A jobb képekért - Általános szempontok

Tartalom

Nézegessük mások képeit
Legyen a képnek témája
Készítsünk a témáról több felvételt
Készítsünk egyszerű képeket
Keressünk jellemző témarészletet
Menjünk a témához közel
Használjunk napszemüveget
A háttér leválasztása a témáról
A témát ne állítsuk a kép középpontjába
Legyenek a képelemek egyensúlyban
A kép vonalai a kép hangulatát befolyásolják
Várjuk ki a megfelelő fényviszonyokat
Portrét ne készítsünk túl rövid gyújtótávolsággal
Ferdeség
Közeli részletek, takarások
Felesleges képelemek




Általános szabályokat próbálok itt megfogalmazni, amelyek sok esetben beváltak, azonban tekintsük ezeket inkább laza irányelveknek, mint kőbe vésett szabályoknak. Ezeket át lehet hágni, sőt, sok jó kép éppen ezen szabályok figyelmen kívül hagyásával keletkezett. Kísérletezzünk tehát bátran.

Nézegessük mások képeit

Nézegessük mások képeit. Ez nagyon hasznos lehet, képi látásunkat fejleszti. Ha kevésbé tetszik egy kép, abból is tanulhatunk. Néha azt látjuk, hogy egy adott témából sokkal többet is ki lehetett volna hozni. Gondolkodjunk el azon, hogy hogyan fényképeztük volna ugyanazt a témát.

Ha kezünkkel letakarjuk a kép egyes elemeit, megláthatjuk, hogy nélküle milyen lenne a kép, mennyire fontos az adott elem, vagy esetleg nélküle jobb lett volna. Meglepő, hogy néha milyen kis képelem is milyen fontossággal bír.

Legyen a képnek témája

A "semmiről" nem lehet jó, hatásos fényképet készíteni. Mindig legyen valami téma, fő motívum a képen. Ezen nem azt értem, hogy feltétlenül kell lenni a képen egy tárgynak vagy embernek, amelyet kinevezünk fő témának, hanem a téma lehet egy megkapó, hangulatos látvány is. Az olyan, össze-vissza képelemeket tartalmazó felvétel, amelyen semmi olyan érdekes nincs, amely felkeltené az érdeklődést, valamilyen hatással lehetne a szemlélőre, az felesleges.

Készítsünk a témáról több felvételt

Készítsünk a témáról több képet, hogy biztosan legyen közöttük jól elkapott pillanat, jól sikerült kép. Készíthetünk expozíció sorozatot is. A nézőpontot, a képkivágást is változtathatjuk.

Készítsünk egyszerű képeket

A fényképezésre is igaz, hogy a kevesebb sokszor több. Próbáljunk meg egyszerű, kevés elemből álló, letisztult képeket készíteni. A letisztultság a kép színvilágára is igaz lehet. Kevés színt tartalmazó kompozíció hatásosabb lehet egy tarka képnél. Akár fekete-fehér képeket is készíthetünk.

Keressünk jellemző témarészletet

Ha üdülni vagyunk valahol, előfordulhat, hogy csodálatos látvány tárul elénk, és úgy érezzük, hogy azt meg kell örökítenünk. Aztán csalódottan vesszük tudomásul, hogy a képen nem sikerült visszaadni az eredeti élményt. A teljes látványból egy sok kis részletet tartalmazó, jellegtelen kép lett. Sokszor nem ez a járható út. Nem az egész látványt kell lefényképeznünk. Sokkal jobban járunk, ha megkeressük a jellemző témarészleteket, amelyek az adott hely vagy esemény hangulatát legjobban kifejezik, és azt fényképezzük. Például egy régi, nagy épület teljes lefényképezése helyett annak jellemző részleteit fényképezzük, például egy ablakát.

Menjünk a témához közel

Friedman Endre (aki Robert Capa néven vált ismertté) mondta: "Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel". Ez megszívlelendő tanács, bár nem mindíg igaz, nincsenek kőbe vésett szabályok. Sokszor jellemzőbb, kifejezőbb a témának egy közeli, jellegzetes részlete, mint maga a teljes téma. Sokszor kifejezőbb egy kéz látványa, mint az egész emberé.

Használjunk napszemüveget

Ha fekete-fehér képben gondolkodunk, használjunk napszemüveget. A napszemüveg segítségével sokkal jobban el tudunk vonatkoztatni a színektől, mint anélkül, ezért jobban meg tudjuk ítélni, hogy a téma mennyire mutatna jól egy fekete-fehér képen.

A háttér leválasztása a témáról

Ha kis mélységélességgel szeretnénk kiemelni a témát, akkor azt úgy tegyük, hogy a téma éles legyen, a háttér pedig csak foltokból álló, életlen. Az nagyon zavaró, ha a téma körül úgy helyezkednek el egyéb dolgok, hogy azok nem kellően elmosódottak, hanem fokozatosan életlenednek el. A szép képhez az szükséges, hogy a háttér elemei kellő távolságban legyenek a téma mögött. Ha szükséges, váltsunk nézőpontot. Ha lehet, távolítsuk el a képből a zavaró elemeket. Várjuk ki a megfelelő pillanatot.

A témát ne állítsuk a kép középpontjába

Sok esetben jobb, ha a fő téma nem a kép közepén helyezkedik el. Helyette használhatjuk az alábbi klasszikus kompozíciók valamelyikét:

  •  "Aranymetszés". A képelem annak a kép oldalaitól (rövidebb oldalaitól, vagy hosszabb oldalaitól) mért távolsága tekintetében úgy osztja két részre a képmezőt, hogy a kisebb távolság úgy aránylik a nagyobb távolsághoz, mint a nagyobb távolság a kettő összegéhez.
  • Harmadolás. Ez azt jelenti, hogy a képmezőt gondoltban vízszintes vagy függőleges vonalakkal három egyenlő részre osztjuk, és a fő témát a vonalak valamelyikéhez helyezzük.
  • Használhatunk átlós elrendezést, ha a téma ezt lehetővé teszi, illetve megkívánja.
  • Bizonyos témák esetén lehetséges a háromszög alakban történő komponálás.

A jó kép érdekében ezektől bárhogyan eltérhetünk. Előfordul az is, hogy a témát a kép középpontjába helyezve kapjuk a leghatásosabb képet.

A kép vonalai a kép hangulatát befolyásolják

A kép vonalai hatással vannak a kép hangulatára.

  • A merőlegesen metsződő vonalak kedvezőtlenek.
  • A balról jobbra felfelé tartó vonalak kedvezőbbek, mint a balról jobbra lefelé tartóak.
  • A mélységi vonalak növelik a kép mélységét.
  • A lefelé irányuló görbe vonalak szomorúságot érzékeltetnek.
  • A felfelé törő vonalak lendületet adnak a képnek.
  • A szabálytalan görbe vonalak a képet nyugtalanná teszik.

Legyenek a képelemek egyensúlyban

Komponáláskor figyeljünk a képelemek egyensúlyára is. Ha a kép jobb oldalán egy nagy és fontos témarészlet van, de a kép bal oldalán nincs semmi, az legtöbbször nem eredményez kellemes látványt, a képet féloldalasnak érezzük. Ha van a kép bal oldalán egy kevésbé hangsúlyes képelem, az megteremtheti az egyensúlyt.

Várjuk ki a megfelelő fényviszonyokat

Mivel a fényképezés fénnyel történik, sajnos a megfelelő fényviszonyok döntő fontosságúak. Azért sajnos, mert a szabadban ki vagyunk szolgáltatva a fényviszonyoknak, azokat alig, vagy csak nehézkesen tudjuk némileg befolyásolni, beltérben pedig megfelelő felszerelést használva meg kell dolgoznunk a kívánt fényviszonyok eléréséért. Szabadban, ha tehetjük, várjuk ki a megkívánt fényviszonyokat, esetleg más időpontban menjünk vissza a helyszínre. Változó időjárási körülmények között, például vihar után, lehet, hogy csak néhány percet kell várnunk, és szép képeket készíthetünk. Ha a napfény iránya nem jó, akkor menjünk vissza más időpontban.

A fényviszonyok a napszak és az évszak függvényében változik, amely a kép hangulatát befolyásolja. Nyáron a déli órákban nem kedvezőek a fényviszonyok, a megvilágítás túl kemény, kontrasztos. Ilyenkor inkább ne fényképezzünk.

A napfelkelte utáni és a napnyugta előtti időszak szép képek készítésére ad lehetőséget. Ezeket az időszakokat "arany óráknak" nevezik. Szintén nagyszerű képeket készíthetünk a napfelkelte előtti és a napnyugta utáni időszakban is. Ezek az időszakok a "kék órák". Az "órát" nem kell szó szerint venni, ezek annál rövidebbek, egy kék óra talán húsz percig tarthat, ezért igyekeznünk kell a fényképezéssel. Éljünk ezekkel a lehetőségekkel.

Portrét ne készítsünk túl rövid gyújtótávolsággal

Ha az a célunk, hogy a valóságos látványhoz hasonló arcképet készítsünk, akkor ne használjunk túl rövid gyújtótávolságú objektívet. A 80-100 mm körüli ekvivalens gyújtótávolság már megfelelő. Ha túl kisgyújtótávolságú objektívvel akarjuk elkészíteni a felvételt, akkor túl közel kell menni a modellhez, hogy az a képet jól kitöltse. A túl közelről történő fényképezés következménye pedig perspektívikus torzítás lesz, amelynek következtében a modell objektvhez közeli részei, például az orra, aránytalanul nagyok lesznek.

Tekintet, mozgas iránya

Ha a képen egy személy oldalra néz, akkor a nézés irányában több hely legyen előtte, mint mögötte, különben rossz hatást kelt, mert "kinéz" a képből.
Mozgó téma esetén ugyanez a helyzet, a mozgás irányában több hely kell, mint mögötte.

Ferdeség

Bizonyos dolgok a valóságban mindig meghatározott helyzetűek. Például a vízfelület vízszintes, egy torony általában függőleges (kivéve a pisai). Ha ezeket nem így látjuk viszont a képen, akkor látásunk tiltakozik ellene. Ügyeljünk tehát a helyes géptartásra.

Közeli részletek, takarások

Figyeljünk a témához közeli tárgyak, személyek elhelyezkedésére. Zavaró, ha a személy fejéből egy lámpaoszlop nő ki.
Figyeljünk a takarásokra is. Ha két személy beszélget, és ezt fényképezzük, akkor zavaró az, ha nem látszik mindkettő feje, mert az egyik szinte teljesen takarja a másik ember fejét.

Felesleges képelemek

A lényegtelen, felesleges képelemek zavaróak, azokat hagyjuk le a képről. Keressünk más nézőpontot, más képkivágást.



Bereczky Péter - bykyny