Kép forrása: pexels.com, készítette: Quang Nguyen Vinh
2025.12.14
A CTL szkriptek és a nyelvi fájlok helye
A CTL szkriptek két csoportja
Céljuk szerint két csoportra oszthatjuk a CTL szkripteket:
- Megjelenítésre alkalmassá tételre szolgáló CTL szkriptek.
- Egyéb CTL szkriptek (az összes szkript, amely nem Megjelenítésre alkalmassá tétel céljára szolgál).
Megjelenítésre alkalmassá tétel
A digitális fényképezőgép elemi érzékelői lineárisan reagálnak a fényre. Ahogy növeljük a fotonok számát, az elemi érzékelőkből kiolvasható jel ugyanilyen arányban nő. 5-ször annyi foton (fénymennyiség) 5x-ször akkora kiolvasható jelet jelent.
A nyers fájl tehát úgynevezett téma-lineáris adatokat tartalmaz, mert egyszerű matematikai összefüggés van a nyers fájlban tárolt adat, és a téma adott pontjának világossága között. Ez elvileg korlátlan adattartományt jelent. Színrekonstrukció után is téma-lineáris adatokat kapunk. Általában megtörténik az expozíció beállítása úgy, hogy a középszürke körülbelül a 0,18-as értékű téma-lineáris értékre kerüljön.
Ezután történik meg a képadatok széles színskálájú, lineáris RGB színtérbe, a munkaprofilba alakítása (Az ART esetén ez a Rec.2020 színtér). A legtöbb képmanipulációs eljárás ebben a színtérben, lineáris adatokon működik az ART-ban.
Az elemi érzékelők dinamika-tartománya elég nagy, amelyet az árnyékoknál a képzaj, a csúcsfényeknél az elemi érzékelők telítődése határol. Ezt a tartományt sokszor logaritmikus skálán szoktunk kezelni, azaz a fénymennyiségek eltéréseit általában fényértékben adjuk meg. Egy fényértéknyi eltérés a fénymennyiség duplázását/felezését jelenti.
A téma-lineáris adatokkal jól jellemezzük a kép intenzitásadatait, azonban a képet valamilyen megjelenítő eszközön (pl. monitoron) meg is kell tudnunk jeleníteni a képszerkesztés során. A megjelenítő eszközök erősen nemlineárisak. Ahhoz, hogy a képet meg tudjuk jeleníteni a megfelelő eszközön, ahhoz a képet a csővezeték vége felé át kell alakítani, azaz megjelenítésre alkalmassá kell tenni.
A megjelenítésre alkalmas eszközök nem képesek azt a fénysűrűséget létrehozni, mint amely a lefényképezett témán volt látható. Ha a rögzített képadatok jelentős részét meg szeretnénk jeleníteni a végső képen, akkor azt tömörítenünk kell, illetve a világosságértékeket csökkentenünk kell (SDR kép létrehozásához). Ez veszteséges folyamat, az eredményül kapott képből sehogyan sem állíthatók helyre az eredeti lineáris képadatok.
A megjelenítésre alkalmas kép már korlátos, a megjelenítő tulajdonságait (pl. maximális fényerejét) is figyelembe véve kerülnek megállapításra a korlátok.
Tehát a megjelenítésre alkalmassá tételre szolgáló CTL szkriptek a fenti célra szolgálnak, és fontos jellemzőjük a képadatok korlátossága.
Az ilyen szerkesztőeszközök jellemző tulajdonsága, hogy általában rendelkeznek a megjelenítő eszköz fényerejének beállítását lehetővé tévő csúszkával. Ez azt is jelenti, hogy nemcsak SDR, hanem HDR képéket is készíthetünk segítségükkel. Ennek a csúszkának beállítása változtatja a tartományt, amelyen belül elhelyezkedhet a képpontok fényereje. Azt is mondhatjuk, hogy ezen a csúszkán beállított érték jelenti a (fényerő) korlátot.
Ebbe a csoportba a következő CTL szkriptek tartoznak: a Szigmoid tónusleképezés (sigmoid.ctl), és az OpenDRT (OpenDRT.ctl) szkript.
Egyéb szkriptek
A CTL szkriptek másik csoportjába sorolt szkriptek közvetlenül nem szolgálnak megjelenítésre alkalmassá tételre, működésük semmilyen korlátot nem okoz, a képadatok továbbra is korlátlan lineáris RGB térben maradnak. A letölthető szkriptgyűjtemény legtöbb szkriptje ilyen (kivétel az OpenDRT).
CTL szkriptek lehetséges helye
- A szkriptek lehetnek a felhasználó konfigurációs könyvtárában (linuxnál a $HOME/.config/ART, Windows esetén a %LOCALAPPDATA%\ART) található ctlscripts könyvtárban. Ezek a szkriptek a Helyi szerkesztés eszközcsoportban található Szín/Tónus korrekció eszközben, a Mód kiválasztásánál érhetők el.
- Lehetnek az ART telepítési könyvtárában található ctlscripts könyvtárban. Ezek a szkriptek a Helyi szerkesztés eszközcsoportban található Szín/Tónus korrekció eszközben, a Mód kiválasztásánál érhetők el.
- Lehetnek az ART telepítési könyvtárában található luts könyvtárban. Ide másolhatjuk, ha szeretnénk, a HaldCLUT könyvtárat is, azonban az lehet egy, a programtól teljesen független könyvtárban is (ez utóbbit javaslom). Ezek a szkriptek a Különleges hatások eszközcsoportban található Filmszimuláció eszközben, a legördülő listán érhetők el.
- Lehetnek egy tetszőleges, a programtól teljesen független könyvtárban is. Megkönnyítjük azonban a helyzetünket, ha abba a könyvtárba tesszük őket, ahol a HaldCLUT könyvtár is található. Ezek a szkriptek a Különleges hatások eszközcsoportban található Filmszimuláció eszközben a legördülő listán, és a Szín/Tónus korrekció eszközben, a LUT Módot választva, a CTL szkript fájl kiválasztásával érhetők el. Az alábbi ábrán láthatjuk ezt a könyvtárat, amelynek ART-egyebek a neve.
Ahhoz, hogy ez utóbbi működjön, meg kell adni a Beállítások Képfeldolgozás lapján azt a könyvtárat, amely a HaldCLUT könyvtárat tartalmazza (ART-egyebek). Ezt láthatjuk az alábbi ábrán.
A CTL szkriptek a helyüket tekintve nincsenek kapcsolatban a nyelvi fájlokkal, azaz a fenti négy hely bármelyikén lehetnek. Azt természetesen figyelembe kell venni, hogy mely eszközből szeretnénk elérni őket. Ebből a szempontból nem mindegy a helyük.
A gyakorlatban a Megjelenítésre alkalmassá tétel céljára szolgáló szkripteket tegyük a luts és/vagy a HaldCLUT gyűjteményt tartalmazó könyvtárba, a többi (Kreatív képfeldolgozás céljára szolgáló) szkriptet pedig a felhasználó konfigurációs könyvtárában és/vagy az ART telepítési könyvtárában található ctlscripts könyvtárba.
Vegyük figyelembe, hogy a Filmszimuláció globális eszköz, és ennek, valamint a Szín/Tónus korrekció eszköznek (25.) nem ugyanaz a csővezetékben elfoglalt helye sem, a Filmszimuláció hátrább helyezkedik el (32.). A Filmszimuláció csak egy példányban létezhet, és a legördülő listán csak egy elemet tudunk kiválasztani. A luts és/vagy a HaldCLUT gyűjteményt tartalmazó könyvtárba elsősorban azokat a szkripteket tegyük, amelyek segítségével a képadatokat megjelenítésre alkalmassá tehetjük (Szigmoid tónusleképező, OpenDRT).
Azt vegyük figyelembe, hogy amely szkriptet a HaldCLUT-ot tartalmazó könyvtárba teszünk, az megjelenik a Filmszimuláció lenyitható listáján, és a szkriptet kiválaszthatjuk a Szín/Tónus korrekció eszközben is, ha a Módnál LUT-ot választunk. Tehát mindkét szerkesztőeszközből elérhetjük.
Azt is figyelembe kell venni, hogy ha a program telepítési könyvtárában található luts vagy ctlscripts könyvtárba szkripteket másoltunk, akkor a program újabb változatának telepítésekor a másolást meg kell ismételni, míg a HaldCLUT könyvtár mellé történő másolás esetén erre nincs szükség.
Nézzük meg a különböző helyre másolt szkriptek elérhetőségét a kétféle szerkesztőeszközből.
- A Szín/Tónus korrekció eszközben a Mód legördülő listán csak a felhasználó konfigurációs könyvtárában, valamint az ART telepítési könyvtárában található ctlscripts könyvtárban lévő szkriptek választhatók ki.
- A Szín/Tónus korrekció eszközben a Módnál LUT-ot választva, a Beállításokban megadott CLUT könyvtár lesz az alapértelmezett, és ebben a könyvtárban, de akár a fájlrendszer bármely más könyvtárában lévő szkriptek is kiválaszthatók lesznek.
- A Filmszimuláció eszközben a luts könyvtárban, valamint a Beállításokban megadott CLUT könyvtárban található CTL szkriptek automatikusan megjelennek a legördülő listán.
A fentiek alapján dönthetjük el, hogy mely lehetőségeket választjuk, és hová telepítjük a szkripteket. Én a következőket tettem:
- A szkriptgyűjteményből az OpenDRT (OpenDRT.ctl) szkriptet a HaldCLUT gyűjteményt tartalmazó könyvtárba másoltam, a gyűjtemény többi szkriptjét pedig a felhasználó konfigurációs könyvtárában található ctlscripts könyvtárba.
- A Beállításoknál a CLUT könyvtár ként a HaldCLUT-ot tartalmazó könyvtár van megadva.
Ezek a következőket eredményezik:
- Az ART újabb verziójának telepítése nem érinti a CTL szkripteket.
- A Szín/Tónus korrekció eszközben a Módnál látható legördülő listán láthatók a szkriptgyűjtemény szkriptjei, kivéve a HaldCLUT-ot tartalmazó könyvtárba másolt OpenDRT szkriptet.
- A Szín/Tónus korrekció eszközben a Módnál LUT-ot választva kiválaszthatók a HaldCLUT lehetőségei (.png fájlok), illetve a HaldCLUT-ot tartalmazó könyvtárba másolt .ctl kiterjesztésű szkriptfájl(ok) egyaránt.
- A Filmszimuláció eszközben a legördülő listán kiválasztható a HaldCLUT lehetőségein kívül a luts könyvtárban lévő Szigmoid tónusleképező szkript, valamint a HaldCLUT-ot tartalmazó könyvtárban található szkript(ek).
- A Szigmoid tónusleképező csak a Filmszimuláció eszközben választható ki. Ha kiválaszthatóvá szeretnénk tenni a Szín/Tónus korrekció eszközben is, akkor a Luts könyvtárban lévő sigmoid.ctl fájlról másolatot kell készítenünk a felhasználó konfigurációs könyvtárában található ctlscripts könyvtárba. A HaldCLUT-ot tartalmazó könyvtárba nem jó másolnunk a sigmoid.ctl szkriptet, mert akkor a Filmszimuláció eszközben duplán szerepelne a szkript (egyrészt a luts könyvtárban lévő példány, másrészt a HaldCLUT-ot tartalmazó könyvtárban lévő példány alapján). Én azonban nem sok értelmét látom a Szigmoid tónusleképező Szín/Tónus korrekció eszközben történő elérhetőségének.
A szkriptek helyét nem tanácsos változtatgatni, inkább érdemes jól átgondolva dönteni, és később nem változtatni rajta. Ennek az az oka, hogy ha “eltűnik” a szkript arról a helyről, ahol a egy nyers fájl korábbi szerkesztésekor megtalálható volt, akkor a nyers fájl későbbi szerkesztésekor, illetve ha ismét létre szeretnénk hozni a képfájlt (pl. a Feldolgozási soron keresztül), akkor nem fogja az ART megtalálni a szkriptet.
A nyelvi fájlok lehetséges helye:
- A “központi” nyelvi fájl csak a program telepítési könyvtárában található languages könyvtárban lehet.
- Egy ugyanolyan nevű nyelvi fájl lehet a felhasználó konfigurációs könyvtárában (linuxnál a $HOME/.config/ART könyvtár, Windows esetén a %LOCALAPPDATA%\ART könyvtár) található ctlscripts könyvtárban lévő languages könyvtárban.
- Végül az ART telepítési könyvtárában található ctlscripts könyvtárban lévő languages könyvtárban is lehet egy ugyanolyan nevű nyelvi fájl.
Mindhárom nyelvi fájl nevének azonosnak kell lennie (pl. Magyar), és nem lehet kiterjesztése.
Az ART mindhárom nyelvi fájlt beolvassa, azokat “egyesíti”, és az egyesített nyelvi adatokban keresi a kulcs alapján a felhasználói felületen megjelenítendő megnevezést. Emiatt a nyelvi fájlok helyüket tekintve nincsenek közvetlen kapcsolatban a CTL szkriptekkel.
A központi nyelvi fájl helye kötött, csak az lehet kérdéses, hogy mit kezdjünk a CTL szkriptek nyelvi fájljaival.
Például megtehetjük azt, hogy a letöltött szkriptgyűjtemény nyelvi fájlját az ART konfigurációs könyvtárában található ctlscripts/languages könyvtárba tesszük, más, saját fordítású CTL szkriptek fordításait tartalmazó nyelvi fájlt pedig az ART telepítési könyvtárában található ctlscripts/languages könyvtárba.
Vagy megtehetjük azt is, hogy a szkriptgyűjtemény nyelvi fájljának végére odamásoljuk saját szkriptfordításaink alapján kapott nyelvi fájl tartalmát. Így csak egy CTL szkriptek fordítását tartalmazó nyelvi fájlunk lesz, amelyet a két lehetséges könyvtár bármelyikébe másolhatunk (de csak az egyikbe célszerű, nem mindkettőbe).
RAW feldolgozás - tartalomjegyzék
Az ART könnyebb használatát segíti az általam elkészített, Az ART nyersfájl-feldolgozó program című, 452 oldal terjedelmű könyv is, amely PDF formátumban letölthető magyar és angol nyelvű változatban is. Az alábbi linkeken olvashatjuk a könyv internetes változatát.
A könyv első részében találjuk a nyersfájl-feldolgozással kapcsolatos alapfogalmakat:
A könyv második részében az ART nyersfájl-feldolgozó programmal ismerkedhetünk meg:
A könyv harmadik része az ART nyersfájl-feldolgozó program szerkesztőeszközeiről szól:
Az alapfogalmakról szóló rész nem ART-specifikus, az ott leírtak ugyanolyan hasznosak akkor is, ha nem az ART programot használjuk.