A jobb képekért - Fényképezés az állatkertben
Ha elmegyünk az állatkertbe fényképezni, úgy gondoljuk, hogy jobbnál jobb képeket fogunk ott készíteni. Majd a helyszínen rájövünk, hogy nem is olyan egyszerű ez. Egy állatkerti kirándulás tanulságai kapcsán írok róla. A képek Canon EF-S 55-250 mm f/4-5,6 IS II objektívvel és Canon EOS 350D (Rebel XT) fényképezőgéppel készültek (egy kép Canon PowerShot S2 IS fényképezőgépel készült), az átméretezésen kívül semmilyen módosítást nem eszközöltem rajtuk, ahogy "kijöttek" a gépből, úgy láthatók. A képeket átméreteztem kisebb felbontásúra, alkalmazkodva a weblap méretéhez.

Az őzmama és csemetéje a fedett, szabad szemmel is sötét elkülönítőben voltak. Az első képet róluk készítettem, a fényképezőgép beállításán nem változtattam, ahogy előzőleg be volt állítva, úgy készült a kép. Ilyen lett:

 oz-1

ISO 100 érzékenység, Av módban f/8 rekesznyílás volt beálítva, amelyhez a gép a kevés fény miatt 1 másodperces záridőt választott. Be is mozdult rendesen.

Az is problémát jelentett, hogy a körülmények miatt csak rálátással, ferdén felülről lehetett őket fényképezni. Legtöbb esetben jobb lenne az állatot saját szintjéről fotózni, de erre sokszor nincs lehetőség.

A képen egy elkapott intim pillanat lehetett volna, amikor az anyaállat lehajolt csemetéjéhez, és megnyalta annak arcát. Utána már nem volt alkalmam ilyen pillanatot elkapni, pedig később is viszamentem hozzájuk. A nagy melegben a két átellenes sarokban heverésztek. Ha nem sikerül érdekes, intim pillanatokat elkapnunk, akkor bizony csak dokumentatív jellegű fényképeket tudunk készíteni.

Ahhoz, hogy le lehessen fényképezni őket, meg kellett növelni az ISO érzékenységet. Gépem még ISO 800 esetén is elég kiszajú képeket készít, így ezt az értéket választottam.

oz-2

A fenti második kép már ISO 800 érzékenységgel, és az objektív maximális fényerejével, f/4-gyel, 55 mm fókusztávolsággal készült. Még így is 1/30 s záridő kellett a helyes expozícióhoz.
A lenti kinagyított képrészleten látható, hogy nem is teljesen éles a kép, a kevés fény miatt nem olyan pontos az automata élesre állítás még DSLR gép esetén sem.

oz-3

Az se túl jó, hogy a viszonylag nagy rekesznyílás miatt túl kicsi a mélységélesség, és csak az állat feje éles (már amennyire az), a törzse már nem. Szűkebb rekesznyílás használatához több fény kellet volna, azaz vakut kellett volna használni.

Az állatkertben vakut - az állatokra való tekintettel - nem használtam. Gondoljunk bele, milyen rossz lenne nekik, ha egész nap látogatók tömege villantgatna a szemükbe. Inkább kevésbé legyen jó a kép.

A gép a képet a fénymérés 18%-os szabálya szerint közepesen világosra igyekezett exponálni, ezért a kép talán kissé túl világos lett. Némi expozíció korrekció elkelt volna. Mivel RAW+JPEG formátumban fényképeztem, a RAW kidolgozásakor lehetőség van némi expozíció korrekcióra és élesítésre.

Ha valakinek olyan fényképezőgépe van, amely csak ISO 200 érzékenységig készít elfogadhatóan zajmentes képet, akkor az illető ilyen fényviszonyok között nehéz helyzetben van. Gondoljunk bele, ISO 200 esetén f/4 rekesznyílással 1/15 s lett volna a záridő. Ez jó képstabilizátor esetén eredményezhet éles képet, főleg ha több felvételt készítünk a témáról. Ha némi negatív expozíció korrekciót alkalmazunk, akkor kissé rövidebb, 1/30 s záridő is jó lehet.

Nagyobb fényerejű objektív (pl. f/2) látszólag megoldja a helyzetet, de csak a kevés fény tekintetében (mert f/2 rekeszérték, ISO 200 mellett záridő korrekció nélkül 1/60 s szükséges), a mélységélesség problémája (túl kicsi a mélységélesség) viszont még fokozottabban jelentkezik.

Az állatok figyelmét sokszor lekötik a látogatók, és nem természetesen viselkednek. Ilyenkor nehéz jó képet készíteni. A kecskéknél tipikusan ez volt a helyzet. Leginkább a látogatókra figyeltek, és nem természetes életüket élték.

kecske

Délelőtt 10 óra után voltunk az állatkertben. Az oroszlánok kifutója magas, betonvasakból hegesztett fehér rácsos kerítéssel volt körülvéve. Villanypásztor is őrizte őket. Rácsos kerítésüket nem lehetett 1 méternél közelebb megközelíteni. Nem lehetett az objektívvel a rácshoz olyan közel menni, hogy az ne látszódjon bele a képbe.

oroszlan-1

Az oroszlánok a kifutó közepén egy tetővel fedett rész árnyékában heverésztek a nagy melegben. A fejüket se nagyon voltak hajlandók felemelni. Csak néha egy-egy rövid időre nézett így fel valamelyikük.

Rácson keresztül történő fényképezésnél ügyelni kell arra, hogy a gép ne a rácsra, hanem az állatokra állítsa az éleséget. Ha nem megy, akkor - nehézkessége ellenére - kénytelenek lehetünk manuális élességállítást használni, ha gépünkkel ez egyáltalán lehetséges. Manuális élességállításkor nagyon jól jön, ha gépünknek nemcsak hátoldali kijelzője, hanem keresője is van, amelybe betekinthetünk. Sokszor a tűző napon semmit se lehet látni a hátoldali kijelzőn. Néha az is segít, ha olyan közel tartjuk gépünket a rácshoz, hogy a rács már túl közel legyen ahhoz, hogy azt a gép élesre tudja állítani (ilyen esetben semiképen se kapcsoljuk makró módba gépünket). Ha nem tudja élesre állítani a rácsot, akkor valószínűleg az oroszlánokra fogja állítani az élességet. Figyeljünk erre.

oroszlan-2

A rácshoz ennyire lehetett közel tartani úgy a gépet, hogy a keresőbe is bele tudjak nézni. Látszik a rács is. A kép ISO 800 érzékenységel, f=229 mm (36,4 mm ekvivalens) gyújtótávolsággal, f/11 rekesszel, 1/200 s záridővel készült.

lo

A szabadban álldogáló lovat könnyű lefényképezni bármilyen fényképezőgéppel. A lóra gyermekek ülhettek, és ment velük körbe-körbe. Felvételi adatok: ISO 400, f = 55 mm, f/5, 1/1600 s.

borz

A nagy melegben a borz is édes álmát aludta. Így jó képet aligha készíthetünk róla. Többféle állat elő se jött (például a szurikáta), ezért látni se lehetett.

javorszarvas-1

A jávorszarvas a kerítéshez közeli pocsolyájában hűsölt. A kerítés miatt sajnos csak kissé felülről lehetett fényképezni. Modellt állt, hosszasan hagyta magát fotózni. Ketten voltak, a másik távolabb, oldalt tartózkodott, és ügyet se vetettek egymásra. A nap kissé a felhők mögé bújt, ezért nincsenek kemény árnyékok.

javorszarvas-2

A fülénél az árnyék kevésbé zavaró, ha más szögből fényképezzük.

javorszarvas-3

A bivaly is dagonyázott, a szeme is alig volt nyitva.

bivaly-1

A bivaly sötét színe miatt a kép kissé túlexponált. A fénymérés 18%-os szabálya miatt a gép közepesen szürke árnyalatúra igyekezett fényképezni, holott a valóságban sötétebb volt. Ilyen esetben expozíció korrekció szükséges, a bivaly sötétebb ábrázolása céljából kevesebbet kellett volna exponálni (negatív előjelű korrekció). Ha a téma nagy felülete a közepes szürkénél világosabb, akkor azt a gép rendszerint túl sötéten ábrázolja. Ha ezt tapasztaljuk, használjunk pozitív előjelű expozíció korrekciót. Ez utóbbi eset tipikus példája a havas táj. A bivaly expozíciós adatai: ISO 100, f = 250 mm, f/8, 1/60 s.

bivaly-2

Ez a második kép is ugyanarról a bivalyról, de más nézőpontból készült, ez már sokkal jobban exponált. Expozíciós adatok: ISO 100, f = 116 mm, f/8, 1/125 s. Egy fényértéknyivel kevesebb az expozíció az előző képhez képest.

bivaly-3

A teve a faistálló mellett pihent.

teve-1
Expozíciós adatok: ISO 100, f = 55 mm, f/8, 1/100 s.

teve-2
Expozíciós adatok: ISO 100, f = 225 mm, f/8, 1/125 s.

A láma az istálló bejáratánál ült, és bölcsen bámult kifelé.

lama-1
Expozíciós adatok: ISO 100, f = 250 mm, f/8, 1/40 s.

Az emuk épp ebédeltek, ezért könnyű volt fényképezni őket. Bár szemmel tartottak, nem nagyon zavartatták magukat.

emu-1
Expozíciós adatok: ISO 100, f = 131 mm, f/8, 1/100 s.

Az emura is igazak a bivalynál elmondottak, sötét színe miatt kicsit kevesebbet kellett volna exponálni.

Ketrecben lévő állatok esetén a drótháló látszik a képen. Ez általában zavaró. A képen degu látható.

degu-1

Az alábbi kép sikerült talán a legjobban, amelyet Nánási Katalin készített Canon PowerShot S2 IS fényképezőgéppel.

papa
Papagáj rácson keresztül fényképezve.

Az állatok reggel és este aktívabbak, meleg napokon a déli órákban kevéssé aktívak, talán akkor a legrosszabb fényképezni őket. Melegük van, elbújnak a meleg elől, pihennek. Ilyenkor van talán a legkisebb esélye, hogy egy jól sikerült intim pillanatot elkapjunk. Mi tíz órától fél tizenkettőig voltunk ott, ez nem túl szerencsés időszak.

Ha konkrét állatfajt szeretnénk fényképezni, akor tanulmányozzuk életét, és akkor menjünk fényképezni, amikor aktívabb időszaka van. Éjszaka aktív állatot nappal fényképezni nem egyszerű feladat.

Jó fényviszonyok között, szabadban lévő kifutóban akár kompakt géppel is sikeresek lehetünk. Ha sötét helyen szeretnénk kellően nagy mélységélességgel fényképezni, akkor a kis érzékelő miatt nagyobb mélységélességű kompakt gép sem segít. Gyenge fénynél nem nagyon alkalmas a zajosága miatt. A nagy fényerejű objektív a kisebb mélységéleség miatt nem igazán jó. A megoldás olyan fényképezőgép lehetne, amely nagy ISO érzékenységgel is kiszajú képeket készít.

Milyen objektívet használjunk? Használhatunk nagylátószögű, normál és teleobjektívet is. Én a Canon EF-S 55-250 mm f/4-5,6 IS II objektívvel kezdtem el fényképezni, de néhány kép után úgy éreztem, hogy talán inkább a Canon EF-S 18-55 mm f/3,5-5,6 IS kellene. Le is cseréltem, de két kép után ismét a tele kellett volna, visszacseréltem, és a továbbiakban azzal fényképeztem. Nem lehet képenként objektívet cserélni.

Mint láthatjuk, számos buktatója van az állatkertben történő fényképezésnek. A körülmények legtöbbször közel sem ideálisak, nem könnyű jó képet készíteni.

Utólag megállapítottam, hogy kirándulásunk során a legjobb képet egy Homo Sapiensről, a páromról sikerült készítenem.


Bereczky Péter - bykyny