2024.12.20

Makroobjektívek

A makroobjektívek csak cserélhető objektíves fényképezőgép esetén alkalmazhatók. A makrofotózás legjobb eszköze a makroobjektív. A makrózás nagyon magas követelményeket támaszt az objektívvel szemben, ezért ezek a speciális objektívek általában a gyártó legjobb képminőséget adó objektívjei, és a megnevezésében is szerepel a MACRO szó. A makroobjektívek fix gyújtótávolságú objektívek. Napjainkban már az olcsóbb makroobjektívek is nagyon élesek, azonban a drágák élessége még jobb, háttérelmosása szebb lehet.

A MACRO elnevezést azonban gyakran olyan objektívnél is alkalmazzák, amelyek minősége nem kiemelkedő, esetleg nem is fix gyújtótávolságúak, azonban közelre élesre állíthatók. Ezek leképezési aránya általában nem közelíti meg az 1:1-et. Legyünk óvatosak!

A makroobjektívek önmagukban általában 1x-es vagy 0,5x-es maximális nagyítás elérésére alkalmasak. Nincs szükség nagy fényerejű objektívre, mert a nagy nagyítás miatt nagyon kicsi a mélységélesség, ezért azt szűkebb rekesznyílás beállításával növelni kell. A makroobjektív gyújtótávolsága nagyon fontos tényező, mert egyéb tényezők mellett ez határozza meg, hogy egy bizonyos nagyítás esetén milyen távolról tudjuk lefényképezni a témát. Minél kisebb a gyújtótávolság, annál közelebbről kell fényképezni azonos nagyítás eléréséhez. Ez elsősorban repülni képes rovarok fotózásakor okoz problémát, mert ha túl közel megyünk, azt nem viseli el, és elszáll.

Kétféle makroobjektív létezik, mégpedig belső élességállítású, amelynek hossza nem változik az élességállítás során, valamint nem belső élességállítású, amelynek belső tubusa annál jobban kitolódik az objektív belsejéből, minél kisebb távolságra állítjuk az élességet, ezáltal az objektív hossza lényegesen megnőhet, amely kisebb munkatávolságot eredményez. Tehát a belső élességállítás a makroobjektíveknél egyértelműen előnyös.

Jó tudni, hogy a közelre történő élességállítás miatt fényveszteség lép fel, akár két fényértéknyi is. Beállítunk egy bizonyos rekesznyílást a makroobjektíven, és a végtelenről a lehetséges legközelebbre történő élességállítás közben a képérzékelőre vetített kép világossága akár két fényértéknyit is csökkenhet. Mintha két értékkel zártuk volna a rekeszt. A konkrét csökkenés mértéke függ a nagyítás mértékétől (téma távolságától) is, távolabbról történő fotózáskor kisebb. 100 mm gyújtótávolságú objektív és 1x-es nagyítás esetén szokott körülbelül két fényértéknyi fényveszteség fellépni. Ha f/2,8 fényerejű az objektívünk, és ezt a rekesznyílást állítjuk be, akkor 1x-es nagyítás esetén úgy viselkedik az objektív, mintha csak f/5,6 körüli lenne a fényereje. Azt szoktuk mondani, hogy ennél az objektívnél 1x-es nagyítás és f/2,8 névleges rekeszérték esetén a hatásos (effektív) rekeszérték f/5,6, azaz olyan világosságú képet vetít az objektív a képérzékelőre, mintha végtelenre állított élesség esetén f/5,6 rekesznyílást állítottunk volna be (ugyanannál a témánál). Ha f/2,8-nál szűkebb rekesznyílást állítottunk volna be, akkor természetesen ahhoz képest lenne két értéknyivel szűkebb az effektív rekeszérték, például f/8 esetén a hatásos rekeszérték f/16 lenne. Természetesen az expozíciót az effektív rekeszérték (a vetített kép tényleges világossága) alapján kell megállapítani. Makrózáskor a nagyon kis mélységélesség miatt eleve szűk rekesznyílást szoktunk alkalmazni, és ehhez járul még a fényveszteség miatti záridő-növekedés, amely akár jelentősen is növelheti a bemozdulás esélyét. Ebből is látható, hogy fontos a képstabilizátor annak ellenére, hogy sok olcsóbb makroobjektív nem tartalmazza. A közelre történő élességállítás miatti fényveszteség akkor is fellép, ha nem belső élességállítású az objektív, és ugyanúgy fellép akkor is, ha belső élességállítású. Ez a fényveszteség természetesen nemcsak a makroobjektíveknél, hanem minden esetben fellép, azonban amíg a legkisebb élességállítás távolsága jelentősen meghaladja az objektív gyújtótávolságát, addig nem kell foglalkozni vele.

A makroobjektíveket gyújtótávolságuk szerint három csoportba sorolhatjuk:

Rövid, 35-60 mm: kicsik, könnyűek. Hátrányuk a kevésbé lenyűgöző háttérelmosás és a kis munkatávolság.

Közepes, 90-105 mm: nagyobb munkatávolság, de lehetne még nagyobb, nagyon szép háttérelmosás, aránylag könnyű, elfogadható ár.

Hosszú, 150-200 mm: Jó munkatávolság, általában kiváló háttérelmosás és képminőség. Nehéz és nagyon drága.

A kis gyújtótávolságú makroobjektíveknek nagy hátránya a kis munkatávolság. A hátrányok miatt inkább általános objektívnek tekinthetők, amely alkalmas makrózásra is. Röpképes rovarok közelről történő fotózására kevésbé alkalmasak. Ez annál inkább így van, minél kisebb a gyújtótávolság. A háttérelmosásuk is kevésbé szép. Nagy nagyítás esetén a kis munkatávolság miatt figyelni kell arra is, hogy ne jelenjen meg a képen felszerelésünk árnyéka.

Egy 60 mm körüli gyújtótávolságú makroobjektív 1x-es nagyítás esetén körülbelül 20 cm-es felvételi távolságot eredményez a képérzékelő síkjától mérve, egy 35 mm-es 13 cm-eset. A Canon kínálatából ilyen a kizárólag APS-C vázon használható Canon EF-S 60mm f/2,8 Macro USM objektív, amelynek munkatávolsága 1x-es nagyítás esetén kb. 9 cm, és a Canon EF-S 35mm f/2.8 Macro IS STM objektív, amelynél a szintén 1x-es nagyításhoz tartozó munkatávolság mindössze kb. 3 cm.

A közepes gyújtótávolságú makroobjektívek a legkedveltebbek. Szebb a háttérelmosásuk, nagyobb a munkatávolságuk, aránylag nem nehezek, és elfogadható az áruk. Canon DSLR rendszerhez igen kedvelt a Canon EF 100mm f/2,8 Macro USM, még jobb képminőséget nyújt és jobban használható a profi (L-es), képstabilizátoros változata. Canonhoz és Nikonhoz kedvelt a Tamron 90mm f/2,8 Macro objektív, különösen jó a továbbfejlesztett, képstabilizátoros változat, a TAMRON SP 90mm f/2.8 MACRO 1:1 Di VC USD. Létezik Sigma105mm F2.8 EX DG OS HSM MACRO képstabilizátoros objektív is Leica L és Sony E csatlakozású tükör nélküli fényképezőgépekhez. A kedvelt Canon EF 100mm f/2,8 Macro USM objektív legkisebb élesre állítható távolsága kb. 30 cm, munkatávolsága kicsivel 15 cm alatti.

A nagy gyújtótávolságú makroobjektívek a legelőnyösebbek rovarok fotózásához a nagy munkatávolságuk miatt. Általában legjobb a képminőségük, gyönyörű a háttérelmosásuk. A nagy gyújtótávolság miatt még inkább igénylik a képstabilizátort. Ezek nagyok, nehezek, nem könnyű őket huzamosabb ideig kézben tartani. Az áruk is nagyon magas.

Sok makroobjektív frontlencséje közvetlenül az objektív elejénél található, és emiatt az oldalról érkező fény könnyen elérheti. Jó lenne fényellenzőt alkalmazni, azonban az lecsökkenti a munkatávolságot. Fényellenzőt leginkább akkor használhatunk, ha nem rovarokat fényképezünk.

Tehát ha csak alkalmanként makrózunk, és nem elsősorban rovarokat fényképezünk, akkor vásárolhatunk kis gyújtótávolságú makroobjektívet, mert egyéb általános célra jobb, és így jobban kihasználható. Ha komolyabb szándékaink vannak a makrofotózással, akkor közepes gyújtótávolságú objektívet válasszunk. Rovarok fotózásához, tökéletes képminőség elérésére válasszunk egy jó minőségű, nagy gyújtótávolságú makroobjektívet.

Azt gondolhatnánk, hogy a makroobjektívek esetében a minél nagyobb felbontóképesség a legfontosabb, véleményem szerint azonban ez nem így van. Természetesen jó felbontóképességűnek kell lennie, de ma már a legtöbb ilyen objektív jó felbontóképességgel rendelkezik, és nem a kisebb mértékű felbontóképesség-különbség a döntő, hanem az objektív egyéb tulajdonságainak van inkább jelentősége. Előnyös a kisebb mértékű kromatikus aberráció, a kép kontrasztossága, a szép bokeh, a jó színvisszaadás, a szép átmenetek stb. Minden szempontból ideális objektív nincs, mindenki mérlegelje, hogy számára mely paraméterek a fontosabbak, és az alapján válasszon.

Makrózás céljára a makroobjektívekhez is használhatunk közgyűrűt és/vagy előtétlencsét. Ne feledjük, hogy a makroobjektívet nemcsak makrózásra használhatjuk, hanem általános célra is, kihasználva jó képminőségüket.

Én magam APS-C vázaimhoz két makroobjektívvel rendelkezem, mégpedig Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektívvel, valamint Canon EF-S 60mm f/2,8 USM Macro objektívvel.

Sigma 105mm f/2.8 EX Macro

Ez a legrégibb a Sigma 105 mm-es makroobjektívjei közül, nem "DG", azaz digitális képérzékelőhöz áttervezett változat, hanem még a filmes világban született. Használtan, hibás fókuszmotorral vásároltam, elég jó áron. Az automatikus élességállítás makrózáskor kevésbé fontos, mert lassú, és zajos volt eredetileg is az élességállítás működése.

Főbb jellemzői:

• Névleges fókusztávolság: 105 mm
• Fényerő: f/2,8
• Legszűkebb rekesznyílás: Canon változatnál f/45, Sony és Pentax változatnál f/32
• Rekeszlamellák száma: 8
• Élességállítás közeli határa: 0,313 m
• Maximális leképezési arány (nagyítás): 1:1 (1x-es)
• Szűrőmenet átmérője: 58 mm
• Optikai felépítése: 10 elem 9 csoportban
• Tömege: 450 g

A leképezési arány automatikus és manuális élességállítás esetén is leolvasható az objektívről:

A leképezési arány függvényében ennek az objektívnek a hosszváltozását, az élességállítás távolságának változását, a munkatávolság változását és a maximális fényerő változását az alábbi táblázatban láthatjuk:

Az élességállítás távolsága a képérzékelőtől mért tématávolság, a munkatávolság az objektív elejétől mérve (fényellenzőt nem alkalmazva) a téma távolsága. Láthatjuk, hogy ezzel az objektívvel életnagyságú fényképezés esetén az objektív elejétől mérve körülbelül 13 cm-re, 1:2 leképezési arány esetén körülbelül 25 cm-re kell megközelítenünk a témát. Érezzük, hogy ez lehetne több is, mert nem minden élőlény visel el ilyen közelséget.

A fényerő oszlopban azt látjuk, hogy az objektíven a maximális, f/2,8 névleges rekeszértéket beállítva a különböző leképezési arányoknál mennyi lesz a valós (effektív) fényerő. 1:1 leképezési aránynál már körülbelül két fényértéknyit veszítünk. Ez az eltérés sajnos minden névleges rekeszértéknél fennáll, azaz ha 1:1 leképezési aránynál f/8 rekeszt állítunk be, megközelítőleg olyan fényességű képet kapunk, mintha végtelen állásnál f/16 rekeszt állítottunk volna be.

A frontlencse mélyebben helyezkedik el, ezért fényellenzőre nincs szükség. Tág rekesznél képe lágy, rekeszelve javul, már f/5,6 vagy f/8 értéknél nagyon éles. Közelképeknél a legjobb eredményt f/11-f/16 tartományban adja, 1:2 leképezési arányig nagyon éles, afelett kissé romlik a képminősége.

Néhány ezzel az objektívvel készített kép:

Canon EF-S 60mm f/2,8 Macro USM

A Canon EOS APS-C vázaihoz készített makroobjektívje.

Főbb jellemzői:

• Névleges fókusztávolság: 60 mm
• Ekvivalens fókusztávolság: 96 mm
• Fényerő: f/2,8
• Legszűkebb rekesznyílás: f/32
• Rekeszlamellák száma: 7
• Élességállítás közeli határa: 0,2 m
• Maximális leképezési arány (nagyítás): 1:1 (1x-es)
• Szűrőmenet átmérője: 52 mm
• Optikai felépítése: 18 elem 8 csoportban
• Tömege: 335 g

A leképezési arány automatikus és manuális élességállítás esetén is leolvasható az objektívről:

A Canon által megadott specifikáció szerint Canon 250D előtétlencsével 1,33x-0,25x, Canon 500D előtétlencsével 1,18x-0,12x-es a nagyítás mértéke. Természetesen a Raynox DCR-150 és DCR-250 előtétlencsékkel is kiválóan használható. 12 mm-es közgyűrűvel a nagyítás mértéke 1,28x-0,2x-es közötti, 25 mm-es közgyűrűvel pedig 1,61x-0,44x-es.

Az objektív belső élességállítású, ezért hossza nem változik, és a frontlencse se forog élességállítás közben. A kisebb gyújtótávolság miatt a munkatávolság is kisebb, 1x-es nagyításnál körülbelül 9 cm. A frontlencse közvetlenül az objektív elején helyezkedik el, ezért ajánlatos (lenne) az ET-67B fényellenző használata, amely csökkenti a munkatávolságot. A fényellenző hossza körülbelül 43 mm. Az ekvivalens gyújtótávolságból érezhető, hogy a Canon a full frame vázon jól használható 100 mm-es makroobjektív APS-C megfelelőjének szánta ezt az objektívet, azonban a használhatósága a kisebb munkatávolság miatt közel sem olyan jó.

Ezt az objektívet makrózáson kívül portrézásra és más egyéb témákra is sikerrel használhatjuk.

Ha készítünk vagy vásárolunk a fenti képen láthatóhoz hasonló méhecskehotelt, és elhelyezzük erkélyünkön vagy kertünkben, máris élvezhetjük ezeknek az aranyos élőlényeknek a társaságát. Én az erkélyen az ablakpárkányra tettem, ott védve van a csapadéktól. Csak a szaporodás idején, február második felétől áprilisig jelennek meg a méhecskehotelnél a méhecskék. A méhecskehotelt szaporodás céljára igénybe vevő rovarok mind magányosan élnek, nem alkotnak családot. Haszonnövényeink megporzásának nagy részét ezek végzik el, ezért is fontos, hogy tudjanak hol szaporodni. A megjelenő rovarok nagy része a kőműves méhek képviselői, tapasztalatom szerint a szarvas faliméh a leggyakoribb vendég. A fenti képen is valószínűleg ilyen méh látható, de ez nem biztos. A szarvas faliméheknek a házi méhekhez képest állítólag kétszázszoros a beporzási hatékonyságuk. A méhecskehotel segítségével szaporodó állatok mind ártalmatlanok az emberre. Szaporodáskor akár száz méh is nyüzsöghet a méhecskehotel körül. Békés, abszolút nem agresszív, aranyos állatkák. A fenti kép közelről készült, egészen közel hajoltam a hotelhez, és mindössze annyi történt, hogy kikerülték a fejem. Közelről is nyugodtan lehet fotózni őket, én is gyakran ezt teszem. A házi méh is csak ritkán csíp, a szarvas faliméh csak akkor, ha rá van kényszerítve. Ha meg akarnánk fogni őket, akkor azért védekeznének, megszúrnának, de ha békében hagyjuk őket, akkor nem.

A fenti képen kék fadongó látható. Már második éve jelennek meg időnként az erkélyünkön. A legnagyobb poszméhek közé tartozik. Magányosan él. Virágporral és nektárral táplálkozik. Teste lilásfekete, szárnyai kékeslila színűek. Nagyon szép állat. A kifejlett rovar hossza 25-30 mm, szárnyainak fesztávolsága elérheti a 45-50 mm-t is. Repüléskor erős hangja van. Van fullánkja, azonban nagyon békés természetű, nem kell félni tőle. Ha nem zavarják, nem hessegetik, nem támad. Csak akkor támad, ha rá van kényszerítve. Ha meg akarnánk fogni, akkor megszúrna. Szúrása és annak következményei egy darázscsípéshez hasonlóak. Az arra érzékenyeknél allergiás reakció is felléphet.

Hát így teljesít egy 60 mm-es (ekvivalens 96 mm-es) makroobjektív APS-C vázon. Összehasonlíthatjuk a Raynox előtétlencsékkel, közgyűrűvel, nem makró objektívekkel, illetve makroobjektívekkel készített képeket egymással.

Közelfényképezés - Tartalomjegyzék

Oldal tetejére

Főoldal