a legkisebb a mélységélesség, és emiatt így lehet a legpontosabban beállítani az élességet. Az élesség beállítása után be kell állítani azt a rekeszértéket, amellyel el szeretnénk készíteni a felvételt. Előválasztós rekeszmegoldás esetén valamilyen módon előre ki kell választani azt a rekeszértéket, amellyel majd el szeretnénk készíteni a felvételt (előválasztás). Minden ilyen objektíven van egy gyűrű, amelyet ha tekerünk, akkor egyik végállásban (ütközésig tekerve) a maximális rekesznyílást állítjuk be az élességállításhoz, míg a másik végállásba tekerve az előre kiválasztott rekeszértékre szűkítjük a rekeszt, arra az értékre, amellyel el szeretnénk készíteni a felvételt. Ez a megoldás nagyon megkönnyíti a dolgunkat, mert anélkül, hogy a gépet a szemünktől el kellene venni, élességállítás után a gyűrűvel egy mozdulattal rekeszelhetünk a kívánt értékre.



Tehát nézzük a Helios 44-2 objektív esetén alkalmazott megoldást. Az előválasztó rekeszes objektív használatakor az ábrán piros 2-es számmal jelzett, kissé nehezen járó gyűrű elfordításával az 1-gyel jelölt piros ponthoz állítjuk a felvétel elkészítésekor használni kívánt rekeszértéket (előválasztás). Ezután ha a 3-assal jelölt gyűrűt ütközésig egyik irányba fordítjuk, akkor élességállítás céljából maximális rekesznyílást állítunk be, ha ütközésig ellenkező irányba fordítjuk, akkor az előzőleg beállított értékre szűkítjük le a rekesznyílást. Ennek a megoldásnak az a hatalmas előnye az automata beugró rekeszes és a manuális típusokkal szemben, hogy élességállítás után anélkül, hogy szemünk elöl el kellene vennünk fényképezőgépünket, egyetlen mozdulattal beállíthatjuk a kívánt rekeszértéket. Az 1-gyel jelzett piros pont esetleg hiányozhat objektívünkről, akkor a távolságállítás piros színű vonalának (a képen a piros vonal a háromszöggel) meghosszabbításához állítsuk a használni kívánt rekeszértéket (az ábrán f/2 értéket láthatunk beállítva).

Létezik olyan megoldás is, amelynél csak egy gyűrű van, és azt az objektív eleje felé vagy ellenkező irányba egy rugó ellenében húzva lehet a kívánt rekeszértéket előválasztani. Ennek használata nehézkesebb, én jobban szeretem a kétgyűrűs előválasztást, amilyet például a Helios 44-2 vagy 44-3, illetve a Mir-1B objektíveken találhatunk.

Automata beugró rekesz

Ennek lényege eredetileg az volt, hogy be kellett állítani az objektív rekeszállító gyűrűjén a használni kívánt rekeszértéket, azonban a rekesz továbbra is teljesen nyitott állapotban maradt, hogy az élesség beállítását maximális rekesznyílásnál lehessen elvégezni, majd exponáláskor a fényképezőgép hozta működésbe az objektív rekesz szerkezetét, amely ezáltal a felvétel elkészítésének idejére az előzőleg beállított értékre szűkült.



Itt az M42-es menetes rendszerben alkalmazott automata beugró rekeszt ismertetem, de ehhez hasonló automata rekesz szinte minden más rendszerben is rendelkezésre áll, kissé más megvalósításban. Az ilyen M42-es objektív megnevezésében sok esetben szerepel az "auto" szó. Az automata beugró rekeszű M42-es objektív esetén, ha a fenti képen látható kis pöcök kiengedett állapotban van, akkor teljesen nyitott a rekesz, ha be van nyomva, akkor lerekeszeli az objektívet a rekeszállító gyűrűn beállított értékre.

Ha van az objektíven Auto/Manual (A/M) átkapcsoló, és az Manual állásba van kapcsolva, akkor ez ugyanolyan hatású, mintha a pöcköt benyomtuk volna, azaz a pöcök benyomása nélkül is lerekeszel a beállított rekeszértékre. Manual állásban az objektív pontosan úgy viselkedik, mint a manuális rekeszű objektívek.

Digitális fényképezőgépnél nincs olyan mechanika, amely az automata beugró rekeszt működtetné, emiatt a rekeszállítást manuálisan kell elvégeznünk. Az élességállítás teljesen nyitott rekesszel történik. Élességállítás után a rekeszállító gyűrűvel be kell állítani a kívánt rekesznyílást úgy, hogy közben lehetőleg a már beállított élességet ne állítsuk el. Ehhez olyan megoldás szükséges, amely az automata beugró rekeszes objektívet manuális rekeszes objektívvé "alakítja"'. Az M42-es rendszerben ehhez vagy manual/auto átkapcsolóval rendelkező objektív szükséges, vagy peremes adapter, amely a pöcköt benyomva tartja.

Beugró rekeszes német (Pentacon és Carl Zeiss Jena) objektívek tárolásakor legyünk óvatosak. Az objektíveket mindig manuál állásba kapcsolva, teljesen zárt rekesszel tároljuk, mert ellenkező esetben a benne lévő gyenge rugó elfáradása, megnyúlása miatt nem lesznek beállíthatók a szűkebb rekesznyílások. A javasolt állapotban van a rugó legkevésbé megfeszítve. Peremes EOS adapter használatakor szintén maximálisan zárjuk a rekeszt a tároláshoz.
Full-Frame tükörreflexes digitális váz esetén a tükörre nézve életveszélyes lehet a gépvázba benyúló pöcök, emiatt ilyen vázhoz csak peremes adaptert használhatunk. Ilyen váz esetén arra is fokozottan kell ügyelni, hogy az objektív hátsó lencsetagja mennyire lóg be a váz belsejébe, és nem gátolja-e a tükör szabad mozgását. Ilyen vázon emiatt például csak az M42-es objektívek bizonyos típusai használhatók, a többi típus a túlságosan benyúló hátsó lencsetag miatt nem, legyünk nagyon óvatosak, és tájékozódjunk a használni kívánt objektívtípus alkalmasságáról!

A rekeszlamellák alakja

Ha maximálisan nyitjuk a rekeszt, akkor minden objektív esetében kör alakú a rekesznyílás alakja. A kérdés az, hogy milyen lesz a nyílás alakja, ha elkezdjük zárni a rekeszt. A rekesz szerkezet lemezkéket, úgynevezett lamellákat tartalmaz. Ezeknek a lamelláknak az elfordulása által alakul ki a rekesznyílás. A lamelláknak a rekesznyílást alkotó élének kialakítása kétféle lehet, mégpedig lehet egyenes, vagy többé-kevésbé ívelt.

Ha a lamellák rekesznyílást alkotó élei egyenesek, akkor egyenes oldalú, sokszög alakú nyílást kapunk. A sokszög oldalainak száma megegyezik a rekesznyílás lamelláinak számával.

Ha a lamellák rekesznyílást alkotó élei íveltek, és elég sok lamella van, akkor a rekesznyílás alakja még egy-két értékkel rekeszelve is elég jól közelíti a kört. Jobban rekeszelve egyre inkább sokszög alakú lesz. De például öt rekeszlamella esetén ne várjunk kört közelítő rekesznyílást akkor sem, ha a lamellák íveltek, mert a megfelelő hatás eléréséhez legalább 7-8 rekeszlamella szükséges. Hat lamella esetén kissé rekeszelve még megfelelő lehet a rekesznyílás alakja.


A képen a Pentax 70 mm-es objektív két változatának rekesznyílása látszik,
azonos rekeszérték mellett.
Bal oldalon az ívelt, jobb oldalon a majdnem egyenes lamellák alkotta rekesznyílás látható.
Mindkét változatban 9 lamella található.

Kör alakú rekesznyílás előnyös az életlen fénypontok, kis fényes felületek leképezésénél, mert akkor kör alakú foltokat, bokeh karikákat kapunk. Kevés lamellából álló, sokszög alakú rekesznyílás esetén a bokeh "karikák" felveszik a rekesz alakját, azaz sokszög alakúak lesznek.

Egyenes oldalú sokszög alkotta rekesznyílás előnyös a napcsillagok (sunstars) keletkezése szempontjából. Erről itt olvashatunk részletesebben:

http://bykyny.hu/fenykepezes-fototemak.shtml#sunstars

Mélységélesség skála

A régi manuális objektívek majd' mindegyikén találunk mélységélesség skálát. Ebben a részben megnézzük annak használatát, és azt, hogy használhatjuk-e azt valamire Canon APS-C méretű érzékelőjű fényképezőgép esetén. A problémának az is aktualitást adhat, hogy a mai olcsóbb tükörreflexes gépek keresőiben nem túl jól ítélhető meg a mélységélesség. Az Alapfogalmak című írás Mélységélesség című fejezetében írtakat ismertnek tételezem fel (http://www.bykyny.hu/fenykepezes-alapfogalmak.shtml#melysegelesseg).

Az alábbi képen a Carl Zeiss Jena Pancolar 50mm f/1,8 objektív látható.


A képen láthatjuk a távolság skálát angol láb mértékegységben (1) és méterben (2). Ezek fotográfiai távolságok, azaz a képérzékelő vagy film síkjától kell mérni. Láthatjuk a piros vonal jelzést (3), ehhez kell állítani a távolságot és a rekeszértéket is. Ennek a jelnek a két oldalán láthatjuk a mélységélesség skálát (4). Láthatunk még itt egy piros pontot (5) is. Infravörös fényképezés esetén a távolságot ehhez a ponthoz, és nem a piros vonalhoz kell állítani. Erről csak annyit érdemes tudni, hogy infravörös fényképezés esetén a látható fényt kizárjuk a képalkotásból egy infravörös szűrővel (amely a látható fényt nem engedi át, de az infravörös tartományt igen), az objektív viszont másként viselkedik ebben a tartományban, amely a távolságállítás eltérését is eredményezi.

De térjünk vissza a mélységélesség skálához. Láthatjuk, hogy a piros vonal két oldalán egyaránt megtaláljuk a rekeszértékeket. Egyik oldalon (az ábrán balra) a mélységélesség közeli, a másik oldalon (az ábrán jobbra) a távoli határa olvasható le. Tehát egy beállított távolság és beállított rekeszérték esetén a mélységélesség skálán leolvashatjuk a mélységélesség közeli és távoli határait. Az ábrán láthatjuk, hogy a piros vonalnál a távolság (élesség) körülbelül 7-8 m-re van beállítva, és ha mondjuk f/4 rekeszt használnánk, akkor a mélységélesség skálán a két 4-esnél lehetne leolvasni a mélységélesség közeli és távoli határait, azaz kicsit kevesebb, mint 5 m-től kb. 20-30 m-ig várhatóan minden éles lesz. Ha pedig f/8 rekeszt állítunk be, akkor bal oldalon a 8-asnál látjuk, hogy a mélységélesség közeli határa kevesebb, mint 4 m, a jobb oldalon szintén a 8-asnál pedig azt, hogy a távoli határ a végtelen.

Az ebben az írásban tárgyalt régi objektívek kisfilmes fényképezőgéphez készültek, az így kapott mélységélesség határok is kisfilmre vagy Full-Frame digitális gépre érvényesek. Más szóval azt mondhatjuk, hogy Full-Frame gépen a mélységélesség skálát a szokásos módon használhatjuk.

A mélységélesség skálán hely hiányában nincs minden rekeszérték számértéke feltüntetve, így a képen csak egy-egy vonal jelzi az f/5,6, f/2,8 és f/2 rekeszértékeket. Az f/1,8 sehogyan sincs feltüntetve, mert a mélységélesség ezzel a rekeszértékkel gyakorlatilag megegyezik az f/2 esetén kapott mélységélességgel.

Nézzük meg még néhány objektív mélységélesség skáláját, illetve azt, hogy az objektívet Full-Frame gépen használva mit olvashatunk le a skáláról.

Jupiter 37A(M) objektív:


Láthatjuk, hogy a távolságot a középen lévő, kis körben végződő sárga vonalhoz kell állítani. Mellette balra és jobbra az f/3,5 rekeszértékhez tartozó mélységélesség határait jelzi a két vonal. A 3,5 csak egyszer van feltüntetve, az mindkét vonalhoz tartozik. Az f/4 és f/5,6 nincs feltüntetve a mélységélesség skálán, az f/8, f/11, f/16, f/22 viszont igen. A jobb oldali f/11-et jelző vonal piros színű, és a 11 helyett egy piros "R" betűt találunk itt. Ez a jelzés egyrészt az f/11 rekeszértékhez tartozó mélységélesség távoli határát jelzi, másrészt azt, hogy infravörös fényképezés esetén ehhez a jelzéshez kell állítani a távolságot. A teleobjektív mélységélessége nem túl nagy, az ábrán a távolság 3 m-re van állítva, a mélységélesség határai például f/22 rekesz esetén 2,6 m illetve 3,5 m.

Pentacon 29mm f/2,8 objektív:


Ez nagylátószögű objektív, amelynek a mélységélessége elég nagy. A mélységélesség skálán az f/2,8 nincs feltüntetve, és néhány értéket csak egy pont jelöl (f/5,6 és f/11). A távolság 0,8 m-re van állítva. A mélységélesség határai f/5,6 esetén 0,65 m és 1 m, f/16 esetén 0,5 m és 2 m, f/22 esetén pedig 0,45 m és közel végtelen.

Helios 44-3 objektív:


Az objektív végtelen távolságra van állítva. Egy végtelenre állított objektív mélységélességének adott rekeszértékhez tartozó közeli határa az adott rekeszértékhez tartozó hiperfokális távolság. Azaz a képről leolvasható, hogy f/8 rekesz esetén a hiperfokális távolság 9-10 m, f/11 esetén 7 m, f/16 esetén nem egészen 5 m. Végtelenre állított objektív esetén a mélységélesség a hiperfokális távolságtól a végtelenig terjed.

Carl Zeiss Jena Pancolar 50mm f/1,8 objektív:


Ha az objektívet f/5,6 rekeszértékkel, maximális mélységélességgel szeretnénk használni, akkor állítsuk a mélységélesség skálán az f/5,6 rekesz távoli határához (az ábrán a jobb oldalon) a végtelen jelet. Ezt az állapotot láthatjuk az ábrán. A távolságot ezzel a módszerrel tulajdonképpen a hiperfokális távolságra állítottuk, az ábrán láthatjuk, hogy ez jelen esetben 10 m. Azt is tudjuk, hogy hiperfokális távolság beállítása esetén a mélységélesség a hiperfokális távolság felétől a végtelenig terjed. Az ábrán is leolvashatjuk balra az f/5,6 jelzésnél (amely csak egy vonallal van jelölve), hogy a mélységélesség közeli határa valóban 5 m.

A fentiek csak Full-Frame gép esetén igazak. A kérdés az, hogy hogyan tudnánk hasznosítani a mélységélesség skálát, ha az objektívet APS-C érzékelőjű Canon DSLR géppel használnánk?

Nem tudhatjuk, hogy a fenti objektívek, vagy egyéb objektívek esetén a gyártó hogyan állapította meg a még élesnek elfogadott szóródási kör maximális átmérőjét, amely az objektíven feltüntetett mélységélesség skála meghatározásának alapjául szolgált. Ebből eredően is lehet eltérés az objektív típusok között. Napjainkban kétféle módon szokás meghtározni a szóródási kör megengedett legnagyobb átmérőjét, amelynél még a képrészletet élesnek tekintjük. Az alapot az úgynevezett Zeiss formula jelenti, amely szerint a szóródási kör megengedett átmérője legfeljebb a képérzékelő vagy film átlójának 1730-ad része, azaz az átló/1730. A kisfilm vagy Full-Frame érzékelő átlója 43,27 mm, ebből legfeljebb 0,025 mm átmérőjű megengedett szóródási kör adódik. Canon APS-C érzékelő átlója 26,68 mm, ebből pedig 0,015 mm megengedett szóródási kör adódik a Zeiss formula szerint. A másik, napjainkban leginkább elterjedt számítási mód szerint a megengedett szóródási kör átmérője legfeljebb az érzékelő átlójának 1500-ad része. E szerint számítva kisfilmnél legfeljebb 0,029 mm, Canon APS-C esetén pedig 0,018 mm szóródási kör átmérőt kapunk.

A napjainkban elfogadott és a gyártók által is alkalmazott kerekített érték a még élesnek elfogadott szóródási kör maximális átmérőjre Full-Frame váznál 0,030 mm illetve APS-C váznál 0,019 mm.

Emlékezzünk arra, hogy ha nagyobb átmérőjű szóródási kört engedünk meg, akkor nagyobb mértékű életlenedést még élesnek fogadunk el, és fordítva.

Ha eljátszogatunk a dofmaster.com weboldal online mélységélesség kalkulátorával, akkor könnyen rájöhetünk, hogy hogyan hasznosíthatjuk APS-C esetén a mélységélesség skálát. A dofmaster.com kalkulátorában a megengedett szóródási kör átmérők a szokásos 0,03 mm illetve 0,019 mm. A kalkulátor képén bal oldalon láthatjuk a fényképezőgép típust, a gyújtótávolságot, a rekeszértéket, a felvételi távolságot, jobb oldalon kapjuk a kalkuláció eredményeként a mélységélesség közeli (Near limit) és távoli (Far limit) határait, a mélységélességet (Total), a mélységélesség tartományának téma elé (In front of subject) és mögé (Behind subject) eső részét, és a hiperfokális távolságot (Hyperfocal distance). Nézzük meg egy 29 mm-es objektív mélységélességi határait 1 m felvételi távolság, f/4 rekesz, és Canon APS-C gép esetén:



Láthatjuk, hogy a mélységélesség közeli határa 0,92 m, a távoli határa pedig 1,1 m. A kérdés az, hogy Full-Frame gép esetén, azonos gyújtótávolságú objektívet használva, azonos felvételi távolságot beállítva, a mélységélesség skálát milyen rekeszértéknél kellene leolvasni ahhoz, hogy az APS-C érzékelőnek megfelelő mélységélesség határokat kapjuk meg. Ha találnánk ilyen rekeszértéket, akkor használhatnánk az objektív mélységélesség skáláját Canon APS-C gépen is. Nézzük meg az alábbi, Full-Frame géppel készített kalkulációt:



Ha a Full-Frame gépen 1 egész 1/3 rekeszértékkel tágabb rekeszt állítottunk be a kalkulátorban, akkor pontosan ugyanazt a mélységélességet kapjuk, mint az APS-C gép esetén, ha a felvételi távolság és a gyújtótávolság is azonos. Ez azt jelenti, hogy ha az objektív mélységélesség skálájáról az alkalmazott f/4 rekesz helyett f/2,5 értéknél olvasnánk le a mélységélességi határokat, akkor pontosan a Canon APS-C-re érvényes mélységélesség határokat kapjuk. A kalkulátorral kipróbálhatjuk, hogy ez bármely gyújtótávolságnál és bármely felvételi távolságnál így van. Itt csak még egy, az előzőtől jelentősen eltérő példát mutatok erről:

Full-Frame



APS-C



A fentiekből következik, hogy ha az objektívet APS-C érzékelővel rendelkező gépen használjuk, akkor kapjuk meg a mélységélesség ezen a gépen érvényes határait, ha a mélységélesség skálán a valóságban használthoz képest 1 egész 1/3 rekeszértékkel tágabb rekeszhez tartozó értékeket vesszük figyelembe. Ha például f/8 rekesszel akarunk fényképezni, akkor a mélységélesség skálán az f/5 rekeszhez tartozó közeli és távoli mélységélesség határokat kellene leolvasni. Ilyen azonban nincs feltüntetve az objektíveken, ez problémát jelenthet.

Ha megnézzük a mélységélesség kalkulátor segítségével azt, hogy mekkora hibát követünk el akkor, ha nem 1 egész 1/3 rekesz különbséget veszünk figyelembe a leolvasásnál, hanem kerek 1-et, azt látjuk, hogy az eltérés nem jelentős, azonban így a valóságosnál kicsivel nagyobb mélységélességet kapunk, ezt vegyük figyelembe. Azt mondhatjuk, hogy gyakorlatilag nagyobb eltérést eredményez a mélységélesség határainak leolvasási pontossága (illetve inkább pontatlansága, hiszen a mélységélesség határainak megállapításánál a távolság skálán szinte mindig becslésre kényszerülünk), mint a figyelmen kívül hagyott 1/3 rekesz.

Mindezeket figyelembe véve tehát a régi kisfilmes objektíveket Canon APS-C érzékelőt tartalmazó vázon használva megközelítően helyes értéket kapunk a mélységélesség skálán, ha a beállított rekeszértéknél egy értékkel tágabb (kisebb számértékű) rekeszhez tartozó értékeket vesszük figyelembe.

Az alábbi esetekben feltételezzük, hogy az objektívet APS-C vázon használjuk.


A fenti ábrán a nagylátószögű objektíven 0,8 m távolság van beállítva. Meg szeretnénk tudni, hogy ha az objektívvel f/11 rekesszel fényképeznénk, akkor mennyi a mélységélesség közeli és távoli határa. Mivel a beállított rekeszértéknél egy értékkel tágabb értéket kell figyelembe venni, ezért a határokat az f/8 értéknél (a 8-as számoknál) olvassuk le a mélységélesség skálán, és így megkapjuk 0,6 m és 1,2 m értékeket. Azaz a képen a 0,6 - 1,2 m távolságtartomány fog élesnek látszódni. Ha f/5,6 rekesszel fényképeznénk, akkor a 4-esnél olvassuk le a határokat (0,7 m és 0,9 m). Mi a helyzet, ha f/4 rekesszel szeretnénk fényképezni, hiszen az f/4-nél tágabb rekeszértékek ennél az objektívnél nincsenek feltüntetve a mélységélesség skálán, viszont a mélységélesség határait 2,8-nál kellene leolvasnunk? Sajnos semmit sem tehetünk, legfeljebb megbecsülni tudjuk.


Ebben az esetben a 35 mm-es objektíven a távolság 0,7 m-re van állítva. Ha f/16 rekesszel szeretnénk fényképezni, akkor a mélységélesség határait a 11-nél kellene leolvasnunk. Mivel ezen az objektíven ez nincs feltüntetve, megbecsülhetjük, hogy 0,6 m-től 0,9 m-ig tart az élesnek látszó tartomány. A kalkulátorral számított pontos érték 0,6 m és 0,84 m, az eltérés nem jelentős.


Az objektív végtelenre van állítva. A mélységélesség közeli határát például f/11 használata esetén úgy kapjuk meg, ha azt az f/8-hoz tartozó értéknél (8-nál) olvassuk le, ez pedig 10 m. Ha a legszűkebb rekesznyílást, f/16-ot állítunk be, akkor a 11-nél kell leolvasnunk, hogy a mélységélesség közeli határa körülbelül 7-8 m. A kalkulátorral számított pontos érték 11,1 m, az eltérés itt már nagyobb.


Az objektívvel f/8 rekesszel szeretnénk fényképezni úgy, hogy a hiperfokális távolságot szeretnénk beállítani, mert így a legnagyobb a mélységélesség. A mélységélesség skálán úgy kell beállítanunk, mintha eggyel tágabb rekeszt használnánk. Ezért a végtelen jelet az 5,6 jelzéshez állítjuk (illetve az azt reprezentáló vonalhoz), ahogy a képen látható. Ezzel beállítottuk a hiperfokális távolságot, amely 10 m. A mélységélesség közeli határát a képen balra eső 5,6 értéket reprezentáló vonalnál olvashatjuk le, amely 5 m.

A régi objektívek mélységélesség skálája segítségével a gyakorlatban jól használható értékeket kaphatunk mind Full-Frame, mind Canon APS-C váz esetén. Az általam is használt, olcsóbb Canon objektívek (EF-S 18-55mm, 55-250mm, 10-18mm, EF 50mm STM) ebben a tekintetben sajnos semmiféle támogatást nem adnak, nemhogy mélységélesség skála nincs rajtuk, de távolság skálát se tartalmaznak.

A mélységélesség skála segít a hiperfokális távolság beállításában is, amely által maximális mélységélességet érhetünk el tájképszerű felvételeinknél.

A dofmaster.com kalkulátorának segítségével Canon APS-C-től eltérő méretű érzékelő esetén is megállapíthatjuk, hogy milyen korrekcióval kell leolvasnunk az objektív mélységélesség skáláját. Például ha Micro 4/3 rendszeren az alkalmazottnál 2 értékkel tágabb rekeszértéknél olvassuk le a mélységélesség határait, a helyes értékeket kapjuk.

Régi manuális objektívek használata

Fix gyújtótávolságú, manuális objektívekről van szó, amely azt jelenti, hogy a távolságot és a rekeszt manuálisan nekünk kell állítani. Ha ezek valamelyike nem állítható az objektíven, akkor az nem alkalmas céljainkra.

A régi, akár több évtizedes objektívek többségét eredetileg 24x36 mm-es kisfilmes fényképezőgépekhez tervezték, sok esetben azonban egy adapter lehetővé teszi, hogy tükrös vagy tükör nélküli digitális gépünkhöz ilyen hagyományos objektívet csatlakoztathassunk. Természetesen előfordulnak középformátumú (60x60 vagy 60x45 mm) filmhez használt régi objektívek is.

Témánk szempontjából most egy kulcsfontosságú fogalom következik, ez pedig az úgynevezett bázistávolság, más néven vázmélység, vagy angolul flange focal distance.



Minden cserélhető objektíves digitális és analóg fényképezőgép elején találhatunk egy sík, kör alakú felületet, amely a fenti ábrán piros nyíllal van jelölve, és erre fekszik fel az objektív megfelelő felülete.

Egy adott váz bázistávolságán a fenti ábrán piros nyíllal jelölt kör alakú felület síkjának és a képérzékelő vagy film síkjának távolságát értjük. A bázistávolság a különböző rendszerek esetében általában eltérő, egy rendszeren belül azonban egységes. Például egy Canon EOS rendszerű (akár filmes, akár digitális) fényképezőgép esetén a bázistávolság mindig ugyanannyi.

Egy adott objektívet egy adott rendszerhez (egy adott vázrendszerhez) terveztek, és ez meghatározza azt is, hogy az milyen rendszeren használható. Úgy is fogalmazhatunk, hogy egy adott objektív egy adott bázistávolságú rendszeren használható, azaz az objektív felfekvési felületének (amely a vázra helyezéskor találkozik azzal a bizonyos kör alakú felülettel) meghatározott távolságban kell lennie a filmtől vagy képérzékelőtől. Ez biztosítja, hogy az objektíven végtelen távolságot beállítva valóban a végtelenben legyen az élesség.

Ha egy kisebb bázistávolságú vázra egy nagyobb bázistávolságra tervezett objektívet szeretnénk felszerelni, nincs probléma, mert csak egy olyan adapterre van szükségünk, amely az objektívet a megfelelő (nagyobb) távolságban tartja a képérzékelő síkjától.

Fordított esetben, ha egy kisebb bázistávolságra tervezett objektívet egy nagyobb bázistávolságú vázra szeretnénk feltenni, akkor problémába ütközünk. Az objektívet ugyanis közelebb kellene helyeznünk a képérzékelőhöz, mint az fizikailag lehetséges. Úgy is mondhatnánk, hogy "be kellene tolni" a vázba, hogy a végtelenbeli élesség elérése céljából kellően közel legyen az érzékelőhöz, de ez fizikailag nem lehetséges.

Az alábbi táblázatban néhány mai, cserélhető objektíves digitális rendszer bázistávolságát láthatjuk. Ezeken szeretnénk a régi objektíveket használni.

Rendszer Bázistávolság, mm
Canon EOS 44
Canon EF-M 18
Nikon F 46,5
Pentax K 45,46
Sony E 18
Nikon 1 17
Samsung NX 25,5
Mikro Négyharmados Rendszer 19,25
Fujifilm G 26,7

A tükrös rendszerek (Nikon F, Pentax K, Canon EOS) bázistávolsága jóval nagyobb a tükör nélküli rendszerek bázistávolságánál. Mint láttuk, a kisebb bázistávolság a régi objektívek használhatósága szempontjából jóval előnyösebb, mert a váz bázistávolságánál távolabbra egy megfelelő adapter segítségével elhelyezhetjük az objektívet, közelebbre azonban nem. Ha egy objektív a megkívánt távolságnál távolabb helyezkedik el a képérzékelőtől (azt nagyobb bázistávolságú vázra helyeztük, mint amelyre tervezték), akkor az csak egész kis távolságig (akár csak néhányszor tíz centiméterre) lesz élesre állítható, távolabbra nem.

Nézzük meg néhány régebbi rendszer bázistávolságát. Ilyen rendszerű régi objektíveket szeretnénk mai digitális vázunkon használni.

Rendszer Bázistávolság, mm
M42×1 45,46
Pentax K 45,46
Leica M 27,8
Leica M39 (L39) 28,8
Olympus PEN F 28,95
Canon FL 42
Canon FD 42
Minolta SR 43,5
Praktica B 44
M39x1 (korai orosz Zenit) 45,2
Contax C / Y 45,5
Kodak Retina DKL 45,7
Voigtländer Bessamatic DKL 45,7
Voigtländer Vitessa T DKL 45,7
Olympus OM 46
Leica R 47
Mamiya 645 63,3
Contax 645 64
Pentax 645 70,87
Rollei SLX 74
Pentacon Six 74,1
Hasselblad 2000 és 500 74,9
Hasselblad 1000F & 1600F 82,1
Pentax 6×7 84,95 vagy 85
Rollei SL66 102,8
Mamiya RZ67 105
Mamiya RB67 111

Ezek után megállapíthatunk egy fontos szabályt:
A használni kívánt vázra a váz bázistávolságával egyenlő, vagy annál nagyobb bázistávolságra tervezett objektív megfelelő adapterrel használható, kisebb bázistávolságra tervezett nem. Egészen pontosan a kisebb vázmélységre tervezett objektív szórólencsés adapterrel elvileg használható lenne, de a lencse rontja a képminőséget, ezért ilyet nem érdemes használni.

Nézzünk néhány esetet. Canon EF-M (18 mm), Sony E (18 mm), Nikon 1 (17 mm) vázakon a fenti táblázatban látható összes régi rendszerű objektív használható, mert mindegyik nagyobb bázistávolságú rendszerhez volt tervezve. Canon EOS rendszerre csak a 44 mm-nél nagyobb bázistávolságra tervezett (pl. M42x1) objektívek adaptálhatók, de például a 42 mm-es bázistávolságra tervezett Canon FD rendszerű, vagy a 28,8 mm bázistávolságra tervezett L39-es objektívek nem. A Nikon F rendszerű vázzal rendelkezők témánk szempontjából nincsenek kedvező helyzetben, mert ennek a legnagyobb a bázistávolsága. A középformátumú (4,5x6, ill. 6x6 cm-es) rendszerek objektívjei minden cserélhető objektíves digitális gépen használhatók.

Főleg Full-Frame méretű érzékelőjű Canon DSLR gépeknél tekintettel kell lenni (értsd: NAGYON kell vigyázni!!!) arra, hogy az objektív végtelenre állításkor ne nyúljon túl mélyen a gépváz belsejébe, mert akadályozhatja a tükör mozgását, és a gép meghibásodását okozhatja. Minden esetben ellenőrizzük, hogy a használni kívánt objektív kompatibilis-e gépünkkel. Itt találhatunk egy Canon 5D régi objektív kompatibilitás listát: http://www.panoramaplanet.de/comp/
APS-C méretű érzékelőnél ez nem szokott probléma lenni.

A fentiekben is utaltam rá, hogy egy adapterre van szükség ahhoz, hogy az objektívet a gépvázra a képérzékelőtől megfelelő távolságra rögzíthessük, be kell szerezni egy adaptert. Ilyenhez legolcsóbban az eBay-en juthatunk.

Célszerű lehet esetleg minden objektívünkhöz beszerezni egy adaptert, így azt nem kell mindig cserélgetni, csak csatlakoztatni kell a géphez az adapterrel ellátott objektívet. Ezt csak az olcsóbb adaptereknél tehetjük meg, például az M42-EOS adapternél, drágább adapter esetén meg kell elégednünk egy adapterrel. Az adapterhez szerezzük be a hátsó védősapkát is.

Az alábbi módon használhatjuk régi objektívünket az adapterrel:

  • Az objektívet menettel vagy bajonettel rögzíteni kell az adapterbe, majd azt a fényképezőgép bajonett foglalatába kell helyezni.
  • Az objektívet csak rekesz előválasztás (A vagy Av a jele) vagy manuális (M) módban használhatjuk. Rekesz előválasztás mód esetén a gép automatikusan megállapítja a záridőt az objektíven beállított rekeszértékhez. Manuális módban nekünk kell a rekeszértéket és a záridőt is beállítani. Canon fényképezőgép esetén a fényképezőgépen (nem az objektíven) a helyes expozíció elérése céljából az adapter által lehetővé tett legnagyobb rekesznyílás értéket állítsunk be (ha egyáltalán lehetséges állítani).
  • Nem lesz automatikus élesre állítás, az élességet teljes rekesznyílásnál, manuálisan kell állítanunk, Használhatunk élőkép módot is az élességállításhoz, ez sokat segít.
  • Élesre állítás után az objektíven be kell állítani a rekeszt a kívánt értékre, majd exponálhatunk.

A régi manuális objektívek előnyei és hátrányai

Először a használhatóság tekintetében vizsgáljuk meg a kérdést. Ebben a tekintetben csak hátrányokkal találkozhatunk, előnyük nem nagyon van a modern, automatikus élességállítású modern objektívekkel szemben. Talán csak a masszív mechanikai felépítést, és az ebből eredő hosszú élettartamot lehet előnyként megemlíteni.

Nézzük régi, fix gyújtótávolságú manuális objektívek hátrányait:

  • Nincs automatikus élességállítás.
  • A mai tükörreflexes vázak automatikus élességállításhoz készültek, ezért az APS-C vázak kisméretű keresőjében a pontos manuális élességállítás lassú és nehézkes. Célszerű mindig több felvételt készíteni, ha lehetséges. Ha szükséges és lehetséges, használjuk az élőkép módot.
  • Nincs képstabilizátor.
  • A rekeszt kézzel kell beállítanunk.
  • Nincs változtatható gyújtótávolság, azt a megfelelő helyre történő gyaloglással kell helyettesítenünk.
  • Az EXIF adatokban a valós objektívtípus, gyújtótávolság és rekesznyílás érték nem tárolódnak el, ha ezekre szükségünk van, akkor azokat fel kell jegyeznünk.
  • A nagylátószögű tartományban nem nagyon találunk jó minőségben ilyen objektívet.
  • A 200 mm feletti tartományban se könnyű olcsó és jó objektívet találni, és ezek az objektívek kifejezetten nehezek is lehetnek.
  • Csak Av és M mód használható.
  • Többségük fémből és üvegből készült, ezért nehezebbek, de tartósabbak is a mai műanyagból és üvegből készített objektíveknél.
  • Bizonyos esetekben több utómunkára lehet szükség.

Az adapterrel készült képek esetén a gépnek fogalma sincs arról, hogy a kép milyen rekesznyílás mellett, milyen fókusztávolságú objektívvel készült, ezért az EXIF adatokban értékelhetetlen adatokat kapunk (pl. a rekeszérték egy nagyon nagy szám lesz, a gyújtótávolság pedig nulla), Canon chipes adapter esetén (ennek magyarázatát lásd később) pedig egy fix értékpáros, például a rekeszérték mindig f/1,4, a gyújtótávolság pedig mindig 50 mm, de az adapterben lévő chiptől függően ezek lehetnek más értékek is. Ha szükségünk van arra, hogy később is tudjuk, hogy egy felvétel melyik objektívvel és milyen rekesznyílással készült, ezeknél az adaptereknél nem tehetünk mást, minthogy a felvétel elkészültekor feljegyezzük az adatokat. Vannak programozható adapterek is, amelyeknél ez a probléma nem jelentkezik, de nehézkes a használatuk, és drágábbak.

Nézzük meg, hogy képalkotás tekintetében milyen előnyöket remélünk a régi objektívek használatával:

  • A fix gyújtótávolságú objektív nyújtotta kiváló képminőséget.
  • Kis mélységélességű képek készítését.
  • A kit objektívnél nagyobb fényerőt, és ezáltal kevés fényben pillanatfelvétel készítésének lehetőségét.

A mai modern objektívek tervezésénél a különleges lencsetagok alkalmazásával a leképezési hibák minimalizálására, a teljes képfelületen minél nagyobb felbontóképesség elérésére, a kiváló bevonatokkal a kontrasztos kép elérésére és az objektív frontlencséjét közvetlenül érő erős fénnyel (flare) szembeni minél jobb ellenállásra, lágy, sima, krémes bokeh elérésére (amelyből jól kiemelkedik a téma) törekednek. A cél az, hogy csak az jelenjen meg a képen, amely a valóságban is ott van, azaz az objektív az objektív valóságot képezze le. Mivel minden gyártó ezen célok elérésére törekszik, a modern objektívek egymáshoz képest hasonló jellegű, hasonló hangulatú képek készítését teszik lehetővé, a modern objektíveknek nincs egyedi képi világuk.

A mai, modern objektívekhez és az elvárásainkhoz képest a képalkotás tekintetében a valóságban mit kapunk a régi objektívektől?

  • Nincsenek különleges lencseanyagok (pl. fluorit), nincsenek aszférikus lencsék, ezért nagyobb mértékű lencsehibákkal kell számolnunk.
  • Teljes rekesznyíláson többnyire lágyabb, kevésbé kontrasztos rajz, kisebb felbontóképesség.
  • A kontraszt sok esetben rekeszeléssel megnövekszik, de előfordulhat, hogy lerekeszelve is kisebb marad.
  • A kisebb kontraszthoz általában kisebb színtelítettség is járul.
  • A legjobb minőségű régi objektívek képközépnél mért felbontóképességével nincs probléma, az a jobb objektíveknél megközelítheti a mai objektívek felbontóképességét, de a képsarkokban (főleg Full-Frame váz esetén) általában jóval nagyobb mértékben romlik a felbontóképesség a modern, különleges lencsetagokat is tartalmazó objektívekhez képest.
  • Nincsenek extra bevonatok, a kevésbé jó bevonat miatt a régi objektívek általában sokkal kevésbé jól tűrik, ha fényforrás látható a képen, vagy a képen nem látható fényforrás fénye közvetlenül eléri a frontlencsét. Ez utóbbi probléma ellen fényellenzővel védekezhetünk.
  • Egyes régi objektívek egyedi bokeh-t eredményeznek, másokkal szép, lágy a bokeh-t kapunk, ismét más objektívek pedig túl hangsúlyos, figyelemelvonó, vagy nem túl szép, esetleg kifejezetten csúnya háttérelmosást adnak.

Ha abból indulunk ki, hogy az a jobb objektív, amely az objektív valóságot élethűbben, objektívebben képezi le, akkor nem lehet kérdés, hogy a modern objektívek a jobbak. A régi objektívek mellett leginkább egyedi képi világuk, és olcsóságuk szól.

Vannak olyan fotósok, akik ennek ellenére kifejezetten jobbnak tartják a régi objektíveket, mert azok között lehet találni egyedi képi világgal rendelkezőket. Számukra unalmas a modern objektívek képi világának hasonlósága, és céljuk a modern objektívekkel létre nem hozható, különleges hatású képek készítése. Véleményem szerint azonban ettől még nem lesznek a régi objektívek jobbak a modern objektíveknél, csak ők jól ki tudják használni a régi objektívek nagyobb mértékű leképezési hibáit érdekesebb képek készítésére.

Az f/1,4 - f/2,0 fényerejű fix gyújtótávolságú objektívek valóban lehetővé tehetik azt, hogy a témát a kis mélységélességgel "leválasszunk" a mögötte nem túl messze lévő háttérről.

A nagy fényerejű régi objektívek lehetővé tehetik zárt térben, nem túl jó fényviszonyok között, vaku és állvány nélkül szabad kézből történő fényképezést, mert a nagy fényerő miatt kellően rövid záridő használható. Ebben az esetben hátrányos lehet a nagy rekesznyílás esetén lágyabban rajzoló objektív, és a kis mélységélesség. Nem mozgó téma esetén azonban előnyösebb lehet a képstabilizátoros, akár kisebb fényerejű, modern objektív.

Ezek a régi objektívek nem tartalmaznak képstabilizátort, ezért a berázódás veszélye miatt igen rövid záridőt, vagy állványt kell használni. Legyen egy 200 mm gyújtótávolságú objektívünk, amely APS-C érzékelőn 320 mm ekvivalens gyújtótávolságú. A reciprok szabály szerint kézből fényképezve 1/320 s leghosszabb záridő engedhető meg ahhoz, hogy hogy jó esélyünk legyen éles kép készítésére, de várhatóan ekkor se lesz minden kép éles. Nagyobb gyújtótávolság esetén még rosszabb a helyzet.

Annak idején elterjedt, hogy a digitális gépekhez speciális "digitális" objektív kell, nem jók a hagyományosak. Ennek fő okaként azt jelölték meg, hogy a képérzékelő csak akkor készít éles képet, ha a fénysugarak minél inkább merőlegesen esnek a felületére. A ferdén beeső fénysugarak nem jók. Ez igaz is, de a gyakorlatban mégsem olyan nagy probléma ez. A 40-50 mm vázmélységre tervezett objektívek ebből a szempontból megfelelőek.

Ha megnézünk egy kisfilmhez gyártott objektívet, azt tapasztaljuk, hogy a filmkocka széléhez közelítve egyre inkább kevésbé merőlegesen esnek be a fénysugarak, és a szélek felé az objektív felbontóképessége is csökken. Igen ám, de APS-C méretű képérzékelő esetében csak a kép közepét (körülbelül 15x22 mm-es területét) hasznosítjuk, így a fénysugarak merőlegessége és a kapott felbontás is megfelelő lehet. A hagyományos objektívek említett hibája inkább a 24x36 mm méretű képérzékelővel rendelkező fényképezőgépeknél jelentkezik számottevően, ott is inkább a kisebb bázistávolságra tervezett objektíveknél.



Az APS-C méretű képérzékelő felülete jóval kisebb, mint a kisfilm mérete. Ahhoz, hogy azonos méretű képet kapjunk, az APS-C képet nagyobb mértékben kell "nagyítani". Annak a képfelületnek, amelyre ezeket az objektíveket tervezték (FF), csak egy részét használjuk a képalkotáshoz, ezért azt gondolhatnánk, hogy a részletgazdagság nem lesz elég, és rossz minőségű képet kapunk. A valóságban azonban ezek az objektívek jól használhatók, kisebb felbontású váz esetén még 100% nagyítással szemlélve is éles, részletgazdag képet kaphatunk, nagy felbontású gép esetén esetleg csökkenteni kell a kép felbontását, hogy 100% nagyítás esetén is éles legyen a kép.

Láttuk, hogy egyes régebbi objektívek kontrasztja kisebb, mint a mai objektíveké. Azt gondolhatnánk, hogy ez nagy hátrány. Sok esetben valóban nem előny. De egyrészt a RAW konvertálás során ez könnyen korrigálható, másrészt nagy árnyalatterjedelmű téma esetén esetleg még hasznos is lehet, mert az ilyen objektív mintegy kissé "összenyomja" a téma árnyalatterjedelmét, és az jobban "belefér" a fényképezőgéppel átvihető tartományba.

A régi objektívek - látszólagos hasonlóságuk ellenére - sok jellemzőjükben eltérhetnek egymástól, szinte mindegyik egy egyéniség. A főbb eltérő tulajdonságaik a következők:

  • gyújtótávolság 
  • fényerő
  • kontrasztosság
  • felbontóképesség
  • rajzuk keménysége
  • színviláguk
  • rekeszlamellák száma és alakja
  • háttérelmosás minősége, esetleg különleges bokeh
  • élességállító gyűrű elfordulásának szöge
  • súly, méret
  • stb...

Bizonyára van, aki csodálkozik azon, hogy még az élességállító gyűrű elfordíthatóságának szöge is számít, azonban minél nagyobb szögben fordítható el az élességállító gyűrű, annál pontosabban állíthatunk élességet.

Bár nem túl lényeges adat, de azért feltüntettem néhány objektívnél a mért felbontóképesség értékeket. Ezek az adatok a legtöbb esetben az időközben megszűnt http://foto.recenzja.pl/ tesztjéből származnak. A felbontóképesség mérésére nincs egységes, szabványosított eljárás, mindenki másképpen mér, ezért a különböző módszerrel mért értékek egymással nem hasonlíthatók össze, és az eltérő mérési módszer miatt eltérnek a gyártó által megadott adatoktól is. Az előbb említett lengyel tesztoldal esetében a felbontóképesség mérése a szokásos módon, vonalas tesztábra lefényképezésével történt, a 24x36 mm-es kép közepén, illetve a képsarkokban mérték a felbontóképességet. Az eredmény mértékegysége vonal/mm. A lengyel weboldal mérési eredményei (az azonos mérési módszer miatt) feltehetőleg az egyes objektívek felbontóképessége tekintetében valamennyire egymással is összehasonlíthatók. Ha nem a fenti weboldalról vettem át az adott objektív mért felbontóképesség értékeit, akkor minden esetben feltüntettem a forrást.

A felbontóképesség szinte mindegyik objektív esetén fokozatosan romlik, ahogy haladunk a képmező közepétől a széle felé. APS-C képérzékelő esetén azonban csak az objektív által kirajzolt képmező középső részét használjuk, ezért a felbontóképesség csökkenésének mértéke jóval kisebb, mintha ugyanazt az objektívet FF érzékelővel használnánk. Nem minden objektívet teszteltek, ezért nincs felbontóképesség táblázat néhány objektívnél.

A régi objektíveknél azt is megfigyelhetjük, hogy teljesen nyitott rekesznyílásnál rajzuk lágyabb, lerekeszelve (általában f/5,6 - f/8 tartományban) eléri teljesítőképességének maximumát, majd tovább szűkítve a rekeszt - a fényelhajlás miatt - ismét lágyulni kezd a rajzuk. Ezt jól tükrözik a felbontóképesség mért értékei, ezért a felbontóképesség táblázatokat jól használhatjuk a gyakorlatban is, mert megállapíthatjuk segítségével, hogy az objektív mely rekeszérték-tartományban rajzol a legélesebben, valamint Full-Frame vázat használva az egyes rekeszértékek esetén a kép sarkainál mennyire lágyul az objektív rajza.

Az objektívek rajza nem egyformán jó közeli és távoli téma esetén. Régi, általános célú objektívek a legtöbb esetben legjobban a közepes vagy távoli tartományra korrigáltak. Ez azt jelenti, hogy közepes (néhány méter) távolságra, vagy nagy távolságra lévő téma esetén lesz a legjobb a felbontóképesség (élesség). A speciális objektívek konstrukciója ettől eltérhet, például a makró objektívek legjobban a kis felvételi távolságra korrigáltak.

Sokan az objektívek minőségének megítélése szempontjából a felbontóképességet gondolják a legfontosabb paraméternek. Véleményem szerint a brillancia és a kontraszt fontosabb a felbontóképességnél. A brillancia biztosítja az árnyékok részletgazdag, kontrasztos ábrázolását. A kontrasztosan rajzoló objektív képes a téma finom, egymástól alig különböző tónusainak megkülönböztetésére. A kisebb felbontóképességű, de nagyobb brillanciájú, kontrasztosabb objektív képét élesebbnek láthatjuk a nagyobb felbontóképességű, de kisebb kontrasztú objektívvel szemben.

Itt is olvashatunk arról, hogy miért nem számít az objektív felbontóképessége:

http://bykyny.hu/fenykepezes-valtas-dslr-kategoriara.shtml#obj_elesseg

APS-C vázon normál objektívként 30-35 mm-es (48-56 mm ekvivalens) gyújtótávolságú objektívre lenne szükség. Ebben a gyújtótávolság-tartományban azonban nem nagyon lehet elérhető áron olyan objektívet találni, amely felveheti a versenyt a jobb 50 mm-es objektívekkel. Esetleg jó választás lehet a 37 mm-es Mir-1B.

50 mm körüli (Canon APS-C-n 80 mm körüli ekvivalens) tartományban számos jó régi objektívet találhatunk, sokan a legjobbnak az SMC vagy Super Takumar 50 mm f/1,4 objektívet tartják, de jó eredménnyel használhatjuk a Pentax 50mm f/1,7, a Pancolar 50 mm f/1,8, Tessar 50 mm f/2,8, Helios vagy más objektívet is. Az 50 mm-es gyújtótávolságú objektív APS-C vázon portrézáshoz jól megfelel (75-80 mm ekvivalens gyújtótávolság).

135 mm gyújtótávolságú objektív (Canon APS-C-n 216 mm ekvivalens) esetén is számtalan típusból válogathatunk. Igen közkedveltek a Carl Zeiss Jena Sonnar f/3,5, és a Jupiter 37A f/3,5 változatai, de mások is eredményesen használhatók, és áruk se túl magas.

Ennél is nagyobb gyújtótávolságú objektívből már kisebb a kínálat, ilyen például a Carl Zeiss Jena Sonnar 180 mm f/2,8 (Canon APS-C-n 288 mm ekvivalens), vagy a Pentacon 200mm f/4,0 (Canon APS-C-n 320 mm ekvivalens). Megemlítem még a Pentacon 300 mm f/4,0 (Canon APS-C-n 480 mm ekvivalens) objektívet. Ezek a hosszabb gyújtótávolságú objektívek minősége sok esetben nem éri el a rövidebb gyújtótávolságúak közül a jobbak minőségét, legyünk óvatosak és körültekintők, ha ilyet szeretnénk vásárolni. Ezeknél problémás lehet a kis kontraszt, a kromatikus aberráció, valamint tömegük is jelentős. A fényerejük se túl nagy. A különleges lencsetagokat is tartalmazó, használtan nem túl drága Canon EF-S 55-250 mm f/4-5,6 IS (II, STM) minőségét elérni bizony a legtöbb esetben lehetetlen feladatnak tűnik a régi objektívek számára. A Canon objektív tömege 390 g, a Pentacon 200 mm-esé kb. 700 g, a Pentacon 300 mm-esé pedig 2,2 kg. Ezeket az objektíveket leginkább állvánnyal használhatjuk. Gondoljunk bele: a 300 mm-es objektív ekvivalens gyújtótávolsága 480 mm, ezért minimálisan 1/500 s, de még inkább ennél rövidebb, azaz 1/1000 s és annál rövidebb záridő esetén reménykedhetünk abban, hogy a felvételeknek elég nagy százaléka kellően éles lesz. Ha szűk rekesznyílás szükséges, akkor a rövid záridő szükségessége miatt akár még nyáron is állvány használatára kényszerülhetünk. A Canon objektívvel - a képstabilizátor miatt - szabad kézből fényképezve 400 mm-es ekvivalens gyújtótávolság esetén akár 1/20 s-mal is elég jó arányban éles felvételeket kaphatunk. Hatalmas a különbség. A hátrányai, és (szerintem) nem nagyon létező előnyei miatt engem nem vonzanak a hosszú gyújtótávolságú régi objektívek.

A (szuper) nagylátószögű tartomány APS-C érzékelővel (az 1,6-os vagy 1,5-es szorzótényező miatt) meglehetősen problémás terület, jó áron és jó minőségben nemigen találunk régi objektívet. Nagylátószögű objektívet jó minőségben készíteni a legnehezebb, még a mai nagylátószögű objektívek sem mentesek a hibáktól. Ebben a tartományban Canon APS-C vázon jobban járunk egy Canon EF-S 10-18 mm-es objektívvel.

Vásárlás előtt mindenképpen nézegessünk teszteket, és a kiszemelt objektívvel készült képeket. Képeket például a flickr.com oldalon bőségesen találhatunk, és ott szűrhetünk objektívtípus szerint is. Ha kevés olyan kép található, amely egy adott típusú objektívvel készült, akkor el lehet gondolkodni azon, hogy vajon miért nem készítettek több képet. Ennek oka lehet az, hogy az objektívből nagyon keveset gyártottak, vagy kevés maradt meg, vagy nagyon magas ára is okozhatja, vagy akár az is, hogy tulajdonságai miatt nem olyan népszerű a fotósok körében, annak ellenére, hogy könnyen elérhető. Ezen az oldalon nézelődve láthatjuk, hogy a mai objektívek nagyságrendekkel népszerűbbek a régieknél.

Az is igaz, hogy egyes régi objektíveket ismét elkezdtek gyártani. Például a Helios 40-2 85mm f/1,5 objektív jelenleg megvásárolható Pentax, Canon, M42 és Nikon F csatlakozással (ára kb. 500 USD), vagy a Meyer-Optik-Görlitz Trioplan 100mm f/2,8 objektívet ismét gyártja a Meyer-Görlitz gyár Canon, Fuji X, Leica M, Leica L, M42, Micro-Four-Thirds, Nikon, Pentax, Sony E csatlakozással, jobb bevonattal (ára kb. 1500 USD). Mindkettőnek egyértelműen az egyedi bokeh az érdekessége, ezért gyártják ismét, és ezért eladható, nem pedig a különösen jó általános optikai minősége miatt, mert az nem annyira jó. A Helios 40-2 például csak f/2,8-tól válik képközépen elég élessé (2000 feletti LPPH), a kép szélén még ekkor is rendkívül leromlik a felbontás (mindössze 300 LPPH). Csak f/8 és f/11 rekeszértéknél elfogadható a képsarkokban is az élesség (1900 illetve 2200 LPPH). De nem is azért veszik ezt az objektívet, hogy a teljes képfelületen éles képet készítsenek, hanem az egyedi bokeh miatt. A Trioplan egyszerű triplet objektív, tág rekesznyílásnál nagyon lágy rajzzal, azonban használatával (szerencsés esetben) szép nagy szappanbuborékszerű bokeh lehet az eredmény.

Ezek a régi objektívek fix gyújtótávolságú objektívek, ezért a zoomolást a lábunkkal kell helyettesítenünk, azaz oda kell mennünk, ahonnan a legjobb a nézőpont.Ezek a régi objektívek fix gyújtótávolságú objektívek, ezért a zoomolást a lábunkkal kell helyettesítenünk, azaz oda kell mennünk, ahonnan a legjobb a nézőpont.

Aki régi objektívvel kíván fényképezni, számoljon azzal, hogy jelentős tömeget kell magával cipelnie. Főleg a teleobjektívek tömege jelentős. Például egy Pentacon 200mm f/4,0, nem túl fényerős objektív tömege is 0,6 kg, egy Carl Zeiss Jena Sonnar 180mm f/2,8 objektív tömege 0,81 kg, a szintén nem túl nagy fényerejű Pentacon 300mm f/4,0 objektív tömege 2,2 kg (és ez utóbbi hossza is elég nagy, 22 cm). Nem könnyű ezeket magunkkal vinni. Kellemes lehet egy órán keresztül sétálni egy városban úgy, hogy közben a nyakunkban lóg egy ilyen 300 mm-es objektívvel felszerelt gép:)) Ez természetesen csak vicc volt. Sokkal jobban járhatunk a mindössze 0,39 kg tömegű és 10,8 cm hosszúságú, képstabilizátoros Canon EF-S 55-250mm f/4,0 - 5,6 IS objektívvel, amely 88-400 mm ekvivalens gyújtótávolságú, és használtan jó áron (akár már 35-45000 Ft-ért) beszerezhető. Úgy gondolom, hogy a manuális objektíveknél 135 mm (216 mm ekvivalens) az a gyújtótávolság határ, amely még elég jól használható képstabilizátor vagy állvány nélkül is (leginkább 1/250 s vagy rövidebb záridő mellett), és elfogadható a tömegük is.

Ha valaki már hozzászokott az automatikus élességállítás, a zoom, a képstabilizátor, és a könnyű felszerelés kényelméhez, nem biztos, hogy jól jár a régi objektívekkel. Gondoljuk ezt át, mielőtt ilyeneket beszerzünk.

Mi a probléma a modern objektívekkel?

Yannick Khong megjelentetett 2016-ban egy írást a modern objektívek problémáiról. Az írás itt található:

https://petapixel.com/2016/03/14/problem-modern-lenses/

Ebben a szerző arról ír, hogy a soklencsés, jól korrigált modern objektívek kivasalják a képet, azaz a velük készült képeknek sokkal rosszabb a térbeli (3D) hatásuk, mint a régebbi, kevesebb lencsetagból álló, több lencsehibával rendelkező objektíveknek. Ezzel tulajdonképpen azt mondja ki, hogy a régebbi, akár ötven évvel ezelőtt gyártott objektívek jobbak a mai tervezésű objektíveknél, mert szerinte valósághűbb képet eredményeznek.

Az írás olvasva sokan felkapták a fejüket, mert igazolni látták általa annak az okát, hogy miért érzik a modern objektívek képét túl tökéletesnek, túl sterilnek.

Horváth Krisztián weboldalán, a hispan.hu oldalon közzé is tette Yannick Khong írásának magyar nyelvű ismertetését (fordítását), amely ezen a linken olvasható:

https://hispan.hu/mi-a-gond-a-modern-objektivekkel/

Nekem is problémám van a túl tökéletesnek, és ezáltal sterilnek tűnő képekkel, amelyek emiatt kevésbé érintenek meg. Erről már a 2012-ben született Bevezetésben is írtam. Ennek ellenére Yannick Khong írását olvasva - másokkal ellentétben - nem érzem, hogy ez az írás lenne az, amelyre vártam, és amely igazolja sejtésemet, megérzésemet. Yannick Khong azt sugallja, hogy bár a régi objektíveknek nagyobb mértékű lencsehibáik vannak, mégis (vagy talán épp ezért) valósághűbb térbeli, 3D-s megjelenítésre képesek, tehát jobbak, mint a soklencsés, jól korrigált, modern objektívek. Elméletének alátámasztására összehasonlításokat is végzett a mai és a régi tervezésű objektívek között, amelyek itt láthatók:

https://yannickkhong.com/blog/2015/11/12/depth-vs-flat-lens-quick-comparison

https://yannickkhong.com/blog/2015/10/4/the-flattening-of-modern-lenses-or-the-death-of-3d-pop

A problémám csak az, hogy tudománytalan, pusztán megérzéseken alapul az egész elmélet. Ez még önmagában nem lenne baj, ha az élet igazolná. Azonban a közölt összehasonlító képekbe csak az látja bele a régi objektív jobb térbeliségét, aki ezt belelátni akarja. Egy vakteszten szerintem nincs az az ember, aki meg tudná mondani a térbeliség érzete alapján azt, hogy melyik kép készült a régi, és melyik a modern objektívvel. Pártatlanul szemlélve a térbeliségük teljesen egyformának tűnik, de ez szerintem természetes. Más szempontot is figyelembe véve bizonyára meg lehetne mondani, hogy melyik a régi objektív képe. De aki bele akarja látni azt, amit Yannick Khong sugall, az bele is fogja látni. Az ember már csak ilyen, szereti igazolva látni feltevését, érzését. Manapság elég sokan vannak, akik szeretnék azt látni, hogy a régi objektívek a jobbak. Én magam is találkoztam évekkel Yannick Khong írásának megjelenése előtt olyan fotóssal, aki eladta modern Canon objektívjeit, és csak régi objektívekkel fényképezett, amelyből volt már neki vagy negyvenféle. Jobban szerette a régi objektívek képi világát. Nincs is ezzel semmi baj addig, amíg nem kezdünk el hamis elméletet gyártani a téma köré.

A probléma számomra ott kezdődik, hogy az objektív feladata a látvány objektív megjelenítése. Már a nevében is benne van, hogy "objektív". A lencsehibák nincsenek ott az eredeti látványban, azokat csak az objektív "teszi hozzá" tökéletlensége miatt. Ha innen közelítjük meg a témát, akkor nem kérdés, hogy melyik objektív a jobb. Az a jobb, amely a valóságot minél inkább megközelítő módon, minél objektívebben adja vissza, azaz a jobban korrigált modern objektív. Én magam is szeretem a régi objektíveket, azonban a tárgyilagosság igénye azt mondatja velem, hogy a modern objektívek a jobbak. Azonban a leképezési hibák következtében egyes régi objektíveknek sajátos, egyedi képi világuk van. A régi objektívek egyedi képi világát többnyire az életlen területek egyedi leképezése (bokeh) jelenti. Ezt az egyedi képi világot használják ki ügyes fotósok, akik régi objektívekkel kreatív módon olyan látványos képeket készítenek, amilyeneket a modern objektívekkel nem lehetne készíteni. Egyes esetekben ezek a képek annyira egyediek, hogy nemcsak modern objektívekkel nem lehetne hasonlókat készíteni, hanem esetleg a régi objektívek közül is mindössze csak egy típus alkalmas egy adott hatású kép készítésére. Általában a helyszín kiválasztása is döntően befolyásolhatja az eredményt, mert például az életlen területen lévő erős, pontszerű fényforrások (lombok között átszűrődő napfény, kirakatban látható LED-ek, stb.) jelenléte nélkül elmaradhat az egyedi képi hatás. Ilyen egyedi hangulatú képeket például Horváth Krisztián oldalán is láthatunk (http://hispan.hu).

Újabb objektívek

Az alábbi néhány mai Canon objektívvel azért foglalkozom, hogy a velük készített képeket össze lehessen hasonlítani a régebbi objektívekkel készített képekkel.

Canon EF-S 18-55mm, f/3,5-5,6 IS (IS II, IS STM) kit objektív

Mit várhatunk a kit objektívtől? Csodát semmiképpen se, viszont minden tesztben dicsérték jó optikai teljesítménye és kiváló ár/érték aránya miatt. A legtöbb esetben meglepően jól helytáll, élessége a kép középső részén vetekszik egyes L-es objektívek élességével. Szép a bokeh is. Fényereje lehetne nagyobb, 55 mm gyújtótávolságnál már eléggé lecsökken. Többrétegű tükrözésmentesítés, kontrasztos kép jellemzi. Nagyon szép képeket készíthetünk segítségével.


Canon 350D fényképezőgéppel, Canon EF-S 18-55 mm f3,5-5,6 IS kit objektívvel készült teljes kép


A fenti kép eredetijének 100% nagyítású részlete


Canon 350D fényképezőgép, Canon EF-S 18-55 mm f3,5-5,6 IS kit objektív,
állvány, beépített vaku, f=45 mm, f/8, 1/200 s, kikapcsolt képstabilizátor,
manuális élességállítás


Az előző kép 100% nagyítású részlete


A kép egy másik 100% nagyítású részlete


Canon 1100D fényképezőgéppel, Canon EF-S 18-55 mm f/3,5-5,6 IS objektívvel készített teljes kép.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Canon EF-S 18-55 mm f/3,5-5,6 IS objektívvel készített teljes kép.
Gyújtótávolság 50 mm, rekesz f/5,6, érzékenység ISO 100, záridő 1/640 s.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 18-55 mm f/3,5-5,6 IS STM objektív, 55 mm, f/8,
1/200 s, ISO 200, belső vaku.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 18-55 mm f/3,5-5,6 IS STM objektív, 55 mm, f/11,
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.

Canon EF-S 55-250mm, f/4,0-5,6 IS II (IS STM) objektív

Részletesen nem foglalkozom itt vele, ezt egy előző részben már megtettem, mindössze néhány tesztképet mutatok.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Canon EF-S 55-250 mm objektívvel,
135 mm fókusztávolsággal készített teljes kép.
A képre kattintva az teljes felbontásban megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250 mm objektív, f=171 mm, f/5,6.
A képre kattintva az teljes felbontásban megtekinthető.


Az előző kép 100% nagyítású részlete.

canon_55-250_is_ii_131mm_iso100_f80_60
Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250 mm objektív, f=131 mm, f/8, ISO 100, 1/60 s.
Pihenő nőstény oroszlán. A szeménél a fehér homály a fehér színű rács elmosódott képe.
A képre kattintva az teljes felbontásban megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250 mm f/4-5,6 IS II objektív, f=250 mm, f/16, ISO 100, autofókusz, vaku.
A képre kattintva az teljes felbontásban megtekinthető.


Az előző kép 100% nagyítású részlete.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250mm f/4-5,6 IS II objektív, f=220 mm,
Raynox DCR-150 előtétlencse, beépített vaku + Viltrox JY610C vaku műanyag "kupak" diffuzorral.
Gyöngyike virága. Egy virágocska hosszúsága kb. 5-6 mm.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250mm f/4-5,6 IS II objektív, f=123 mm, f/11, 1/200 s.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250mm f/4-5,6 IS II objektív, f=250 mm, f/11, 1/250 s.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250mm f/4-5,6 IS STM objektív, f=250 mm, f/8, 1/800 s.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250mm f/4-5,6 IS II objektív, f=250 mm, f/11, 1/320 s.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250mm f/4-5,6 IS II objektív, f=250 mm, f/11, 1/200 s.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

Canon EF 50mm, f/1,8 STM objektív

Sokat töprengtem, hogy megvegyem-e ezt az objektívet, végül a vásárlás mellett döntöttem, és nem bántam meg. Ennek az objektívnek az első változata még hagyományos tervezési elvek alapján készült, 1987-ben jelent meg, és nem tartalmazott különleges lencsetagokat. Ez az objektív is ugyanazokat a lencsetagokat tartalmazza, de kicsit optimalizálták az egyes lencsék elhelyezését, automatikus élességállítással rendelkezik, jobbak a lencsék bevonatai, és közelebbre, 35 cm-re állítható élesre. Optikailag tehát ez is lényegében egy "régi" objektív. Nézzünk néhány vele készült képet.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50mm f/1,8 objektív, f/16, 1/200 s,
Viltrox JY610C vaku TTL módban, -1FE expozíció korrekció.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50mm f/1,8 objektív, f/11, 1/200 s, belső vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50mm f/1,8 objektív, f/5,6, 1/330 s.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50mm f/1,8 objektív, f/5,6, 1/200 s, Viltrox JY610C vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50mm f/1,8 objektív, f/5,6, 1/200 s, Viltrox JY610C vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50mm f/1,8 objektív, f/5,6, 1/200 s, Viltrox JY610C vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50mm f/1,8 objektív, f/8, 1 s, ISO 100, vaku nélkül.
RAW fájlból készített kép.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50mm f/1,8 objektív, f/2,3, 1/200 s, belső vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50mm f/1,8 objektív, f/8, 1/200 s.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50mm f/1,8 objektív, f/1,8
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50mm f/1,8 objektív, f/4
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

Canon EF-S 24mm f/2,8 STM objektív

Erről a "palacsinta" objektívről már részletesen írtam, itt csak néhány vele készült képet mutatok. Ez nem régi konstrukciójú objektív, ezért különleges lencsetagot is tartalmaz.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 24mm f/2,8 STM objektív, f/4 rekesz
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 24mm f/2,8 STM objektív, f/4 rekesz
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 24mm f/2,8 STM objektív, f/4 rekesz
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 24mm f/2,8 STM objektív, f/4 rekesz
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 24mm f/2,8 STM objektív, f/8 rekesz
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 24mm f/2,8 STM objektív, f/8 rekesz
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 24mm f/2,8 STM objektív, f/2,8 rekesz
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 24mm f/2,8 STM objektív, f/2,8 rekesz
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

M42x1 menetes objektívek

Ebben az írásban M42-es objektíven a gépvázhoz M42x1 menettel csatlakozó objektíveket értem. Ez azt jelenti, hogy az objektív olyan 42 mm átmérőjű menettel csatlakozik a vázhoz, amelynek menetemelkedése 1 mm (azaz az objektív vázba történő becsavarása közben egy fordulat alatt 1 mm-t mozdul el az objektív, azaz ennyit közelít a váz elején lévő felfekvési felülethez). Létezik M42x0,75 menettel rendelkező objektív is, de ez nem terjedt el. Ez utóbbival nem foglalkozom. Magyarországon számos M42 menetes szovjet és német (NDK) objektív olcsón beszerezhető, amelyeket korábban elsősorban Praktica és Zenit fényképezőgéphez használtak. Közöttük számos jó minőségű típus található.

Canon EOS - M42 adapter

Az M42-es objektívek Canon tükörreflexes géppel történő használatával foglalkozom, mert ilyen géppel rendelkezem, és ezzel van tapasztalatom.

A Canon DSLR gépek vázmélysége (bázistávolsága, azaz az objektív csatlakoztatására szolgáló bajonett eleje és a képérzékelő közötti távolság), amely 44 mm, 1,46 mm-rel kisebb az M42 menetes fényképezőgépek vázmélységénél, amely 45,46 mm. Ha tehát az objektívet a bajonett elejétől számítva 1,46 mm-rel távolabb helyezzük el az érzékelőtől, akkor optikailag éppen jó helyre kerül. Az objektív megfelelő távolságban történő felszerelhetősége érdekében gyártanak Canon EOS - M42 adaptert.

Az adapter közepén M42 menet található, ebbe kell becsavarni ütközésig az M42-es menettel rendelkező objektívet. Kívül található a Canon EF bajonett, amelynek segítségével az adaptert a gépvázba rögzíthetjük. Van egy 1,46 mm vastag perem, amely biztosítja a megfelelő távolságot az objektív és a képérzékelő között.


Belső peremes, egyszerű adapter. A menet végénél van egy perem,
a nyílás néhány mm-rel kisebb átmérőjű az M42-es menetnél.
Ennek a belső peremnek az a szerepe, hogy automatikus
rekesszel rendelkező M42-es objektív esetén
az objektív végénél található kis pöcköt benyomott állapotban
tartsa, és ezáltal a rekesz záródjon a beállított értékre.


Belső perem nélküli, egyszerű adapter, Nincs perem, a
nyílás átmérője megegyezik az M42-es menet átmérőjével.
Ilyen adaptert használhatunk manuális rekesze objektívhez,
előválasztós rekeszű objektívhez, vagy Auto/Manual kapcsolóval
rendelkező automata rekeszes objektívhez.

Az adapteren látható piros pontnak ugyanaz a szerepe, mint az EF objektíveken látható piros pontnak, azaz ennek kell felfelé lennie, amikor felhelyezzük a vázra az objektívet.

A Canon tükörreflexes vázaknak - amennyire tudom a Sony, Pentax és Nikon vázaktól eltérően - az a tulajdonsága, hogy ha a váz elektronikája nem észleli egy EF vagy EF-S objektív jelenlétét, akkor nem működik az élesség visszajelzés.

Ebből a szempontból kétféle adapter létezik, van egyszerű, olcsó adapter A fenti két ábrán ilyet láthatunk), ezzel azonban nem működik az élesség visszajelzés, és van úgynevezett chipes adapter, amely ún. "AF confirm", és azt hazudja a váznak, hogy egy EF objektív van hozzácsatlakoztatva, ezért működni fog az élesség visszajelzés is.


Chipes, belső peremes Canon EOS M42 adapter

A chipes adaptert az aranyozott érintkező felületekről ismerhetjük fel.

Az M42-EOS adapter nem nagy beruházás, olcsón hozzájuthatunk akár chipes adapterhez is.

A fentiekben láthattuk, hogy különböző rekeszmegoldású M42x1 menetes objektív létezik, ezek az alábbiak:

  • Manuális rekesz: a hátsó menetes részénél semmi nincs, és az exponálás előtt kézzel kell zárni a rekeszt.
  • Előválasztós rekesz: a hátsó menetes részénél semmi nincs, és az exponálás előtt kézzel kell zárni a rekeszt az előre kiválasztott értékre.
  • Automata rekesz Auto/Manuál kapcsoló nélkül: a hátsó menetes résznél van egy pöcök, amelynek megnyomására záródik a rekesz az előre beállított értékre.
  • Automata rekesz Auto/Manuál kapcsolóval: mint az előző, de a kapcsoló Manual állásában a rekesz azonnal a beállított értékre záródik (a pöcök benyomása nélkül is). Auto állásban a rekesz csak a pöcök benyomására záródik.

Az első két esetben egyszerű, belső perem nélküli M42 - EOS adaptert is használhatunk, az automata rekeszes objektívhez vagy belső peremes adapter szükséges, vagy ha az objektíven van Manual/Auto átkapcsoló, akkor jó a perem nélküli is.

A fényképezőgép épségének megóvása szempontjából automata beugró rekeszes objektívhez APS-C érzékelős gépváz esetén perem nélküli vagy belső peremes Canon EOS - M42 adapter egyaránt használható. FF gép esetén azonban CSAK belső peremeset használhatunk, mert nincs annyi hely a tükörházban, hogy a belógó pöcök elférjen, és a pöcök a gép meghibásodását okozza.

Auto-Manual átkapcsoló nélküli automata beugró rekeszű objektívhez csak belső peremes adapter használható, mert a rekeszt zárni csak a pöcök benyomásával lehet. Ha van az objektíven Auto/Manual átkapcsoló, akkor APS-C érzékelőméretű fényképezőgép esetén megfelel a belső perem nélküli adapter is.

Chipes adapter esetén Av módban a fényképezőgépen állítsuk be a lehető legtágabb rekeszt (legkisebb rekeszszámot, pl. 2.0 vagy 1.4) amit az adapter lehetővé tesz, mert ha nem így teszünk, akkor előfordulhat, hogy rosszul exponált képet kapunk.




Néhány M42-es objektív látható a képen, mindegyiken rajta van az M42 - EOS adapter a hátsó objektívsapkával.
Hátsó sor balról jobbra: Helios 44-2, Helios 44M-4, Helios 77M-4 MC, Pentacon auto 2,8/135 MC
Első sor balról jobbra: Pancolar 1,8/50 ("zebra" változat), Pancolar 1,8/50 MC,
Pentacon auto 2,8/29 MC, Pentacon 3,5/30

Mindegyik ismertetett objektív rendelkezik legalább egyrétegű tükrözésmentesítéssel. A tükrözésmentesítés milyensége legtöbbször nem szokott problémát jelenteni. Ha mégis úgy érezzük, hogy az egyszerűbb tükrözésmentesítés problémát jelent (például emiatt nem elég kontrasztos a kép), megpróbálkozhatunk azzal hogy egy jó minőségű, többrétegű tükrözésmentesítéssel ellátott UV szűrőt teszünk az objektív elé. Ha tükrözésmentesítés nélküli, régi objektívünk van, szükség esetén ez a módszer szintén segíthet. Feleslegesen ne használjuk a szűrőt, mert némi minőségromlást okozhat. A kép kontrasztosságát a RAW feldolgozás során szükség esetén növelhetjük.

A lenti képek némelyikéhez használt Raynox előtétlencséről itt olvashatunk: http://www.bykyny.hu/fenykepezes-valtas-dslr-kategoriara.shtml#kozelfenykepezes, vagy itt: http://bykyny.hu/fenykepezes-kozelfenykepezes.shtml#elotetlencse

A lenti objektíveknél megadom az APS-C méretű érzékelőre vonatkoztatott névleges ekvivalens fókusztávolságot is. Az APS-C érzékelő azonban nem egységes méretű, a Canon kicsivel kisebb hasznos felülettel gyártja, míg a Nikon, Pentax és Sony érzékelő mérete kissé nagyobb. A szorzótényező a Canon esetében 1,6, a többi gyártónál 1,5. Lentebb a Canon APS-C érzékelőre vonatkoztatott, névleges fókusztávolságból számított ekvivalens fókusztávolságot "Névleges ekvivalens fókusztávolság (C)"-vel, a többi gyártó APS-C érzékelőjére vonatkoztatottat "Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S)"-sel jelölöm. A Nikon APS-C-re vonatkoztatott ekvivalens gyújtótávolság egy elméleti dolog, ne tévesszen meg senkit, ugyanis Nikon digitális vázhoz - annak nagy vázmélysége (bázistávolsága) miatt - a legtöbb régi objektív, így az M42-es objektívek is csak lencsés adapterrel használhatók, illetve lencse nélküli adapterrel csak egész közelre lesz élesre állítható, azaz nem lesz végtelenbeli élesség.

Carl Zeiss Jena Pancolar 50 mm f/1,8

Kezdetben Pancolor volt a neve. A "zebra" változat egyrétegű tükrözésmentesítéssel készült. A Praktica fényképezőgépek legjobb normál gyújtótávolságú objektívje volt.


"Zebra" Változat

A Pancolar újabb változatát többrétegű tükrözésmentesítéssel (MC = Multi Coating) látták el. Ez a változat látható az alábbi képen.



A jobb tükrözésmentesítés előnyösebb.

Optikai felépítése: 6 elem 5 csoportban (Planar típus)

Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 50 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 80 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 75 mm
  • Fényerő: f/1,8
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/22
  • Rekeszlamellák száma: 6 (enyhén ívelt)
  • Rekesz: automata beugró rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 0,35 m
  • Szűrőmenet átmérője: 49 mm
  • Tömege: 250 g
  • Hossza: 43 mm

Az MC változat mért felbontóképessége (http://foto.recenzja.pl):


f/1,8 1/2,8 f/4 f/5,6 f/8 f/11 f/16 f/22
középen 55 75 100 100 100 100 85 65
sarkokban 50 60 80 85 85 80 85 65

A Praktica fényképezőgépek drágább alapobjektívje volt (az olcsóbb a Pentacon 50 mm-es, esetleg a Tessar 50 mm-es volt). A Pancolar 50mm f/1,8 objektív véleményem szerint meglehetősen jó objektív. Ezzel persze nem mindenki ért egyet, van aki szerint egyenesen rossz. A minősítés leginkább attól függ, hogy kinek mik az elvárásai, de ez minden más objektívre is igaz. Ha valaki a világ legjobb objektívjét keresi, az csalódni fog, mert annyira azért nem jó, de nagyon-nagyon tisztességes minőséget képvisel. Népszerű objektív, megéri az árát. A mért felbontóképesség táblázatban láthattuk, hogy f/1,8 rekesznél képe lágyabb, f/2,8-nál már elég jó, f/4-től már nagyon éles, és a kontraszt is jó, színei szépek, és a mindössze 6 rekeszlamella ellenére elég szép, lágy a bokeh. A táblázatban láthattuk, hogy a felbontóképesség az f/4-f/11 tartományban 15-20%-kal kisebb Full-Frame vázon a képsarkokban, azonban APS-C vázon ez a csökkenés jóval kisebb, és igen jó az élesség a képszéleknél is. A fókuszgyűrű lehetséges elfordulása 320 fok körüli, ezért az élesség elég finoman állítható. Az automata rekeszmegoldást én kevésbé szeretem, főleg szabad kézből történő közelfényképezés esetén. Nagyobb, akár már 1-2 m felvételi távolság esetén ez nem okoz nagy problémát. Láthatjuk, hogy Canon APS-C vázon kapunk egy 80 mm ekvivalens gyújtótávolságú nagy fényerejű manuális objektívet kedvező áron. A 80 mm-es gyújtótávolság a Full-Frame vázzal rendelkezők között is közkedvelt, és jelentős összegeket fizetnek egy fényerős 80-85 mm-es objektívért. Ezt minden 50 mm körüli gyújtótávolságú objektívnél le lehetne írni, de nem fogom ismételgetni, ez a megállapítás azokra is vonatkozik.

Az alábbi képek a "zebra" változattal készültek:


Canon 350D fényképezőgéppel, Pancolar objektívvel készített teljes kép


A fenti kép eredetijének 100% nagyítású részlete


Canon 350D fényképezőgéppel, Pancolar objektívvel készült kép 100% nagyítású részlete


Canon 350D fényképezőgéppel, Pancolar MC objektívvel,
f/5,6 és f/8 közötti rekesznyílással készített teljes kép.
A képre kattintva az teljes méretben megtekinthető.


Az előző kép kép 100% nagyítású részlete.


Canon 350D fényképezőgéppel, Pancolar MC objektívvel készített teljes kép.
A képre kattintva az teljes méretben megtekinthető.


Az előző kép kép 100% nagyítású részlete.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Pancolar MC objektívvel és
Raynox DCR-150 előtétlencsével készített teljes kép.
A képre kattintva az teljes méretben megtekinthető.


Az előző kép kép 100% nagyítású részlete.


Canon 1100D fényképezőgép, Pancolar 50mm f/1,8 MC objektív, 28 mm széles közgyűrű, f/5,6.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Pancolar 50mm f/1,8 MC objektív, 28 mm széles közgyűrű, f/5,6.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Pancolar MC objektív,
ISO 200, 1/200 s, Viltrox JY610C vaku.
A képre kattintva az teljes méretben megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Pancolar 50mm f/1,8 MC objektív, 14 mm széles közgyűrű, f/8.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Pancolar 50mm MC objektív, f/1,8 rekesz
A képre kattintva az teljes méretben megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Pancolar 50mm MC objektív, f/1,8 rekesz
A képre kattintva az teljes méretben megtekinthető.

Carl Zeiss Jena Tessar 50 mm f/2,8




Optikai felépítése: 4 elem 3 csoportban (Tessar típus)

Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 50 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 80 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 75 mm
  • Fényerő: f/2,8
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/22
  • Rekeszlamellák száma: 5 (enyhén ívelt)
  • Rekesz: automata beugró rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 0,34 m
  • Szűrőmenet átmérője: 49 mm
  • Tömege: 178 g
  • Hossza: 48 mm

Mért felbontóképesség (http://foto.recenzja.pl):


1/2,8 f/4 f/5,6 f/8 f/11 f/16 f/22
középen 70 75 70 75 75 75 75
sarkokban 55 60 70 75 75 75 75

Számos változata létezik, a fenti képen a "zebra" változat látható, lent a fekete (black) változat.



A két változat optikailag megegyezik. A zebra változaton egy "billentyű" található, amelynek a gépváz felé történő megnyomására a rekesz a beállított értékre szűkül (ha az automata rekesz pöcökje nincs benyomva az objektív alján). A billentyű az alábbi képen látható.



A fekete (black) változat már rendelkezik Auto / Manual kapcsolóval, mint az alábbi ábrán látható.



Igen kontrasztos, éles képet rajzoló objektív. Ez annak ellenére így van, hogy a felbontóképesség értékek nem túl magasak, sőt alacsonyabbak a legtöbb ismertetett objektív felbontóképességénél, azonban a kontrasztosabb képet élesebbnek érzékeljük. Full-Frame érzékelő és tág rekesznyílás esetén rajza a sarkokban kissé lágyabb, f/5,6 rekeszértéktől nagyon éles, és a sarkok is élesek lesznek (legalábbis a felbontásteszt eredményét szemlélve). APS-C esetén a kép középső részét hasznosítjuk, ezért jól használható. A bokeh a mindössze 5 rekeszlamella ellenére elég szép. Használtan kedvező áron megvásárolhatjuk, és árát mindenképpen megéri. Segédeszközökkel közelképek készítéséhez is szokták használni. Portrézáshoz talán kevésbé népszerű.

Az alábbi képek a "zebra" változattal készültek:


Canon 1100D fényképezőgép, Tessar objektív, állvány nélkül, beépített vaku, f/5,6, 1/200 s, teljes kép
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).


Az előző kép 100% nagyítású részlete

Ezek a képek pedig a "black" változattal:


Canon 350D fényképezőgép, Tessar objektív, állvány nélkül, beépített vaku, f/5,6, 1/200 s, teljes kép
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).


Az előző kép 100% nagyítású részlete


Canon 350D fényképezőgép, Tessar objektív, állvány nélkül,beépített vaku, f/5,6, 1/200 s, teljes kép
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).


Az előző kép 100% nagyítású részlete


Canon 1100D fényképezőgép, Tessar objektív, állvány nélkül,
beépített vaku, f/5,6, 1/200 s, teljes kép
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).


Az előző kép 100% nagyítású részlete


Canon 1100D fényképezőgép, Tessar objektív, állvány nélkül,
beépített vaku, f/5,6, 1/200 s, teljes kép
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).


Az előző kép 100% nagyítású részlete


Canon 1100D fényképezőgép, Tessar 50mm f/2,8 objektív, f/2,8, 1/1000 s.
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).


Canon 1100D fényképezőgép, Tessar 50mm f/2,8 objektív.
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).


Canon 1100D fényképezőgép, Tessar 50mm f/2,8 objektív.
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).


Canon 1100D fényképezőgép, Tessar 50mm f/2,8 objektív.
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).


Canon 1100D fényképezőgép, Tessar 50mm f/2,8 objektív, f/2,8 rekesz
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).


Canon 1100D fényképezőgép, Tessar 50mm f/2,8 objektív, f/2,8 rekesz
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).


Canon 1100D fényképezőgép, Tessar 50mm f/2,8 objektív, f/2,8 rekesz
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).

Pentacon Auto 50 mm f/1,8 MC




Optikai felépítése: 6 elem 4 csoportban (Planar típus)

Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 50 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 80 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 75 mm
  • Fényerő: f/1,8
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/16
  • Rekeszlamellák száma: 6 (enyhén ívelt)
  • Rekesz: automata beugró rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 0,33 m
  • Szűrőmenet átmérője: 49 mm
  • Tömege: 198 g
  • Hossza: 51 mm

Mért felbontóképesség (http://foto.recenzja.pl):


f/1,8 1/2,8 f/4 f/5,6 f/8 f/11 f/16
középen 55 75 85 90 95 95 90
sarkokban 40 45 50 55 65 70 70

Több változata létezik, a fenti képen az utolsó, többrétegű tükrözésmentesítéssel ellátott "black" (fekete) változat látható, de létezik egyrétegű tükrözésmentesítéssel rendelkező változat is.

Nagy mennyiségben gyártott, könnyen hozzáférhető, olcsó objektív. A Praktica fényképezőgépek olcsóbb alapobjektívje volt (a drágább a Pancolar volt, illetve talán még olcsóbb volt a Tessar). Elődje a Mayer-Optik Görlitz Oreston 50mm f/1,8, amely egyrétegű bevonattal rendelkezett, és rekeszlamellái nem íveltek. Optikailag a Meyer és a Pentacon objektívek azonosak. Ez az objektív meglehetősen megosztja a fotósokat. Jó színei vannak. Élessége képközépen már teljes rekesznyíláson is elég jó, bár van, aki túl lágynak tartja, középen már f/2,8-ra rekeszelve is nagyon éles. Ez tipikusan olyan objektív, amelynek élessége képközépen nagyon jó, de a képsarkokban jelentősen lágyabban rajzol, és ez nemcsak Full-Frame érzékelőn, hanem APS-C-n is érzékelhető. Sőt, talán nem ugyanott van a fókusza képközépen, mint a kép sarkainál. Kontrasztja teljes rekesznyíláson kisebb, lerekeszelve megnő. A bokeh egyedi, de ez is megosztja a fotósokat, van, aki szereti, van, aki nem szereti, sőt van aki egyenesen idegesítőnek tartja. Teljes rekesznyíláson meglehetősen krémes a bokeh, lerekeszelve kezd egyre inkább hangsúlyos és egyedi lenni. De a bokeh minősége - más objektívekhez hasonlóan - a felvételi távolságtól is függ. A háttérben látható életlen fényes pontok esetenként szappanbuborékszerűen jelennek meg.

Létezik "electric" változata is, amely optikailag ugyanaz, mint az Auto változat, és digitális vázon ugyanolyan jól használható. Az Electric változat mindössze abban különbözik az Auto változattól, hogy az rendelkezik a váz belső (objektíven keresztül történő) fényméréséhez elektromos rekeszállás visszajelzéssel, ezért teljesen nyitott rekesznyílással lehetett fényt mérni. Az elektromos visszajelzés a rekeszgyűrű állását jelezte a váznak, a rekesz ekkor nyitva volt, és csak exponáláskor, a pöcök benyomásának hatására zártak a rekeszlamellák a beállított értékre.


Canon 1100D fényképezőgép, Pentacon Auto 50mm f/1,8 objektív, f/1,8 rekesz
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).


Canon 1100D fényképezőgép, Pentacon Auto 50mm f/1,8 objektív, f/1,8 rekesz
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).


Canon 1100D fényképezőgép, Pentacon Auto 50mm f/1,8 objektív, f/1,8 rekesz
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).

Porst Color Reflex MC Auto 55mm f/1,4

A Porst nem gyártó cég, hanem kereskedő cég, és más gyártók jó minőségű termékeit árulták saját márkás termékként. Ezt az objektívet a japán Tomioka Kōgaku K.K. (jelenleg Kyocera Optec Co., Ltd.) gyártotta.



Optikai felépítése: 7 elem 6 csoportban

Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 55 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 88 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 82,5 mm
  • Fényerő: f/1,4
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/16
  • Rekeszlamellák száma: 6 (enyhén ívelt)
  • Rekesz: automata beugró rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 0,45 m
  • Szűrőmenet átmérője: 49 mm
  • Tömege: 320 g
  • Hossza: 52 mm

Már teljes nyíláson elég éles, a kontraszt jó, a színek szépek, a bokeh szép.


Canon 1100D fényképezőgép, Porst 55 mm f/1,4 objektív, f/1,4 rekesz
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).


Canon 1100D fényképezőgép, Porst 55 mm f/1,4 objektív, f/1,4 rekesz
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).


Canon 1100D fényképezőgép, Porst 55 mm f/1,4 objektív, f/5,6 rekesz
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).


Canon 1100D fényképezőgép, Porst 55 mm f/1,4 objektív, f/5,6 rekesz
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető (12 MP).

Helios objektívek

A Helios 44 objektívek a Carl Zeiss Jena Biotar f/2 58mm objektív szovjet másolatai. A Zenit fényképezőgépek drágább alapobjektívje volt (az olcsóbb az Industar 50-2 volt).

A Helios objektívek esetében a sorozatszám első két számjegye a gyártás évét jelenti. Kivételek ez alól a legelső sorozatok, az "ős" Helios-ok.

Több üzemben is készültek Helios objektívek, az objektíven feltüntették az üzem logóját. Ezek a következők:

KMZ (Krasnogorskiy Mechanicheskiy Zavod) az alábbi logók valamelyike:

 
kmz

MMZ (Minsk Mechanical Factory):

mmz

JOV (Jupiter Optics Valdai):

jov

Vologda (Vologda Optical-Mechanical Factory), a két logó valamelyike:

vologda
Helios objektívek optikai felépítése:

Optikai felépítésük: 6 elem 4 csoportban (Planar típus)

Helios 44-2 58 mm f/2



Nagy példányszámban gyártották. A KMZ, MMZ és JOV gyártotta.

Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 58 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 93 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 87 mm
  • Fényerő: f/2,0
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/16
  • Rekeszlamellák száma: 8 (enyhén ívelt)
  • Rekesz: előválasztó rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 0,5 m
  • Szűrőmenet átmérője: 49 mm
  • Tömege: 230 g
  • Hossza: 57 mm
  • Felbontóképesség (gyári adat, középen/széleken, vonal/mm): 38/20

Közkedvelt objektív. Teljes rekesznyílásnál rajza kifejezetten lágy, így szinte "meseszerűen lágy" képek készítésére alkalmas. Tágabb, f/2,8 rekesznyílásnál rajza kissé lágy, ami portrékhoz kedvező, f/4-től elég élesen, kontrasztosan rajzol, f/8 körül pedig már kiválóan, ekkor képe élesség tekintetében hasonló a Pancolarhoz. Kontrasztja nem túl nagy. A Helios 44 objektívek minden változata egyedi, a Heliosokra jellemző, csavarodó bokeh-t eredményez. Ebben a tekintetben van némi különbség az egyes változatok között. A csavarodás legjobban közeli (1-3 m) tématávolság esetén észlelhetó. Mechanikai kivitelét számos tesztben bírálják, azonban a gyakorlatban könnyen, simán állítható a fókuszgyűrű, és nagyon jó az előválasztós rekesz is. Néhány példány megfordult a kezemben, azok mind jók voltak. A fókuszgyűrű lehetséges elfordulási szöge körülbelül 285 fok, amely kedvező. Az előválasztó rekesz miatt sokan bírálják, én pedig kifejezetten ezért szeretem. Ez ízlés kérdése.


Canon 350D fényképezőgép, Helios 44-2 objektív, állvány,
beépített vaku, f/8, 1/200 s, teljes kép
A képre kattintva a teljes méretű kép is megtekinthető.


Az előző kép 100% nagyítású részlete


Egy másik 100% nagyítású részlet


Canon 1100D fényképezőgép, Helios 44-2 58mm f/2 objektív, 28 mm széles közgyűrű, f/16.
Gyöngyike virága.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Helios 44-2 58mm f/2 objektív, 28 mm széles közgyűrű,
Raynox DCR-150 előtétlencse, f/16.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Helios 44-2 58mm f/2 objektív, f/8.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

Helios 44-3 58 mm f/2 MC


Helios-44-3

A Helios 44-2 objektív továbbfejlesztett változata, nálunk kevéssé van elterjedve. Csak az MMZ üzemben készült. Modernizálták a külsejét és ellátták többrétegű tükrözésmentesítéssel (MC). Képe némileg kontrasztosabb, de összességében a Helios 44-2 objektív képéhez nagyon hasonló. Tág rekeszen ennek képe is lágy. Egy teszt alapján úgy tűnik, hogy élesebb, mint a Helios 44M-6 (lásd lejjebb), de ez nem biztos, hogy általánosan is igaz, lehet, hogy csak a vizsgált példányokra. Az összehasonlító tesztet itt nézhetjük meg: http://allphotolenses.com/reviews/item/c_7.html
A gyári adatokon kívül egyéb mért felbontási adatok nem állnak rendelkezésre.

Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 58 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 93 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 87 mm
  • Fényerő: f/2,0
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/16
  • Rekeszlamellák száma: 8 (enyhén ívelt)
  • Rekesz: előválasztó rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 0,5 m
  • Szűrőmenet átmérője: 52 mm
  • Tömege: 230 g
  • Hossza: 60 mm
  • Felbontóképesség (gyári adat, középen/széleken, vonal/mm): 38/20

Legalább kétféle mechanikai kivitelben gyártották. A régi változathoz nem lehet használni M42-EOS adaptert, mert az élességállító gyűrű túlnyúlik azon a felületen, amelyen az adapter felfeküdne. Az alábbi képen látható a két változat.



Látható, hogy a piros ponttal jelölt felület a régebbi objektíven (bal oldali kép) a sárgával jelölt élességállító gyűrűnél mélyebben helyezkedik el. Ha rácsavarnánk az M42-EOS adaptert, akkor az nekiszorulna az élességállító gyűrűnek, és az nem lenne forgatható. Az újabb (jobb oldali) változaton a pirossal jelölt felület kissé magasabban van a sárgával jelölt élességállító gyűrű síkjához képest. Az újabb változattal nincs probléma, az használható az adapterrel.  A régebbi változat látható az alábbi képen is.



A megoldást az jelenti, ha a régi változatnál az élességállító gyűrűt a három pici csavar meglazításával levesszük, és a gyűrűből lecsiszolunk egy keveset. Ezt egy sima felületre sarkainál ragasztószalaggal odaragasztott csiszolópapírral tehetjük meg. A csiszolást óvatosan, körkörös mozdulatokat végezve, nem nagyon rányomva kell végezni. Időnként fordítsunk egyet a gyűrűn. A cél az, hogy körben mindenhol azonos szélességet sikerüljön lecsiszolni. Időnként tolómérővel ellenőrizhetjük is ezt.




Canon 350D fényképezőgéppel, Helios 44-3 objektívvel készített teljes kép. Rekesz: f/8.


A fenti kép 100% nagyítású részlete.
A virágocska átmérője a valóságban körülbelül 22-23 mm.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Helios 44-3 objektívvel készített teljes kép.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Helios 44-3 objektívvel készített teljes kép.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Helios 44-3 objektívvel készített teljes kép.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Helios 44-3 objektívvel készített teljes kép.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Helios 44-3 objektívvel készített teljes kép.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Helios 44-3 objektívvel készített teljes kép.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Helios 44-3 objektívvel készített teljes kép.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Helios 44-3 objektívvel készített teljes kép.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.

Helios 44M-4 58 mm f/2


Ez gyakran előforduló, nagy példányszámban gyártott változat. Az egyrétegű tükrözésmentesítésű változatát a JOV gyártotta, a többrétegű tükrözésmentesítéssel ellátott változatát (MC jelű) a KMZ. A vizsgált és a képen látható példány egyszeres tükrözésmentesítéssel rendelkezik.

A típusjelzésben a kötőjel utáni szám a felbontóképességre utal. Az objektíveket válogatták a felbontóképesség szerint. A 4-esen kívül létezik 5, 6, 7 is. A nagyobb szám nagyobb felbontóképességet jelent, a legjobb a Helios 44M-7. Az "M" betű az M42-es kivitelt jelenti, ha "K" szerepel helyette a típusjelzésben, akkor Pentax K bajonettes példánnyal van dolgunk. Ez utóbbiból jóval kevesebbet gyártottak.

Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 58 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 93 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 87 mm
  • Fényerő: f/2,0
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/16
  • Rekeszlamellák száma: 6 (enyhén ívelt)
  • Rekesz: automata beugró rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 0,5 m
  • Szűrőmenet átmérője: 52 mm
  • Tömege: 300 g
  • Hossza: 46 mm
  • Felbontóképesség (gyári adat, középen/széleken, vonal/mm): 38/19

Az előzőekben elmondottak erre a változatra is igazak. Ennek automata rekesze van, aki ezt jobban szereti, ezt a változatot válassza.

Mért felbontások (http://foto.recenzja.pl):


f/2,0 1/2,8 f/4 f/5,6 f/8 f/11 f/16
középen 60 80 90 >100 >100 75 80
sarkokban 35 40 50 60 70 70 70


Canon 350D fényképezőgéppel, Helios 44M-4 objektívvel készült kép


A fenti kép eredetijének 100% nagyítású részlete

Helios 77M-4 50 mm f/1,8

Gyújtótávolsága állítólag valójában 52 mm. A Vologda gyártotta.


Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 50 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 80 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 75 mm
  • Fényerő: f/1,8
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/16
  • Rekeszlamellák száma: 6 (enyhén ívelt)
  • Rekesz: automata beugró rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 0,45 m
  • Szűrőmenet átmérője: 52 mm
  • Tömege: 250 g
  • Hossza: 41 mm
  • Felbontóképesség (gyári adat, középen/széleken, vonal/mm): 45/25

Áttervezett, újabb változat, kissé rövidebb gyújtótávolsággal, kissé nagyobb felbontóképességgel, többrétegű tükrözésmentesítéssel. Nem nagyon elterjedt objektív, nálunk is ritkán bukkan fel egy-egy eladó példány. Elég éles már teljes rekesznyíláson is, színei, kontrasztja jó, a színhiba jól kézben tartott. Lerekeszelve képe nagyon éles. Erre is jellemző a csavarodó bokeh.


Canon 350D fényképezőgéppel, Helios 77M-4 objektívvel készített teljes kép.
A képre kattintva a teljes felbontású kép is megtekinthető.


Canon 350D fényképezőgéppel, Helios 77M-4 objektívvel készített teljes kép.
A képre kattintva a teljes felbontású kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Helios 77M-4 objektív, f/1,8 rekesz
A képre kattintva a teljes felbontású kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Helios 77M-4 objektív, f/1,8 rekesz
A képre kattintva a teljes felbontású kép is megtekinthető.

Zenitar-M 50 mm f/1,7



1977-től az 1980-as évekig gyártotta a KMZ.


Optikai felépítése: 6 elem 5 csoportban

Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 50 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 80 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 75 mm
  • Fényerő: f/1,7
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/16
  • Rekeszlamellák száma: 6 (enyhén ívelt)
  • Rekesz: automata beugró rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 0,45 m
  • Szűrőmenet átmérője: 52 mm
  • Tömege: 280 g
  • Hossza: 52 mm
  • Felbontóképesség (gyári adat, középen/széleken, vonal/mm): 43/24

A Helios objektívekhez képest eltérő az optikai felépítése, ezért csavarodó bokeh-t ne várjunk tőle. Már teljes nyíláson is meglehetősen éles, a rekeszt szűkítve még élesebbé válik, kontrasztja jó, színei szépek, a bokeh szép.


Canon 1100D fényképezőgép, Zenitar-M 50mm f/1,7 objektív, f/1,7 rekesz
A képre kattintva az teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Zenitar-M 50mm f/1,7 objektív, f/1,7 rekesz
A képre kattintva az teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Zenitar-M 50mm f/1,7 objektív, f/1,7 rekesz
A képre kattintva az teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Zenitar-M 50mm f/1,7 objektív, f/4 rekesz
A képre kattintva az teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Zenitar-M 50mm f/1,7 objektív, f/4 rekesz
A képre kattintva az teljes felbontásban is megtekinthető.

MC Zenitar-M 50 mm f/1,9

Kis példányszámban gyártották, ezért meglehetősen ritkán találkozhatunk vele. Két változata létezik, a hosszabb első változatát 1990-ben gyártották kis példányszámban, a rövidebb második változatát pedig 1991-1994 között gyártották. Nem sok közük van a Helios objektívekhez, az optikai felépítése és a háttérelmosása is más.




Optikai felépítése: 6 elem 4 csoportban

Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 50 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 80 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 75 mm
  • Fényerő: f/1,9
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/16
  • Rekeszlamellák száma: 6 (enyhén ívelt)
  • Rekesz: automata beugró rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 0,45 m
  • Szűrőmenet átmérője: 52 mm
  • Tömege: 250 g
  • Hossza: 54 mm vagy 44 mm
  • Felbontóképesség (gyári adat, középen/széleken, vonal/mm): 48/30

A gyártó által megadott adatok szerint felbontóképessége nagyobb a Zenitar-M 50 mm f/1,7 objektív felbontóképességénél. Teljesen más objektív a Zenitar-M 50 mm f/1,7 objektívhez képest, az optikai felépítése is más. Már teljes nyíláson elég éles, színei, kontrasztja jó, a bokeh szép. Lerekeszelve nagyon éles képe van.


Canon 1100D fényképezőgép, MC Zenitar-M 50mm f/1,9 objektív
A képre kattintva az teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, MC Zenitar-M 50mm f/1,9 objektív, f/1,9 rekesz
A képre kattintva az teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, MC Zenitar-M 50mm f/1,9 objektív, f/1,9 rekesz
A képre kattintva az teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, MC Zenitar-M 50mm f/1,9 objektív, f/1,9 rekesz
A képre kattintva az teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, MC Zenitar-M 50mm f/1,9 objektív, f/1,9 rekesz
A képre kattintva az teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, MC Zenitar-M 50mm f/1,9 objektív, f/4 rekesz
A képre kattintva az teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, MC Zenitar-M 50mm f/1,9 objektív, f/4 rekesz
A képre kattintva az teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, MC Zenitar-M 50mm f/1,9 objektív, f/4 rekesz
A képre kattintva az teljes felbontásban is megtekinthető.

Industar 50-2 50 mm f/3,5

A Carl Zeiss Jena Tessar 50 mm f/3.5 objektív szovjet másolata. A KMZ gyártotta.




Optikai felépítése: 4 elem 3 csoportban (Tessar típus)


Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 50 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 80 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 75 mm
  • Fényerő: f/3,5
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/16
  • Rekeszlamellák száma: 7 (enyhén ívelt)
  • Rekesz: manuális rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 0,65 m
  • Szűrőmenet átmérője: 35,5 mm
  • Tömege: 75 g
  • Hossza: 30 mm
  • Felbontóképesség (gyári adat, középen/széleken, vonal/mm): 38/22

Mért felbontások (http://foto.recenzja.pl):



1/3,5 f/4 f/5,6 f/8 f/11 f/16
középen 70 80 100 110 110 90
sarkokban 60 60 70 75 75 70

Nagy darabszámban gyártották, ezért könnyen hozzáférhető. A Zenit fényképezőgépek olcsóbb alapobjektívje volt (a drágább valamelyik 50 vagy 58 mm-es Helios-változat volt). Nálunk a legolcsóbban beszerezhető M42-es objektív. Valós gyújtótávolsága állítólag 52,48 mm. Az Industar Tessar rendszerű objektív, kissé rekeszelve képközépen kemény, nagyon éles rajza van, teljes rekesznyílásnál rajza kissé lágyabb. A képsarkokban érezhetően lágyabb a rajza, de APS-C érzékelőnél ez kevésbé probléma. A bokeh elfogadható. Kis kontrasztú objektív. Kezelhetősége nem túl jó. A manuális rekesz kezelőszerve az élességállításkor forgó tubus elején található, ezért rekeszállításkor könnyen elállíthatjuk a már beállított élességet. Ennek elkerülésére kisebb felvételi távolságok esetén (állvány híján) előre be kell állítani a kívánt rekeszértéket, majd az élességet beállítva azonnal exponálunk. Ekkor szűk rekesznyílás esetén elveszítjük a váz élesség-visszajelzését. Nagyobb felvételi távolságnál (kb. 2 m-től) ez nem probléma, élességállítás után is beállíthatjuk a rekeszt, de figyeljünk, hogy közben ne nagyon mozduljunk el helyünkről.


Canon 1100D fényképezőgép, Industar 50-2 objektív, f/5,6, 1/200s, ISO 100, belső vaku.
A képre kattintva az teljes felbontásban is megtekinthető.


A fenti kép eredetijének 100% nagyítású részlete


Canon 1100D fényképezőgép, Industar 50-2 objektív, f/3,5
A képre kattintva az teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Industar 50-2 objektív, f/3,5
A képre kattintva az teljes felbontásban is megtekinthető.

SMC Takumar 55 mm f/1,8

Napjainkban nagyon kedveltek az Asahi Optical Company által gyártott Takumar objektívek, szinte kultuszuk van. Több típus közülük optikailag és mechanikailag is jó minőséget képvisel. A legtöbb Takumar objektív tóriumot tartalmaz, ezért radioaktív (alfa sugárzó). Napjainkban az egyedi bokeh miatt legnagyobb népszerűségnek az 50 mm-es, f/1,4 fényerejű változat örvend. A másik kedvelt típus az 55 mm-es, f/1,8 vagy f/2 fényerejű. Ez utóbbi kettő ugyanaz az objektív, csak az f/2 változatban üzletpolitikai okokból szándékosan korlátozta a gyártó, hogy ne lehessen f/1,8 rekesznyílást beállítani. Az 50 mm f/1,4 és az 55 mm f/1,8 illetve f/2 egyaránt radioaktív, kivéve az 50/1,4 objektívnek az igen ritka, nyolc lencsetagot tartalmazó változatát. A tórium alkalmazása miatt ha átnézünk ezeken az objektíveken, minden esetben többé-kevésbé sárgás színt látunk. Ha az objektívet már alapos UV fénnyel történő kezelésnek vetették alá, akkor a sárgásság csekély, és hatása csak egy kicsit melegebb színvisszaadásban nyilvánul meg, de szinte észrevehetetlen. Ha erősebben sárgás az adott példány, akkor ráfér egy kis UV kezelés. Az SMC Takumar 55 mm f/1,8 objektív hasonlóan jó minőséget képvisel, mint az 50 mm f/1,4-es, csak a fényereje kisebb. Mind az 50 mm-es, mind az 55 mm-es Takumar az idők során különbözó bevonatokkal készült. A korábbi változat "Super Takumar" néven ismert, a későbbi megnevezése pedig "SMC Takumar" volt. Az SMC rövidítés jelentése "Super Multi Coated", ennek jelentése "szuper többrétegű bevonat", azaz a tükrözésmentesítés minőségére utal. Az SMC bevonat megjelenésekor a legjobb volt a világon. Az első időben még "Super-Multi-Coated" felirat volt látható az objektíven, később ezt felváltotta az SMC rövidítés, azonban mindkettő ugyanazt a bevonatot jelenti. Az SMC Takumar 55 mm f/1,8 objektívet 1972 és 1975 között gyártották.




Optikai felépítése: 6 elem 5 csoportban (Planar típus)

Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 55 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 88 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 82,5 mm
  • Fényerő: f/1,8
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/16
  • Rekeszlamellák száma: 6 (enyhén ívelt)
  • Rekesz: automata beugró rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 0,45 m
  • Szűrőmenet átmérője: 49 mm
  • Tömege: 201 g
  • Hossza: 38 mm


Canon 1100D fényképezőgép, SMC Takumar 55mm f/1,8 objektív, f/1,8 rekesz
A képre kattintva az teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, SMC Takumar 55mm f/1,8 objektív, f/1,8 rekesz
A képre kattintva az teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, SMC Takumar 55mm f/1,8 objektív, f/1,8 rekesz
A képre kattintva az teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, SMC Takumar 55mm f/1,8 objektív, f/1,8 rekesz
A képre kattintva az teljes felbontásban is megtekinthető.

Carl Zeiss Jena Flektogon 35 mm f/2,4 MC




Optikai felépítése: 6 elem 6 csoportban (továbbfejlesztett Cook triplet típus, retrofókusz elv)

Elődje a Flektogon 35mm f/2,8 objektív, azonban a két objektív optikai felépítése is eltérő, az f/2,8-as változat felépítése 6 lencse 5 csoportban, míg az f/2,4-é 6 lencse 6 csoportban.

Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 35 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 56 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 52,5 mm
  • Fényerő: f/2,4
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/22
  • Rekeszlamellák száma: 6 (enyhén ívelt)
  • Rekesz: automata rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 0,18 m
  • Szűrőmenet átmérője: 49 mm
  • Tömege: 250 g
  • Hossza: 61 mm

Népszerű objektív. Már teljes rekesznyílásnál is elég éles képe van a kép közepén, amely a képsarkok felé lágyul. Kontrasztos képe van, a bokeh nagyon szép, lágy. Rekeszeléssel egyre inkább az egész képfelületen éles képet kapunk. Képközépen nagyon éles. A legkisebb élesre állítható távolság a képérzékelőtől mindössze 18 cm, ezért közelképek készítésére, makrózásra is jó eredménnyel használható, sőt a közeli tartományban teljesít legjobban. A közelfényképezésről szóló részben ezzel, és más objektívekkel készült, teljes felbontású, manipulálatlan közelképeket láthatunk. Canon APS-C gépen ekvivalens gyújtótávolsága 56 mm, amely alkalmassá teszi normál objektívként történő használatra. Full-Frame vázon jobban érvényesül a kép lágyulása a sarkok felé. Ezen a vázon enyhe nagylátószögű objektívként használható.


Canon 1100D fényképezőgép, Flektogon 35mm f/2,4 objektív, f/16 rekesz, ISO 100, Viltrox JY610C + beépített vaku.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Flektogon 35mm f/2,4 objektív, f/2,4 rekesz, ISO100.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Flektogon 35mm f/2,4 objektív, ISO100.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Flektogon 35mm f/2,4 objektív.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Flektogon 35mm f/2,4 objektív, f/8, 1/60 s,
ISO 100, Viltrox JY610C vaku.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Flektogon 35mm f/2,4 objektív, f/5,6
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Flektogon 35mm f/2,4 objektív, f/5,6
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Flektogon 35mm f/2,4 objektív, f/5,6
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Flektogon 35mm f/2,4 objektív, f/2,4 rekesz
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Flektogon 35mm f/2,4 objektív, f/2,4 rekesz
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép megtekinthető.

Pentacon auto 29 mm f/2,8

A Meyer-Optik Görlitz optikákat később Pentacon néven gyártották. Ennek az objektívnek az elődje a Meyer-Optik Görlitz Orestegon 29 mm f/2,8 objektív. Ez az objektív az úgynevezett retrofókusz nagylátószögű objektívek második generációjához tartozik, elvileg jobban korrigált objektívhibákkal. Az objektív valós fókusztávolsága egyes források szerint 30,5 mm. Optikailag a két objektív teljesen megegyező, csak a Pentacon néven forgalmazott változat modernebb külsőt kapott, és ellátták többrétegű tükrözésmentesítéssel.




Optikai felépítése: 7 elem 7 csoportban (továbbfejlesztett Cook triplet típus, retrofókusz elv)

Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 29 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 46,4 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 43,5 mm
  • Fényerő: f/2,8
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/22
  • Rekeszlamellák száma: 6
  • Rekesz: automata beugró rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 0,25 m
  • Szűrőmenet átmérője: 55 mm
  • Tömege: 240 g
  • Hossza: 52 mm

Mért felbontások (http://foto.recenzja.pl):


1/2,8 f/4 f/5,6 f/8 f/11 f/16 f/22
középen 85 85 95 >100 95 95 70
sarkokban 40 50 60 65 65 70 55

Ez az objektív napjainkban nem túl nagy népszerűségnek örvend a fotósok körében. Képközépen már teljes rekesznyíláson is elég éles képe van, azonban a sarkokban még lerekeszelve is sokkal lágyabb képet kapunk. APS-C érzékelőn ez nem annyira probléma. Ez az objektív bizonyos témáknál ódon hatást kölcsönöz a képnek. Általános esetben a lencsehibák nem túl szép háttérelmosást adnak. A bokeh sokszor tolakodó. Ebben a tekintetben megosztja az embereket. Ezek a hibák - legalábbis számomra - nem teszik lehetővé APS-C vázon normál objektívként történő használatát. Nagyon közelre élesre állítható, amely előnyös.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Pentacon 29 mm objektívvel készített kép
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Pentacon 29 mm objektívvel készített kép
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Pentacon 29 mm objektívvel készített kép
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Pentacon 29 mm objektívvel készített kép
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Pentacon 29 mm objektívvel készített kép
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Pentacon 29 mm objektív, f/8
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Pentacon 29 mm objektív, f/8
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Pentacon 29 mm objektív, f/2,8
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Pentacon 29 mm objektív, f/2,8
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.

Különös hangulatú képek is készíthetők ezzel az objektívvel, itt láthatunk néhány Kovács Adrienn által készített képet, amelyek a Csepel Művek területén készültek.

Pentacon 30 mm f/3,5

A legendás Meyer-Optik Gorlitz Lydith 30 mm f/3,5 objektív volt az elődje. Ez a Pentacon objektív optikailag teljesen megegyezik a Lydith-tel, csak modernebb külsőt kapott, és ellátták egyrétegű tükrözésmentesítéssel. Ez az objektív az úgynevezett retrofókusz nagylátószögű objektívek első generációjához tartozik. Vigyázzunk, mert ez az objektív FF érzékelőméretű digitális gépen nem használható, annak meghibásodását okozhatja. Ennek az az oka, hogy végtelenre állítva a hátsó lencsetag picit hátrább van a szükségeshez képest, és nem fér el tőle a tükör. APS-C érzékelő esetén nincs ilyen veszély.




Optikai felépítése: 5 elem 5 csoportban (továbbfejlesztett Cook triplet típus, retrofókusz elv)

Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 30 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 48 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 45 mm
  • Fényerő: f/3,5
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/22
  • Rekeszlamellák száma: 10
  • Rekesz: előválasztó rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 0,35 m
  • Szűrőmenet átmérője: 49 mm
  • Tömege: 190 g
  • Hossza: 47 mm

Mért felbontások (http://foto.recenzja.pl):


1/3,5 f/4 f/5,6 f/8 f/11 f/16 f/22
középen 70 70 95 95 100 100 75
sarkokban 55 60 60 60 60 55 50

Napjainkban nem túl népszerű objektív, mint ahogy elődje, a Lydith sem. Tágabb rekesznyílás esetén a kép közepén is kissé lágy rajza van, ha f/5,6-ra szűkítjük a rekeszt, rajza keményebbé válik, végül nagyon éles, kontrasztos lesz. A képsarkokban jóval lágyabb a képe, azonban APS-C érzékelőnél ez kevésbé probléma. Kontrasztja közepes. Ha a Pentacon 29 mm-es és a 30 mm objektív közül választani kell, nem könnyű a választás. Összességében talán ez a 30 mm-es objektív a jobb, annak ellenére, hogy a 29 mm-es ennek a továbbfejlesztett változata.


Canon 350D fényképezőgéppel, Pentacon 30 mm objektívvel, f/4 rekesznyílással készített teljes kép.
A képre kattintva a teljes felbontású (8 MP) kép is megtekinthető.


Az előző kép eredetijének 100% nagyítású részlete


Canon 1100D fényképezőgép, Pentacon 30 mm objektív, ISO 100, f/5,6, 1/200 s, beépített vaku.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Az előző kép eredetijének 100% nagyítású részlete

Canon 1100D fényképezőgéppel, Pentacon 30 mm objektív, f/3,5
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Pentacon 30 mm objektív, f/3,5
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Pentacon 30 mm objektív, f/8
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Pentacon 30 mm objektív, f/8
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.

Mir-1B 37 mm f/2,8

Tervezésekor a legendás Carl Zeiss Jena Flektogon 35mm f/2,8 objektívet vették alapul, de nem annak másolata. Optikai felépítése is azonos a Flektogon objektív felépítésével. 1958-tól 1992-ig gyártották a Mir-1 különböző változatait. 1958-ban a brüsszeli világkiállításon nagydíjat nyert. A neve valójában "Mir-1V", mert a cirill ABC "B" betűje megfelel a magyar ABC "V" betűjének, azonban világszerte a "Mir-1B" elnevezés terjedt el. Az alábbi képeken az utolsó, illete az azt megelőző változatot láthatjuk. Ezek csupán mechanikai kivitelben térnek el egymástól. Az első, Mir-1 változatot a KMZ gyártotta 1958-tól, a Mir-1B-t pedig a VOMZ, nem tudom mikortól a '90-es évek elejéig.






Optikai felépítése: 6 elem 5 csoportban (retrofókusz elv)


Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 37 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 59 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 55,5 mm
  • Fényerő: f/2,8
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/16
  • Rekeszlamellák száma: 10 (enyhén ívelt)
  • Rekesz: előválasztós rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 0,7 m
  • Szűrőmenet átmérője: 49 mm
  • Tömege: 250 g
  • Hossza: 60 mm
  • Felbontóképesség (gyári adat, középen/széleken, vonal/mm): 45/23

Mért felbontások (http://foto.recenzja.pl):


1/2,8 f/4 f/5,6 f/8 f/11 f/16
középen 45 55 70 75 90 85
sarkokban 40 45 70 70 90 85

A 0,7 m-es legkisebb élesre állítható távolság kissé nagy. Egy keskeny közgyűrűvel mehetünk a témához közelebb. Ez enyhe nagylátószögű objektívnek készült (kisfilmhez), APS-C érzékelőn normál objektívnek tekinthető. A mért felbontásértékek nem túl magasak, azonban a felbontás a teljes képfelületen meglehetősen egyenletes még Full-Frame váz esetén is. A bokeh szép, a kontraszt elég jó, színei szépek. Az ellenfényt a legtöbb régi objektívhez hasonlóan nem jól kezeli, fényellenzőt ehhez, és a többi régi objektívhez is nagyon ajánlatos használni. Általános célra jól használható objektív, szép háttérelmosással.


Canon 1100D fényképezőgép, Mir-1B 37 mm f/2,8 objektív, 21 mm széles közgyűrű, f/11.
A virág átmérője a valóságban legfeljebb 2,5 cm volt.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Mir-1B 37 mm f/2,8 objektív,
7 mm széles közgyűrű, f/11, belső vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Mir-1B 37 mm f/2,8 objektív, f/5,6
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

Pentacon auto 135 mm f/2,8

Elődje a Meyer-Optik Görlitz 135 mm f/2.8 Orestor objektív. Ez a Pentacon objektív többrétegű tükrözésmentesítéssel rendelkezik.




Optikai felépítése: 5 elem 4 csoportban (továbbfejlesztett Cook triplet típus)
Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 135 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 216 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 202,5 mm
  • Fényerő: f/2,8
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/22
  • Rekeszlamellák száma: 6 (kissé ívelt)
  • Rekesz: automata beugró rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 1,7 m
  • Szűrőmenet átmérője: 55 mm
  • Tömege: 470 g
  • Hossza: 89 mm

Mért felbontások (http://foto.recenzja.pl):


1/2,8 f/4 f/5,6 f/8 f/11 f/16 f/22
középen 75 85 90 90 95 95 65
sarkokban 65 70 75 75 75 75 55

A Meyer-Optik Görlitz 135 mm f/2.8 Orestor objektívet még 15 lamellás rekesszel gyártották. Kezdetben a Pentacon változat is ilyen volt. Ezeket az objektíveket a gyönyörű, krémesen elmosott bokeh miatt "bokeh monster"-nek becézték. Az újabb Pentacon változatoknak (ennek is, amellyel részletesebben foglalkozunk) már csak 6 lamellás a rekeszük. Legszélesebb rekesznyíláson képe kissé lágy, f/4-nél már elég éles. A bokeh az újabb változatnál is elég szép, még lerekeszelve is. Rajza kontrasztos, színei szépek. A legkisebb élesre állítható távolság kissé nagy.

A Meyer-Optik Görlitz 135 mm f/2.8 Orestor objektívet még 15 lamellás rekesszel gyártották. Kezdetben a Pentacon változat is ilyen volt. Ezeket az objektíveket a gyönyörű, krémesen elmosott bokeh miatt "bokeh monster"-nek becézték. Az újabb Pentacon változatoknak (ennek is, amellyel részletesebben foglalkozunk) már csak 6 lamellás a rekeszük. Legszélesebb rekesznyíláson képe kissé lágy, f/4-nél már elég éles. A bokeh az újabb változatnál is elég szép, még lerekeszelve is. Rajza kontrasztos, színei szépek. A legkisebb élesre állítható távolság kissé nagy.


Canon 350D fényképezőgéppel, Pentacon 135 mm objektívvel,
Raynox DCR-150 előtétlencsével, f/5,6 rekesznyílással készített kép.
A bimbó átmérője a valóságban kevesebb, mint 2 cm.
A képre kattintva a teljes felbontású kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Pentacon 135 mm objektív, f/8
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.



Canon 1100D fényképezőgéppel, Pentacon 135 mm objektív, f/8
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.

Jupiter 37A 135 mm f/3,5, MC Jupiter 37AM 135 mm f/3,5

A Jupiter 37A a Carl Zeiss Sonnar 135 mm f/3,5 objektív jól sikerült szovjet másolata. Egyrétegű tükrözésmentesítéssel rendelkezik. Létezett MC Jupiter 37A néven többrétegű tükrözésmentesítéssel rendelkező változata is, amely valamivel jobban tűri az ellenfényt.

Az MC Jupiter 37AM a többrétegű tükrözésmentesítéssel rendelkező, modernizált változat. Minőség tekintetében nincs nagy eltérés a kétféle változat között.

Az eltérő bevonatok miatt színvisszaadása nagyon picit különbözhet az egyes változatoknak.


mc_jupiter_37am

Optikai felépítése: 4 elem 3 csoportban (továbbfejlesztett Cook triplet típus)

Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 135 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 216 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 202,5 mm
  • Fényerő: f/3,5
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/22
  • Rekeszlamellák száma: 12 (enyhén ívelt)
  • Rekesz: előválasztó rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 1,2 m
  • Szűrőmenet átmérője: 52 mm
  • Tömege: 410 g
  • Hossza: 90 mm
  • Felbontóképesség (gyári adat, középen/széleken, vonal/mm): 45/30

Mért felbontások (http://foto.recenzja.pl):


1/3,5 f/4 f/5,6 f/8 f/11 f/16 f/22
középen 85 105 105 90 70 60 70
sarkokban 65 75 85 90 70 60 55

Elég elég népszerű objektív. Már teljes rekesznyílásnál is éles, kissé rekeszelve - már f/4-től - képe nagyon éles. A bokeh is nagyon szép, 12 rekeszlamella található benne. Színei is jók. Képe kontrasztos már tág rekeszen is. Ez nyári napsütésben probléma lehet. Képminősége vetekszik a Carl Zeiss Jena Sonnar objektívvel. Ellenfényben lecsökken a kép kontrasztja, mert a bevonata lehetne jobb.


Canon 350D fényképezőgép, Jupiter 37A objektív, f/8 rekesznyílás.
A képre kattintva a kép teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 350D fényképezőgép, Jupiter 37A objektív, Raynox DCR-150 előtétlencse, f/5,6 rekesznyílás.
A bimbó átmérője 2 cm-nél kisebb volt, mégis kitölti a képmezőt.
A képre kattintva a kép teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Jupiter 37A objektív.
A képre kattintva a kép teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Jupiter 37A objektív, f/5,6, beépített vaku.
A képre kattintva a kép teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Jupiter 37AM 135 mm objektív, Raynox DCR-150 előtétlencse, f/11, ISO 100, 1/200 s, vaku.
Pók alulról nézve.
A képre kattintva az teljes felbontásban megtekinthető.

MC APO Telezenitar-M 135 mm f/2,8

Aránylag ritkán fellelhető szovjet-orosz objektív, 1983-tól 2003-ig gyártotta a KMZ. Több változata létezik, az első változat még tartalmazott Auto / Manual átkapcsolót, később ezt elhagyták. Története során két alkalommal is előfordult, hogy a gyártáshoz használt egyik speciális üvegfajta elérhetetlenné vált. Mindkét esetben újraszámolták az objektívet, és a beszerezhetetlen üvegfajtát másik, beszerezhető üveggel helyettesítették. Többszörös tükrözítésmentesítő réteggel rendelkezik. A megnevezésében az "APO" azt jelenti, hogy úgynevezett apokromatikus objektívről van szó, amelynél a színhiba (kromatikus aberráció) minimalizálására törekedtek, amely maga után vonta a gömbi hiba (szférikus aberráció) jelentős csökkenését is. Ez csak pontosan az élességállítás síkjában lévő témára igaz, mert az életlen képelemeken megjelenhet a kromatikus aberráció. Nem teljesen APO, de nagyon közel van hozzá.



Optikai felépítése: 5 elem 4 csoportban

Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 135 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 216 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 202,5 mm
  • Fényerő: f/2,8
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/22
  • Rekeszlamellák száma: 8 (kissé ívelt)
  • Rekesz: automata rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 1,3 m
  • Szűrőmenet átmérője: 58 mm
  • Tömege: 430 g
  • Hossza: 83 mm
  • Felbontóképesség (gyári adat, középen/széleken, vonal/mm): 53/40

Már teljes nyíláson elég éles, képe kontrasztos, a bokeh szép.


Canon 1100D fényképezőgép, MC APO Telezenitar-M 135 mm objektív, f/5,6 rekesznyílás.
A képre kattintva a kép teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, MC APO Telezenitar-M 135 mm objektív, f/5,6 rekesznyílás.
A képre kattintva a kép teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, MC APO Telezenitar-M 135 mm objektív, f/2,8 rekesz
A képre kattintva a kép teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, MC APO Telezenitar-M 135 mm objektív, 28 mm közgyűrű f/2,8 rekesz
A képre kattintva a kép teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, MC APO Telezenitar-M 135 mm objektív, f/2,8 rekesz
A képre kattintva a kép teljes felbontásban is megtekinthető.

Pentax K bajonettes objektívek

PK-nak is rövidítik. A Pentax K bajonettes objektívekhez is be lehet szerezni egyszerű és "chipes" adaptereket is, amelyek ára magasabb a hasonló M42-es adapterek áránál.

A Pentax K bajonettes objektívek CSAK EF-S objektív használatára alkalmas (APS-C méretű érzékelő) Canon EOS DSLR fényképezőgéppel használhatók. Ettől eltérő (pl. FF érzékelőjű) fényképezőgéppel alkalmazva a fényképezőgép meghibásodását okozza!

A Pentax K - EOS chipes adapter az alábbi képen látható.

pk-eos

Pentax-M 50 mm f/1,7 SMC objektív

Aránylag kedvező áron beszerezhető, igen élesen rajzoló objektív. A Pentax-A és Pentax-M változat optikailag ugyanaz.





Optikai felépítése: 6 elem 5 csoportban (Planar típus)

Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 50 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 80 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 75 mm
  • Fényerő: f/1,7
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/22
  • Rekeszlamellák száma: 6
  • Rekesz: automata beugró rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 0,45 m
  • Szűrőmenet átmérője: 49 mm
  • Tömege: 189 g
  • Hossza: 31 mm

Mért felbontások (forrás: http://www.takinami.com/yoshihiko/photo/lens_test/pentax_normal.html):


f/1,7 1/2,8 f/4 f/5,6 f/8 f/11 f/16 f/22
középen 69 78 87 87 98 87 87 69
sarkokban 62 62 78 78 87 78 78 62

A felbontóképesség értékek vonalpár/mm-ben értendők, és az eltérő mérési módszer miatt nem hasonlíthatók össze a fentebb közölt felbontóképesség értékekkel. Láthatjuk, hogy a teszt körülményei között f/8,0 rekesznyílásnál mérték a legjobb felbontóképességet.

Teljes nyíláson képe, de már kicsit lerekeszelve is éles képe van. A bokeh szép, egyesek egyenesen gyönyörűnek tartják. Színei, kontrasztja jó. A Super-Multi-Coated bevonat is előnyös. A képsarkokban sem csökken nagyon a felbontóképesség, még Full-Frame vázon sem.


Canon 1100D fényképezőgéppel, SMC Pentax-M 50 mm f/1,7 objektívvel készített teljes kép.
A képre kattintva az teljes méretben megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgéppel, SMC Pentax-M 50 mm f/1,7 objektívvel készített teljes kép.
A képre kattintva az teljes méretben megtekinthető.


Az előző kép 100% nagyítású részlete.


Canon 1100D fényképezőgéppel, SMC Pentax-M 50 mm f/1,7 objektívvel készült,
f/2,8 rekesz, 1/4000 s záridő
A képre kattintva az teljes méretben megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, SMC Pentax-M 50 mm f/1,7 objektív, f/1,7 rekesz
Teljes rekesznyíláson a kép lágy, de f/2-től már elég jó az élesség.
A képre kattintva a kép teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, SMC Pentax-M 50 mm f/1,7 objektív, f/2,0 rekesz
A képre kattintva a kép teljes felbontásban is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, SMC Pentax-M 50 mm f/1,7 objektív, f/2,0 rekesz
A képre kattintva a kép teljes felbontásban is megtekinthető.

Deckel (DKL) bajonettes objektívek

A Deckel (DKL) bajonettes objektívek nem képeznek olyan egységes csatlakozófelületet, mint például az M42x1-es objektívek, vagy a Pentax K bajonettes objektívek, ez inkább egy gyűjtőfogalomnak tekintendő. Legyünk tehát óvatosak! Több neves gyártó is gyártott ilyen objektívet, azonban az DKL bajonettes objektívek az egyes gyártók között nem feltétlenül voltak csereszabatosak. Közös vonásuk a 45,7mm-es bázistávolság (flange distance, vázmélység). Létezik például Kodak Retina DKL bajonett a Kodak Retina fényképezőgépekhez, Voigtlander Bessamatic DKL bajonett, Braun Paxette Reflex DKL bajonett Voigtlander Vitessa T DKL bajonett. A Kodak Retina és a Voigtlander Bessamatic objektívek például nem voltak egymással csereszabartosak. Én itt a Kodak-Retina változattal foglalkozom.

Ezeken az objektíveken nem találunk rekeszgyűrűt, mert az a fényképezőgépen volt kialakítva. Ahhoz, hogy ezek az objektívek használhatók legyenek digitális fényképezőgépeken, a rekeszállítási lehetőség az adapteren van kialakítva, emiatt, és valószínűleg a kisebb előállítási darabszám miatt az adapterek ára magasabb. A Kodak Retina és a Voigtlander Bessamatic objektívek bár nem csereszabatosak egymással, mégis ugyanazzal az adapterrel használhatók. Létezik egyebek mellett DKL-M42-es és DKL-EOS adapter is, az utóbbi akár chipes változatban is (kb. 9000 Ft). Én az M42-es adaptert választottam (kb. 5700 Ft), amely M42x1-es végűvé alakítja az objektívet, amely így M42-EOS chipes adapterrel csatlakoztatható a gépvázhoz. Ez lehetővé teszi, hogy akár M42-es közgyűrűvel is készíthessünk közelképeket.

dkl
Voigtlander Retina DKL-M42 adapter, amely
Voigtlander és Kodak Retina típusú DKL objektívhez használható.

Szemben is találtam magam egy váratlan problémával. Az M42-EOS adaptert nem lehetett teljesen rácsavarni a DKL-M42 adapterre, mert annak menetes része túl hosszú volt, hosszabb, mint amilyen az objektíveken szokott lenni, és az M42-EOS adapterben nem volt elég hosszú a menet. Végül az otthon lévő kb. 10 db különböző időben vásárolt adapter közül találtam egyet, amely jó volt. Ezt a problémát elkerülhetjük, ha DKL-EOS adaptert vásárolunk.

Az ilyen objektívekre általában nem volt jellemző a nagy fényerő, többségük f/2,8-f/4 fényerővel készült.

Már fentebb említettem, hogy Nikon DSLR fényképezőgépekhez a legnagyobb bázistávolságuk miatt a régi objektívek lencse nélküli adapterrel történő használata problémás (nincs végtelen élesség). A DKL bajonettes objektívek jelentik például a kivételt, mert ezek Nikon vázon történő használatához lencse nélküli adapter szükséges, és van végtelenbeli élesség is.

Az adapter oldalán a rekeszgyűrűn látható rekeszérték beállított értéke csak tájékoztató adat, mert a valós rekeszérték (a rekesz záródásának mértéke) az egyes objektíveknél a beállított rekeszértéknek megfelelő értéktől eltérhet.

Schneider-Kreuznach Retina-Xenon 50 mm f/1,9 objektív

A Xenon objektív a Planar és Biotar objektívekhez hasonló optikai felépítésű, Dupla-Gauss objektív, csak valamiért kevésbé ismert azoknál. A Xenon objektívet 1925-ben Dr. Albrecht Wilhelm Tronnier, a Schneider Optikai Műhely fő optikai tervezője tervezte. Teljesítménye hasonló a nagyobb nevű konkurenseihez. A háború utáni 50 mm-es F / 1,9 lencsék többsége optikailag azonos, csak mechanikai kivitelükben különböznek egymástól. A Xenon különböző változatait a Schneider-Kreuznach folyamatosan gyártja 1925-től napjainkig.

A Xenon objektív itt tárgyalt változata a Kodak Retina fényképezőgépek egyik normál objektívje volt, és nagy fényerejével kitűnik a többi DKL bajonettes objektív közül. Létezik M42-es "Edixa-Xenon" változata is. Egyrétegű tükrözésmentesítéssel rendelkezik. Már teljes rekesznyíláson is elég éles képe van, szép, festményszerű bokeh jellemzi. A képen látható Retina-Xenon változatot körülbelül 1968-től 1974-ig gyártották.




6 elen 4 csoportban (Planar típus)

Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 50 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 80 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 75 mm
  • Fényerő: f/1,9
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/16
  • Rekeszlamellák száma: 5 (enyhén ívelt)
  • Manuális rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 1 m, de van 0,6 m-re élesre állítható változata is
  • Szűrőmenet átmérője: 58 mm



Canon 1100D fényképezőgép, Schneider-Kreuznach Retina-Xenon 50 mm f/1,9 objektív, f/1,9 rekesz.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

Összehasonlításként az alábbi képen Canon EF 50 mm f/1,8 STM objektívvel, szintén maximális rekesznyílással készített kép látható.


Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50 mm f/1,8 STM objektív, f/1,8 rekesz.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

Láthatjuk, hogy a régi objektív képminősége teljes rekesznyíláson vetekszik a mai gyártású Canon objektív képminőségével. Ez a megállapítás erre az esetre vonatkozik, elképzelhetők olyan szituációk, amelyekben a Canon objektív jobb bevonata vagy ívelt rekeszlamellái miatt jobb eredményt ad, például szebb bokeh-t, kontrasztosabb képet, vagy telítettebb színeket. Ennek ellenére a Xenon objektív várakozáson felül teljesít.


Canon 1100D fényképezőgép, Schneider-Kreuznach Retina-Xenon 50 mm f/1.9 objektív
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Schneider-Kreuznach Retina-Xenon 50 mm f/1.9 objektív
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Schneider-Kreuznach Retina-Xenon 50 mm f/1.9 objektív, 13 mm közgyűrű, f/5,6
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Schneider-Kreuznach Retina-Xenon 50 mm f/1.9 objektív, 21 mm közgyűrű, f/5,6
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Schneider-Kreuznach Retina-Xenon 50 mm f/1.9 objektív, 7 mm közgyűrű, f/1,9
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Schneider-Kreuznach Retina-Xenon 50 mm f/1.9 objektív, 7 mm közgyűrű, f/1,9
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Schneider-Kreuznach Retina-Xenon 50 mm f/1.9 objektív, f/1,9
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgép, Schneider-Kreuznach Retina-Xenon 50 mm f/1.9 objektív, f/8
A szembefényt a legtöbb régi objektívhez hasonlóan nem túl jól tűri.
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.

Voigtlander Color-Skopar X 50mm f/2,8 objektív

A Voigtlander Bessamatic fényképezőgép egyik normál objektívje volt.


4 elen 3 csoportban (Tessar típus)

Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 50 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 80 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 75 mm
  • Fényerő: f/2,8
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/22
  • Rekeszlamellák száma: 5
  • Manuális rekesz
  • Élességállítás közeli határa: ???
  • Szűrőmenet átmérője: 40,5 mm


Canon 1100D fényképezőgéppel, Voigtlander Color Skopar X 50 mm objektívvel készített kép
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Voigtlander Color Skopar X 50 mm objektívvel készített kép
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Voigtlander Color Skopar X 50 mm objektívvel készített kép
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.

Voigtlander Skoparex 35 mm f/3,4 objektív

A Voigtlander Bessamatic fényképezőgép objektívje volt.


6 elen 5 csoportban (Tessar típus, retrofókusz elv)

Főbb jellemzői:

  • Névleges fókusztávolság: 35 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (C): 56 mm
  • Névleges ekvivalens fókusztávolság (N, P, S): 52,5 mm
  • Fényerő: f/3,4
  • Legszűkebb rekesznyílás: f/22
  • Rekeszlamellák száma: 5
  • Manuális rekesz
  • Élességállítás közeli határa: 1 m
  • Szűrőmenet átmérője: 40,5 mm


Canon 1100D fényképezőgéppel, Voigtlander Skoparex 35 mm objektívvel készített kép
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.


Canon 1100D fényképezőgéppel, Voigtlander Skoparex 35 mm objektívvel készített kép
A képre kattintva a teljes felbontású (12 MP) kép is megtekinthető.

Objektívek szétszedése

Ezt mindenki csak saját felelősségére végezze, mert szerencsétlen esetben helyrehozhatatlan károkat is okozhatunk!

Ha egy objektíven bármely okból karbantartást szeretnénk végezni, akkor általában szét kell szedni az objektívet. Ha hibás, de javítható objektívet vásárolunk, akkor olcsóbban hozzá tudunk jutni az objektívhez, és némi munka árán lehet egy jó objektívünk. Ilyen eset az, amikor az objektív kissé gombás. Az is előfordulhat, hogy a jónak hitt objektívről utólag derül ki, hogy némi beállítást, esetleg tisztítást igényel. A teljesség igénye nélkül felsorolok néhány, az objektív javításához, beállításához szükséges eszközt, szerszámot:

  • Menetkihajtó célszerszám (helyette szükségmegoldásként esetleg egy fém tolómérő)
  • Órás csavarhúzó készlet
  • Finommechanikai csavarhúzó készlet
  • Névtábla (nameplate) eltávolító eszköz
  • Jelölőtoll
  • Csipesz
  • WD-40 csavareltávolítást segítő anyag

A felsorolt dolgok csak a legeslegalapvetőbbek, menet közben kiderülhet, hogy az adott konkrét esetben mire van még szükség.

Az alábbi képen látható a célszerszám:



A jelölőtoll segítségével megjelöljük azokat a részeket, amelyeknek ugyanolyan helyzetbe kell összeszereléskor is kerülniük. A névtábla (nameplate) az objektív frontlencséjénél elhelyezkedő kör alakú gyűrű, erre van felírva az objektív típusa. A nameplate sok esetben a szűrőmenetbe van becsavarva, és annak kicsavarásával tudjuk megkezdeni az objektív szétszerelését. Előfordul, hogy a nameplate-en egymással átellenben van egy-egy kis lyuk, ekkor a nameplate a fenti kihajtó célszerszámmal kicsavarható. Ha nincs rajta lyuk, és kézzel nem sikerül megindítani, akkor speciális szerszám kellhet a kicsavarásához, mert enélkül lehetetlen eltávolítani a névtáblát. Az eBayen is lehet vásárolni különböző méretű, szilikongumiból készült eszközt a nameplate eltávolítására, azonban ezek elég drágák, és talán csak akkor éri meg ezekbe beruházni, ha hivatásszerűen foglalkozunk objektívek javításával.


Egy ilyen professzionális minőségű szerszám körülbelül 4000 Ft-ba kerül.


Egy ilyen hobbi minőségű 9 db-os készlet körülbelül 10000 Ft-ba kerül.
A képen láthatjuk a használatának módját is.


Itt láthatjuk egy 7 db-os készlet méreteit.

Célszerszám híján különböző kupakokat vagy műanyagból készült hasonló tárgyakat is használhatunk, amelyre gumiból kivágott, megfelelő méretű kört vagy körgyűrűt ragasztunk. A kupak átmérője lehetőleg ne legyen sokkal kisebb a szűrőmenet átmérőjénél, a kupak ne legyen túl lágy anyagból, a teteje megközelítőleg sík legyen, széle ne legyen nagyon lekerekített, és elég nagy legyen ahhoz, hogy jól meg tudjuk fogni.


Itt láthatunk három műanyag "flakont". Az első kettő teteje teljesen egyforma.


Az előző ábrán látható bal oldali vagy a középső flakon teteje éppen jó az 55 mm-es nameplate kihajtásához..
A jobb oldali flakon mérete ugyan nem ideális (kicsit lehetne nagyobb átmérőjű), de azért használható 49 mm-es nameplate-ekhez. A kupakra illetve flakon aljára jól tapadó, de azért nem kenődő gumiréteget kell ragasztani.

Figyeljünk arra, hogy ha a frontlencse annyira előredomborodik, hogy a kupak sík teteje ahhoz hozzáérne, akkor kupakot a képen látható módon használjuk, és az "élére" ragasszunk egy gumiból kivágott gyűrűt. Ha a frontlencse mélyen ül, akkor használhatjuk a kupak "sík" felületét, is, azaz megfordíthatjuk a kupakot, és oda regesztunk egy gumilapból kivágott darabot.

Valószínűleg csak néhány ilyen házi készítésű szerszámra lesz szükségünk, a legtöbb régi objektív szűrőmenetének átmérője 49 mm, 52 mm, 55 mm, vagy 58 mm. Ha ezekhez a méretekhez keresünk megfelelő kupakot, és elkészítjük ehhez a négy mérethez a szerszámokat, akkor már a legtöbb régi objektív nameplate-ét ki tudjuk szerelni. Természetesen csak azokat, amelyek a szűrőmenetbe vannak csavarva, mert léteznek ráragasztott nameplatek is, illetve olyanok is, amelyeknél a felirat a szűrőmenetet is tartalmazó alkatrészre van festve, azaz nincs különálló nameplate. Közel sem biztos, hogy egy objektív szétszerelését a nameplate-tal kell kezdeni.

A képen jobb oldalon látható Pentacon auto 50mm f/1,8 objektív frontlencséje annyira mélyen ül, hogy nyugodtan használhatjuk a flakon alját (persze ráragasztva egy kör alakú gumidarabot).

Sok objektív szétszereléséhez részletes útmutató is található az interneten, használjuk azokat. Van olyan objektív is, amelyhez semmit sem találunk. Útmutató híján általában a szétszerelés megkezdése nehéz, mert nem tudjuk, hogyan fogjunk hozzá.

Az alábbiakban néhány objektívnél leírom a szétszerelés kezdetét:

Porst Color Reflex MC Auto 55/1.4: Á távolságállító gyűrűvel állítsuk az objektívet a legkisebb felvételi távolságra. Az ekkor az objektív elejénél kitolódó rész palástján találunk három pici csavart. Ha ezt a három csavart kissé meglazítjuk, akkor az egész előre tolódó rész kicsavarható. Vigyázzunk, mert ha kicsavartuk, akkor a komplett objektívet és rekesz szerkezetet tartalmazó rész egyszerűen kiemelhető, nehogy lefelé fordítsuk az objektívet, és kiessen az optikai blokk.

Pentacon auto 50mm f/1,8, csak fekete (black) változat: A nameplate kicsavarásával kell kezdenünk, óvatosan, mert műanyagból van. Ha lecsavartuk, akkor alatta meglátunk egy pici csavart, azt kell meglazítani, és akkor a szűrőtartó rész kicsavarható.

A félreértések elkerülésére leírom, hogy én nem vagyok a lencsék szétszedésében, javításában szakember, mindössze néhány objektívet szedtem szét életemben, tehát nem tudok segíteni, tanácsot adni ebben a témában.

Élesség a végtelenben

Ha régi objektívet vásárolunk, akkor az esetek egy részében azzal a problémával találjuk magunkat szemben, hogy a végtelenbeli élesség nem jó. Ezeknek a régi objektíveknek egy része az évek során karbantartáson esett át, tisztították, és a fókusz mechanikát újrazsírozták. Egyes régebbi objektívek kenésére használt zsír hajlamos az idők során megkeményedni, ezért tisztítani, újrazsírozni kellett. Ha nem kellő gondossággal jártak el a karbantartás során, akkor előfordul, hogy nem jó a végtelenbeli élesség. Sajnos nem kis problámáról van szó, az általam vásárolt régi objektíveknek legalább a harmadánál jelentkezett a probléma. Még olyan esetben is, amikor az eladó állította, hogy műszerész végezte nem sokkal korábban a karbantartást a megkeményedett zsír miatt. A műszerész sem garancia a helyes beállításra.

Két eset lehetséges.

  • 1. A fókuszgyűrű túlmegy az optikai végtelen álláson.
  • 2. Végtelen állásban az optikai élesség a végtelennél jóval közelebb van.

Az első esetben azt tapasztaljuk, hogy az optikai élesség már például 5 vagy 10 m-nél eléri a végtelent, és ha a végtelen felé tovább tekerjük a fókuszgyűrűt, akkor az túlmegy a végtelen optikai élességen.

A régi manuális objektívek többségénél élességállításkor az összes lencse együtt közeledik a képérzékelőhöz, vagy távolodik attól. Mint tudjuk, végtelen állásban az objektív hátsó fősíkjának a képérzékelő síkjától pontosan a fókusztávolsággal megegyező távolságra kell lennie. Ha élességet állítunk, akkor ez a fősík tolódik előre vagy hátra. Ha túlságosan hátratolódik, akkor megy túl az élességállítás a végtelenen. Ez azt jelenti, hogy a problémát az okozza, hogy végtelen állásban a lencsék végtelen állásban túl hátra tolódnak, és ezáltal túl közel kerülnek a képérzékelőhöz. Ebből természetesen az is következik, hogy ha a legkisebb távolságot állítjuk be az objektíven, akkor az nem tud kellően eltávolodni a képérzékelőtől, és ezáltal nem tudunk az objektívvel kellően közelre fókuszálni.

Olvashatunk arról az interneten is, hogy egy 50 mm körüli fókusztávolságú objektív esetén keressünk egy 50-300 m távolságban lévő tárgyat, és arra állítsuk be a végtelenbeli élességet (teleobjektív esetén természetesen távolabbi tárgyat kell keresni). Azt mondják, hogy ennél nagyobb távolságra lévő elemek esetén a levegőtávlat elmosó, lágyító hatása miatt úgysem lehet olyan élességet elérni, mint a közelebbi képelemek esetében, és egyébként is, a mélységélesség megoldja azt a kisebb eltérést, hogy nem a "valódi" végtelenre állítottuk az élességet. "Valódi" végtelenen a látóhatár szélén lévő elemet, de akár a Holdat is érthetjük. A "hivatalos" állásponttal ellentétben én legtöbbször inkább a "valódi" végtelenre próbálom beállítani az objektívet, és inkább egy hajszállal menjen túl a végtelenen, mintsem ne érje el azt. Természetesen egy 50 mm körüli objektív esetén nem a Holdra állítom (arra egyébként sem lehetne könnyen beállítani), hanem inkább a látóhatárra, vagy messze lévő felhőre. Ha a "valódi" végtelenre állítunk, akkor esetleg elveszítünk egy picit a közeli tartományból, de ez a gyakorlatban jelentéktelen. A beállításkor chipes adapterrel ki lehet használni a fényképezőgép élesség-visszajelző rendszerét.

E kis kitérő után térjünk vissza az első esethez, amikor az objektív végtelen állásban túlmegy a végtelenen. Mint láttuk, ez azt jelenti, hogy a lencsetagok túl közel tudnak kerülni végtelen állásban a képérzékelőhöz.

Ezt a problémát M42-es menetes objektívek esetén szakértelem nélkül, egyszerűen orvosolhatjuk. Ha a nagyobb mértékű a probléma, akkor kissé távolabb kell tennünk az objektívet a képérzékelőtől. Távolabb pedig úgy kerülhet az objektív a képérzékelőtől, ha megfelelő vastagságú anyagból vágunk egy gyűrűt, és azt az objektív és az M42-EOS adapter közé tesszük. Ki kell kísérletezni a megfelelő vastagságot.
Természetesen az objektív szétszedésével is beállíthatjuk a végtelent, sőt bajonett rögzítésű objektíveknél (például Pentax K) csak ez a járható út, de ez kockázatosabb, és aki nem akar maga ehhez hozzáfogni, az kérje objektívjavítással foglalkozó műszerész segítségét. A szereléshez mindenki csak SAJÁT FELELŐSSÉGÉRE fogjon hozzá.

A második eset az, amikor végtelen állásban nem a végtelenben lévő, hanem közelebbi, akár csak néhány méterre lévő tárgy éles. Ebben az esetben az objektív hátsó fősíkja végtelen állásban is túl távol van az érzékelőtől, azaz az objektívet kissé "be kellene tolni" a fényképezőgépbe. Ez természetesen nem lehetséges, egyedüli lehetőség az objektív szétszerelése, és az objektív belsejében történő beállítás. Ezt mindenki csak saját felelősségére tegye. Fotóműszerész segítségét is igénybe lehet venni.

Az objektívek szétszerelésénél különös gondossággal járjunk el, nehogy maradandó károsodást okozzunk.

Egy adott objektív szétszerelésének mikéntjéről az interneten tájékozódhatunk, de sajnos nem minden objektívhez találunk útmutatást. Az 50 mm körüli gyújtótávolságú objektívek elég sok típusánál a végtelenbeli élesség beállításához az objektív elejénél kell megbontani. Az alábbiakban a Carl Zeiss Jena Tessar 50mm f/2,8 M42-es objektív beállítását mutatom be. A képeken a zebra változat szerepel, de ugyanígy kell a black változatot is beállítani, sőt ehhez hasonlóan állíthatjuk be a Carl Zeiss Jena Pancolar 50mm f/1,8, Carl Zeiss Jena Flektogon 35mm f/2,4 objektívet is (ez utóbbit magam még nem szedtem szét, de valószínűsíthető a hasonlóság).

Először is szükségünk lesz egy célszerszámra, amely az alábbi képen látható, és amelyet az eBay-ről szerezhetünk be. Más típusú objektívek beállításához órás csavarhúzó készletre is szükségünk lehet. Ha csavarokat kell meglazítani, akkor problémáink lehetnek, hiszen a csavarok esetleg több évtizede nem voltak mozgatva. Ilyenkor jól jöhet a WD 40 csavarlazító, de természetesen nem fújva, hanem kis mennyiséget valamibe kiveszünk, és abból egy kicsit a lazítandó csavar köré kenünk, vigyázva, hogy máshová ne kerülhessen az anyagból. Tehát a fenti objektívekhez elegendő a lent látható szerszám.



Azt lehet olvasni az interneten, hogy a fenti szerszámot helyettesíthetjük egy tolómérővel, mint az a lenti képen látható, de ez csak szükségmegoldás lehet.



Ha a Tessar objektívet a legkisebb felvételi távolságra állítjuk, akkor a lenti ábrán látható, 1-gyel jelölt rész kiemelkedik az objektív elején. Ezt fogjuk meg, és próbáljuk óvatosan kicsavarni. Ez nem szokott túlságosan meghúzva lenni.



Ügyeljünk arra, hogy miközben a fenti alkatrészt kicsavarjuk, a lenti ábrán 2-essel jelölt gyűrű, amely a frontlencsét tartja, hajlamos kicsavarodni, és ha ezután az objektívet lefelé fordítjuk, akkor a frontlencse kieshet, és akár el is törhet. Figyeljünk oda, hogy a gyűrű nehogy kicsavarodjon. Ha kicsavarodott, akkor azonnal tegyük vissza, és kissé szorítsuk meg, de nagyon óvatosan.



Ha sikeresen kicsavartuk az alkatrészt, akkor az alábbi képen látható látvány tárul a szemünk elé.



Az ábrán piros nyíllal és 3-assal jelölt külső gyűrű tulajdonképpen egy ellenanya, amelyet ha meglazítunk, akkor a kék nyíllal és 4-es számmal jelölt belső gyűrű könnyedén forgatható, és ennek hatására a lencsék együtt mozognak előre vagy hátra. Először a fenti szerszámmal lazítsuk meg a külső gyűrűt. Az objektívet chipes adapter segítségével szereljük fel a fényképezőgépre. Vegyünk elő egy kis csavarhúzót. A fényképezőgépet kapcsoljuk be, és a kis csavarhúzó segítségével a belső gyűrűt egy kicsit tekerjük a megfelelő irányba, miáltal a lencsék egy kicsit előre vagy hátrafelé mozognak. Ezután a külső gyűrűt a csavarhúzó segítségével szorítsuk meg egy kicsit, csak annyira, hogy a fókuszgyűrű forgatásakor állítódjon az élesség. Ellenőrizzük a végtelenbeli élességet, azaz legtágabb rekesznyílást beállítva célozzuk meg a kiszemelt távoli objektumot, és figyeljük meg, hogy végtelenre állítva az objektívet, jelzi-e a váz az élességet. Ha nem jó, lazítsuk fel a külső gyűrűt, és állítsunk a belső gyűrűn a megfelelő irányban. Ismét rögzítsük, és ellenőrizzük. Ha jó lett, akkor vegyük le az objektívet a vázról, és húzzuk meg a külső gyűrűt, lehetőleg úgy, hogy közben a belső ne tudjon elmozdulni. A külső gyűrűt nem kell borzasztó erősen meghúzni, csak annyira, hogy magától biztosan ne tudjon kilazulni. Ismét tegyük fel a vázra az objektívet, és ellenőrizzük az eredményt. Ha nem jó, akkor objektív le, gyűrűlazítás, majd beállítás pontosítás következik, mindaddig, amíg jó nem lesz. Leírni hosszabb ideig tart, mint megcsinálni, ez nem bonyolult művelet. Arra nagyon ügyeljünk, hogy vázra szerelt objektív esetén ne húzzuk meg vagy lazítsuk meg a külső gyűrűt a célszerszámmal, mert azzal károsodást okozhatunk a vázban is. Az objektívet ilyenkor mindig szereljük le. Ha kellő odafigyeléssel csináljuk, akkor ez a beállítás gyakorlatilag kockázatmentes.

Vannak olyan objektívek, amelyeknél a szűrőmenetbe van becsavarva egy takarógyűrű, amelyen az objektív típusa is fel van tüntetve. Ezt a gyűrűt kell kicsavarni, hogy lehetővé váljon a beállítás. A kicsavarásban egy nagyobb radírdarab, vagy hasonló gumi eszköz segítségünkre lehet, de ezzel akadhatnak nehézségeink.

Az Industar 50-2 objektívnek egyszerű szerkezete van. Az objektívet a hátsó oldal felől kell megbontani. A lenti ábrán látható két lyuk és a célszerszám segítségével csavarjuk le a széles gyűrűt.



Ezután az objektív többi része az objektív eleje felé eltávolítható a távolságállító részből. A lencséket tartalmazó részen találunk két vékony alumínium távtartó gyűrűt. A távtartók szélességének megváltoztatásával tudjuk változtatni azt, hogy végtelen állásban a lencsék közelebb vagy távolabb kerüljenek az érzékelőtől. Ha közelebb szeretnénk végtelen állásban helyezni a lencséket a képérzékelőhöz, akkor az egyik gyűrűt vékonyabbal kell helyettesítenünk, vagy le kell a szélességéből csiszolnunk, ellenkező esetben be kell helyezni még egy megfelelő szélességű gyűrűt, és akkor távolabb kerülnek a lencsék.

Zenitar-M 50/1.7 objektív esetén egyszerű dolgunk van. Az élességállító gyűrűn találunk három pici csavart, ha ezeket meglazítjuk, akkor a gyűrű szabadon elfordíthatóvá válik, és egy új helyzetben tudjuk rögzíteni. először állapítsuk meg, hogy körülbelül mennyivel kell elfordítanunk majd a gyűrűt a helyes beállításhoz. Ha nincs végtelenünk, azaz nem megy elég hátra az objektív, akkor tegyük a következőket. Állítsuk az élességállító gyűrűt végtelen állásba. Lazítsuk meg a három kis csavart, majd óvatosan tekerjük a felszabadított élességállító gyűrűt a szükséges mértékben úgy, hogy a jelöléshez a végtelennél kisebb távolság essen (pl. például a 10 m-t állítsuk a jelöléshez), majd húzzuk meg óvatosan a három kis csavart, és próbáljuk ki. Ha nem megfelelő, akkor korrigáljunk a beállításon. Ha az objektív túl megy a végtelenen, akkor ellenkező irányban korrigálunk.

Az APO Telezenitar 135/2.8 MC objektív esetén hasonlóan lehet korrigálni a végtelenbeli élességet.

Ha az utóbbi két objektív esetében nem érünk célt, mert például nem tudunk kellő mértékben korrigálni, akkor komolyabb probléma van, amelyet csak az objektív szétszerelése után lehet orvosolni.

A fenti beavatkozásokat mindenki csak saját felelősségére végezze. Ha bizonytalanok vagyunk, inkább kérjük szakember segítségét.

A fókuszgyűrű kenése

A régi objektívek fókuszgyűrűjénél gyárilag alkalmazott kenőanyag az évek során besűrűsödik, megkeményedik, amelynek hatására a távolságállító gyűrűt csak nagyon nehezen vagy sehogyan sem lehet tekerni. Rosszabb esetben a régi kenőanyag párolog, és rárakódhat a lencsék felületére is. Nekem is volt besűrűsödött kenőanyagú objektívem, illetve olyan is, amelyben kevés volt a kenőanyag (hallatszott, hogy nincs megfelelő kenés). Olvastam az internetes fórumokon, hogy másoknak is problémát jelent az a kérdés, hogy milyen kenőanyagot használjanak a fókuszgyűrű kenéséhez. Az interneten ráadásul egymásnak ellentmondó információkat lehet olvasni ebben a témában, úgyhogy aki elolvassa ezeket a fórumokat, azt se tudja, hogy mit csináljon.

Nem vagyok vegyész, tehát szakmailag csak annyiban tudom alátámasztani az általam alkalmazott anyag erre a célra való alkalmasságát, hogy semmi olyan információt, az anyagnak semmi olyan tulajdonságát nem találtam, amely cáfolná ezt. Van egy gyártó, amely kifejezetten fókuszgyűrű kenésére gyárt anyagot meglehetősen drágán. Ez a gyártó terméke dicsérete közepette megemlíti a szilikonzsírt is, amely ellen csak annyit tudnak felhozni, hogy szerintük kijön a kenési helyről (már miért jönne ki?). Ha valaki alkalmazza ezt a módszert, csak saját felelősségére tegye. Én pusztán leírom azt, hogy én mit csináltam.

Talán legegyszerűbb, ha a hispan.hu oldalon ajánlott, a szerző, Horváth Krisztián által használt egyszerű Topex gépzsírt (40D001) használunk, mégpedig az alábbi ábrán látható típust:


Én Teflon tartalmú szilikonzsírt alkalmaztam. A teflon jó kenőanyag, meglehetősen passzív, és egészen szélsőséges hőmérséklet tartományban használható (lásd teflon edények). Egészségre minden bizonnyal nem ártalmas, hiszen ha az lenne, akkor nem készíthetnének teflon edényeket, amelyről a teflon egy része az évek során a gyomrunkban köt ki. A szilikonzsír szintén nagy hőmérséklet tartományban használható, szintén meglehetősen passzív (nem nagyon lép reakcióba), egészségre nem ártalmas anyag, amelynek rendkívül kicsi a tenziója (párolgása), és amely állagát igen hosszú időn át megőrzi. Ideálisnak tűnik erre a célra.

Konkrétan a következőt csináltam:

Vásároltam 50 g SILIFAT M-T-100 teflonos szilikonzsírt (kevesebb, mint 800 Ft-ért), és 100 ml SILOIL M-100 Metil szilikonolajat (kb. 500 Ft). Megnéztem az ANTIPOL teflonos szilikonzsírt is, de a SILIFAT fehérebb volt, valószínűleg több benne a teflon, ezért azt választottam.

A SILIFAT meglehetősen nagy viszkozitású (sűrű), az objektív kenéséhez jóval kisebb viszkozitású kell. Egy kis üvegtégelybe kivettem körülbelül 20 g SILIFAT-ot, és egy-egy alkalommal 15-20 cseppenként tettem hozzá a SILOIL-ból, majd minden alkalommal jó alaposan összekevertem egy vékony csavarhúzóval. Addig kevergettem és tettem hozzá szilikon olajat, amíg a kellő lágyságú nem lett. Figyelembe kell venni azt is, hogy a szilikonzsír enyhén tixotróp tulajdonságú, ez azt jelenti, hogy keverés hatására változtatja a viszkozitását, azaz lágyabb lesz, majd ha abbahagyjuk a keverést, egy idő után kissé megnő a viszkozitása. Azt is vegyük figyelembe, hogy az objektívben történő használatkor nincs előtte kevergetve. Ha elértük a kellő lágyságot, használhatjuk, de vigyázzunk, hogy csak a menetre kenjük, másra ne. Én majdnem olyan viszkozitást igyekeztem elérni, mint szobahőmérsékleten a csapágyzsírok. Az ilyen kenőanyaggal megkent objektív fókuszgyűrűje könnyen jár, de azért van egy kicsi tartása is.

Végszó

A fentiekhez nem szükséges sok kommentár. Azt mindenképpen igazolják, hogy igenis van létjogosultsága a kiváló, fényerős, élesen rajzoló, fix gyújtótávolságú, régi objektívekkel való fényképezésnek, hiszen segítségükkel nagyszerű, esetenként érdekes hatású fényképek készíthetők. A jobb minőségű, vagy felkapottabb régi objektívek használtan sem olcsók. A régi objektívek elfogadása igényeinktől is függ. Aki maximalista a képek technikai minőségét illetően, az csalódhat bennük.

A manuális élesre állítás nagy hátránya a lassúság. Ezek a régi objektívek gyors élesre állításra meglehetősen alkalmatlanok. A probléma már akkor jelentkezik, ha például egy virágról virágra szálló méhecskét szeretnénk lencsevégre kapni. Mire élesre állítanánk, már tovább is szállt a következő virágra. Talán csak az segíthet, ha előre élesre állítunk egy virágra, és várjuk, hátha odaszáll az egyik méhecske. A legjobban akkor járunk, ha a gépet állványra helyezzük, az állvány lábait kihúzzuk, de nem terpesztjük (egylábú állványként használjuk), és élőkép módban az állvány közelebb-távolabb mozgatásával (döntésével) állítunk élességet.

Az is problémát szokott jelenteni, hogy egyesek túl sok objektívet szereznek be, nem tudván ellenállni a csábításnak, akár olyan sokat is, amelyet már nem tudnak használni. Van, aki 40 db-ot is beszerzett, és csak a szekrényben állnak az objektívek, vagy eladásra kerülnek. Jobban járunk, ha jól átgondoltan legfeljebb néhány darabot vásárolunk.

Az interneten számos más típusú régi manuális objektívvel készült tesztkép, vélemény is olvasható. Mielőtt ilyen objektívet vásárolunk, tájékozódjunk annak minőségéről. Csak jó állapotú objektívet vásároljunk, és azt lehetőleg próbáljuk ki vásárlás előtt.