2024.12.27
Az oldalon látható nyers fájl(ok) forrása (innen tölthető(k) le): signatureedits.com
Ehhez az íráshoz az ART legújabb, 1.24.3 változatát használtam. A CTL szkriptgyűjtemény legújabb verziója is telepítve volt.
Többféle módon, más eszközök használatával is hasonló eredményt kaphatunk. Ebben a részben egy nyers fájlt kétféleképpen dolgozunk fel ART segítségével. Csak globális eszközöket használunk, illetve a Helyi szerkesztés eszközeit is globális eszközként használjuk.
Nyissuk meg a nyers fájlt szerkesztésre.
A kép sötét, alulexponált, nem túl jól néz ki. Először a kép világosságát kell beállítanunk. Megfigyelhetjük a hisztogram jobb felső sarkánál, hogy a piros csatorna vágott csúcsfényeket mutat.
Állítsuk be a kép kívánt világosságát Expozíció-kompenzációval. Én 1,43-ra állítottam. A hisztogramon láthatjuk, hogy most már nemcsak a piros, hanem a másik két csatorna is mutatja a vágott csúcsfényeket.
Ha felül bekapcsoljuk a Vágott csúcsfények jelzését, az ART feketével jelzi az előnézeti képen a vágott csúcsfényeket. A legnagyobb ilyen terület az épület tetejétől bajra az égen látható, és egy kisebb területet láthatunk az épülettől jobbra is az égen.
A vágott csúcsfények miatt csökkentenünk kell a legvilágosabb tartomány fényerejét. Ezt a Tónuskiegyenlítő eszközzel tehetjük meg. Addig csökkentsük a Fehérek csúszka értékét, amíg jelentősen nem csökken a vágás jelzés területe. Ezt -85-re állítottam.
Kapcsoljuk be a Különleges hatások eszközcsoportban lévő Lágy fény eszközt, amely kissé kontrasztosabbá teszi a képet.
A Helyi szerkesztés lapon aktiváljuk a Szín/Tónus korrekció eszközt, a Módnál válasszuk ki a Színegyensúly RGB lehetőséget. Itt beállíthatjuk a kontrasztot és a színeket. Az Élénkséget 0,18-ra, a Kontrasztot 0,36-ra, az Észlelési ragyogást az árnyékoknál és a középtónusoknál 0,30-ra állítottam. Láthatjuk, hogy ismét vágást tapasztalunk a csúcsfényeknél. A Ragyogás részen lévő Csúcsfények csúszkát ezért -10-re állítottam, a vágás majdnem eltűnt.
A Helyi szerkesztés lapon aktiváljuk a Helyi kontraszt eszközt, és növeljük a kép helyi kontrasztját. Láthatunk Maradék kontraszt csúszkát, amely elárulja, hogy itt Wavelet dekompozícióról van szó. A diagramon balra vannak a kis részletek, jobbra a nagyobbak. Nem a kis részleteknél kell növelnünk a helyi kontrasztot, mert az a képzajt is növelné. Ha megnézzük a Részletek eszközcsoportban, a kép betöltésekor az ART be is kapcsolta a zajcsökkentést, és zajcsökkentéssel együtt nem ajánlatos élesítést alkalmazni. Ezért csak a diagram jobb felében, a nagyobb részletek tekintetében kell növelnünk a helyi kontrasztot, mert ez nem lesz hatással a képzajra. A kontraszt növelése ismét vágást okozott a csúcsfényekben. Ezeket láthatjuk a fenti ábrán.
A csúcsfények vágását most is az Észlelési ragyogásnál a csúcsfények ragyogásának csökkentésével csökkentsük, én -0,60-ra állítottam. Ezen kívül még az Expozíció/Tónuskiegyenlítő/Fehérek csúszka értékét is módosítottam -50-re. Ezzel a két beállítással tulajdonképpen újrahangoltam a csúcsfények vágásának eltüntetését.
Megnézhetjük 100% nagyításon is a képet, ha alul az 1:1 jelű nagyítóra kattintunk. Ilyenkor az előnézeti képet az egérrel vonszolhatjuk.
A végeredményt a fenti képen láthatjuk. Ha rákattintunk a képre, akkor az teljes felbontásban megnyílik egy új böngészőlapon. Ha ennek a képnek bármely részére rákattintunk, akkor azt 100% nagyításban szemlélhetjük.
Dolgozzuk fel más módon ugyanezt a nyers fájlt. Először Állományböngésző nézetben hajtsuk végre a nyers fájlon a helyi menüből a Feldolgozási profil műveletek/Törlés, illetve a Feldolgozási profil műveletek/Visszaállítás alapértelmezettre menüpontokat. Nyissuk meg a nyers fájlt szerkesztésre.
A kép sötét, alulexponált. Már megnyitáskor látunk levágott csúcsfényű területeket. Először állítsuk be a kép világosságát.
Az Expozíció/Expozíció/Expozíció-kompenzáció csúszka értékét 1,47-re állítottam. A levágott terület hatalmassá vált.
Aktiváljuk a Különleges hatások/Lágy fény eszközt. A levágott terület ismét nőtt kissé.
Aktiváljuk a Különleges hatások/Filmszimuláció eszközt, majd felül válasszuk ki a Szigmoid tónusleképező eszközt.
Ennek hatására jelentősen csökkent a levágott terület nagysága.
A ferdeség értékét állítsuk -0,97-re. Hatására a levágott terület majdnem eltűnt.
Az Expozíció/Tónuskiegyenlítő eszközzel emeljük az Árnyékokat (31 értékre), és a Középtónusokat (34 értékre). Ismét megnövekedett a levágott csúcsfények területe. Ezt kell kompenzálni a Fehérek csúszka -56-ra állításával.
A Színek/Telítettség/Élénkség eszköz Élénkség csúszkájának 68-ra állításával adjunk hozzá élénkséget.
A végeredményt a fenti képen láthatjuk. Ha rákattintunk a képre, akkor az teljes felbontásban megnyílik egy új böngészőlapon. Ha 100% nagyítással nézzük a kép részeit, akkor felfedezhetjük, hogy nagyobb képzajt láthatunk, mint az előző módon előállított képen. Nézzük meg például a modell lábfejénél.
Csökkentsük a képzajt. Menjünk a Részletek/Zajcsökkentés eszközbe. Alul az 1:1 jelű nagyítóra kattintva nézzük 100% nagyításban az előnézeti képet, egészen pontosan a modell lábfejét. A képzaj megszüntetése érdekében a Végső simítások/Fényerő csúszka értékét addig addig növeljük, amíg a szükséges mértékig le nem csökken a képzaj. Én 18-ra állítottam.
A végeredményt a fenti képen láthatjuk. Drasztikusan csökkent a képzaj, azonban ennél jobban nem akartam csökkenteni a részletek megőrzése miatt.
Megtehetjük, hogy az ART telepítési könyvtárában lévő "luts" nevű könyvtárban lévő sigmoid.ctl nevű fájlt átmásoljuk a ctlscripts könyvtárba, a CTL szkriptek közé. Ekkor a CTL szkriptek között (a Szín/Tónus korrekció eszközben) is rendelkezésre fog állni a Szigmoid tónusleképező.
Végül tekintsük át röviden azokat a legfontosabb eszközöket, amelyek egy adott tényezőre hatással lehetnek.
A kép tónusaira:
A kép színeire:
Élesítésre/Elmosásra használható eszközök:
RAW feldolgozás a gyakorlatban - bevezetés
RAW feldolgozás - alapismeretek