2024.12.20
Fókuszsorozat
Ha egyetlen fényképet készítünk, azon mindössze egy síkban, az élességállítás síkjában lévő témarészletek lesznek maximálisan élesek. Ennek a síknak a környezetében még bizonyos határig szubjektíven élesnek látjuk a témát, mert az élességállítás sikjától távolodva illetve közeledve fokozatosan romlik az élesség. Azt a távolságtartományt, amelyet még élesnek érzékelünk, mélységélességnek nevezzük. A közelfényképezés egyik sajátossága a (túl) kis mélységélesség. Sokszor csak a téma(például egy virág) egy része éles, azonban kívánatos lenne a nagyobb mélységélesség. Bizonyos esetekben megoldást jelenthet, ha fókuszsorozatot készítünk. A fókuszsorozat angol neve focus stacking.
Fókuszsorozat esetén (lehetőleg állványról) úgy készítünk több képet, hogy az egyes képek között az élesség síkját kissé máshová állítjuk. A cél az, hogy a főtéma minden része valamelyik képen éles legyen. Ezután a képeket szoftver segítségével egyesítjük úgy, hogy minden képből azt a részt hasznosítjuk, ahol a főtéma valamelyik része éles. A fókuszsorozatnak a legkülönbözőbb témák esetén hasznát vehetjük, a közelfényképezéstől egészen a tájképek készítéséig, azonban leginkább közelfényképezés esetén alkalmazzák.
Forrás: pexels.com, készítette: Thierry Fillieul
A fenti ábrán látható nagy mélységélességet egyetlen felvétel készítésével sehogyan sem lehetne elérni. Bármilyen fényképezőgépünk van, bármilyen objektívvel, bármilyen segédeszközzel sem lehet a kis mélységélesség miatt egyetlen expozícióval ilyen képet készíteni.
Például éles képet szeretnénk közelről csinálni egy rovarról. A gyakorlatban ezt úgy képzeljük el, hogy először a rovar hozzánk legközelebbi részére állítjuk az élességet, és készítünk egy felvételt. Utána kicsivel távolabbra állítjuk az élességet, és ismét készítünk egy felvételt, és ezt többször ismételjük, majd végül a rovar tőlünk legtávolabbi részéről is készítünk egy éles felvételt. Olyan kis lépésközzel kell elkészíteni az egyes képeket, hogy az egyes képek mélységélesség-tartománya átfedje egymást.
Ez a módszer csak mozdulatlan témához használható, a legkisebb szél is elronthatja a felvételt. Célszerű állványt használni az azonos képkivágás miatt. Célszerű a fényképezőgépen manuális (M) módot, fix ISO értéket beállítani azért, hogy az egyes képek azonosan exponáltak legyenek.
Ha tájképet készítünk a szokásos módon szűk rekesznyílással, akkor nagy a mélységélesség. Ha fókuszsorozattal még nagyobb mélységélességet szeretnénk elérni, akkor elég készítenünk 2-3 felvételt, egyet az előtérre, egyet a középtérre, egyet a háttérre állított élességgel. Ezt manuális élességállítással egyszerűen megvalósíthatjuk.
Ha kisebb témát, például az asztalon egy vázában lévő 3 szál virágot szeretnénk nagy mélységélességgel fényképezni, akkor a kisebb mélységélesség miatt több képre lesz szükségünk. A képek száma függ attól, hogy az egyes képeknek mekkora a mélységélessége. Ha tág rekesznyílással fényképezünk, mert a krémesen elmosott hátteret szeretnénk, akkor kicsi lesz a mélységélesség, és több képre lesz szükségünk. Ilyen körülmények között is elboldogulhatunk manuális élességállítással is.
Forrás: pexels.com, készítette: Pixabay
Ha nagyon kicsi dolgot, például egy pici virágot vagy egy rovart fényképezünk nagy nagyítással (közelről), akkor a kis mélységélesség miatt még több képre lehet szükségünk. Nagy nagyítás esetén rendkívül kicsi lehet a mélységélesség, amelyhez már a manuális élességállítás nem alkalmas. Ekkor vesszük hasznát egy nagyon finoman állítható makrosínnek. Ennek segítségével kis lépésekben, egyenletesen állíthatjuk az élesség síkját az egyes képek között. Sajnos az olcsó makrosínek inkább bosszúságot okoznak, mint örömet. Makrosínre tehát leginkább nagy, 1x-esnél nagyobb nagyítás esetén lehet szükségünk, ha fókuszsorozatot szeretnénk készíteni, azonban csak jó minőségű makrosínt érdemes vásárolni. A drágaság azonban ebben az esetben nem egyenlő a jó minőséggel. Mindenképp olvassuk el az interneten a felhasználók véleményét. A makrosínnek stabilnak kell lennie, finoman állíthatónak, és holtjátékmentesnek. Az alábbi ábrákon látható makrosíneket sohasem használtam, nem tudom, hogy milyen minőségűek.
NiSi NM-200S makrosín, a tekerőnél lévő skálán egy osztásnyi 0,01 mm-rel mozdítja el a fényképezőgépet
AstrHori AH-MCA-170 makrosín, a jobb oldali nagy fekete tekerő egy fordulata 2 mm elmozdulást eredményez a durva beállításhoz, míg a tőle balra látható alumínium színű finombeállító fordulatonként 0,05 mm elmozdulást okoz
Az esetek nagy részében azonban nincs szükségünk makrosínre. Ne vásároljunk ilyet feleslegesen. Ha van egy 100 mm körüli makroobjektívünk, amely finoman élesre állítható, akkor kevésbé lesz szükségünk rá, mintha egy 50 mm-es makroobjektívvel közelebbről kellene fényképeznünk.
A képek elkészítésénél többféle módon megvalósíthatjuk az élesség síkjának állítását. Nézzük meg ezeket.
Ha nem nagyon kicsi a mélységélesség, akkor az objektív élességállító gyűrűjével manuálisan állítsunk élességet. A bizonyos objektíveken megtalálható elektronikus élességállítás (a fókuszgyűrű csak vezérli a fókuszmotort) sok célra jó lehet. A kompakt és bridge fényképezőgépek motoros manuális élességállítása nem túl jó erre a célra.
Ha eljutunk oda, hogy már olyan kicsi a mélységélesség, amellyel már manuális élességállítással nem boldogulunk, akkor vehetjük hasznát egy jó minőségű makrosínnek.
Vannak olyan vázak, amelyek támogatják a fókuszsorozat készítését. A megfelelő paraméterek beállítása után ha exponálunk, akkor automatikusan elkészíti a szükséges számú képet úgy, hogy közben a beállítottaknak megfelelően változtatja az élesség síkját is az objektív élességállításának változtatásával. Elképzelhető, hogy van vázunkhoz olyan mobiltelefonos alkalmazás, amelynek segítségével megvalósítható a fókuszsorozat. Ezeknek a lehetőségeknek is meg vannak a határai, és vannak olyan helyzetek, amikor csak a manuális élességállítás, illetve nagy nagyítás esetén csak a makrosín segít.
A fókuszsorozat elkészítése leginkább beltérben egyszerű. Szabadtéren, növények fotózásakor nagy ellenség a szél. Már a legkisebb elmozdulás, amit esetleg félvételkészítés közben észre sem veszünk, jól látható lesz a képen. Teljesen szélcsendes idő azonban ritkán van. Legjobban talán a fénysátorral védekezhetünk ellene.
Meg kell említeni, hogy vannak, akik szabad kézből készítenek fókuszsorozatot kültéren, például nyugalomban lévő rovarról. Általában 3-10 db képet készítenek, a rovar más és más részére állítva az élességet. Manuális élességállítást alkalmaznak, és az élességet nem a fókuszgyűrűvel állítják, hanem a fényképezőgép kismértékű elmozdításával. Természetesen sok a selejt, akár 5-10000 kép elkészítésével sikerül néhányszor 10 db, esetleg 100 db jó képet csinálni. Állvány használatával eredményesebbek lehetünk.
A rovarokról készült fókuszsorozatos makrofotók sok esetben nem a természetben, hanem műteremben készülnek. A fényképezőgépet kis menetemelkedésű, többnyire házilag készített makrosínre helyezik, az élességet beállítják a fényképezendő objektum legközelebbi pontjára, készítenek egy felvételt, majd a fényképezőgépet a makrosín segítségével nagyon picivel közelebb mozgatják a témához, és ezáltal az élesség síkját is picivel hátrébb mozgatják, és ismét készítenek egy felvételt, és így tovább, készítenek 10, 50, vagy akár 150-200 képet is, amelyek mindegyikén a téma más részén van az élesség síkja, és utána ezekből a képekből számítógépes szoftver segítségével kapják meg a nagy mélységélességű végső képet. Objektívként többnyire két, egymással szembefordított objektívet használnak, az első objektív mintegy előtétlencséje a másiknak. A rovar többnyire preparátum, így nem mozdul el a felvételek közben, vagy esetleg élő, de annyira lehűtik, hogy már nem mozdul.
Az elkészült képeket erre alkalmas szoftver segítségével kell egyesítenünk. Például az Adobe Photoshop vagy a Zerene Stacker fizetős programokat használhatjuk a képek egyesítésére, de egyéb, akár ingyenes lehetőségek közül is (pl. Hugin) választhatunk. Sajnos nem mindegy a szoftver minősége sem.
Feltétlenül meg kell említeni Michael Erlewine amerikai fotóamatőrt, a fókuszeltolásos fényképezés neves képviselőjét. Michael Erlewine képeit és több évtizedes tapasztalatát önzetlen módon közzétette. Az alábbi linkekről 27 db könyve tölthető le, köztük számos fókuszsorozattal készített fényképes albuma is, valamint olyan könyvei, amelyek a makrofotózásról szólnak, kiemelten és részletesen a fókuszsorozat módszerről. A fényképes albumok gyönyörűek. Nem titkolja a módszereit, pontosan leírja, hogy milyen típusú fényképezőgéppel, objektívvel, makrosínnel, stb. dolgozik, hogyan készítette képeit. Akit közelebbről érdekel a téma, sokat tanulhat belőlük.
1. Close-Up & Macro Articles of 2012
2. Close-up and Macro Photography - A Primer Book Two
3. Close-up and Macro Photography - A Primer Book One
5. The Art of Focus Stacking - A Primer
6. The Art of Focus Stacking - Book Two - Photos
7. My Key to Photography in One Page
8. Close-Up and Macro Photography
11. - Small Worlds: Calla Lily
13. - Small Worlds: Sentient Beings
16. - MacroStop: Micro-Contrast
17. - Retouching Stacked Photos (Focus Stacking)
18. - Focus-Stacking Examples in Macro Photography
19. - Small Worlds: Ever Green
20. - Small Worlds: Various Close-Up and Macro Images, Vol. 1
21. - Small Worlds: Various Close-Up and Macro Images, Vol. 2
22. - Small Worlds: Various Close-Up and Macro Images, Vol. 3
23. - The New Zeiss Otus APO Lenses for Close-Up
24. - Handbook of Close-Up and Macro Photography
26. - Close-Up and DSLR: Volume 1
27. - Close-Up and DSLR: Volume 2
Ezen a helyen (Fókuszsorozat videók) Michael Erlewine 24 részes, a fókuszsorozattal részletesen foglalkozó, angol nyelvű, feliratos videósorozatát találhatjuk.Az angol nyelvű könyveket az onlinedoctranslator segítségével fordíttattam le magyarra. A videókhoz tartozó srt feliratfájlokat pedig például a translatesubtitles segítségével fordíttathatjuk le.
Közelfényképezés - Tartalomjegyzék