2024.10.25

Optikai vakuvezérlés

Ebben a részben áttekintjük a vakuvezérlés alapjait, amelyek azonosak optikai és rádiós vezérlés esetében is.

Egyes TTL rendszervakuk vezeték nélküli távvezérlés megvalósítására képesek. Van egy MASTER vaku, és vannak SLAVE vakuk. MASTER vaku erre alkalmas TTL rendszervaku lehet, SLAVE vakunak olyan rendszervaku is alkalmas, amely nem funkcionálhat MASTER vakuként. Természetesen mindegyik vaku az adott rendszerhez (pl. Canon) tartozó rendszervaku legyen.

Optikai vakuvezérléskor a MASTER vaku villanássorozat segítségével vezérli a SLAVE vakukat. A SLAVE vakuk a piros plexi alatt lévő fényérzékelő segítségével érzékelik a MASTER vaku fényét. Úgy kell elhelyezni őket, hogy a SLAVE vakuknak jó rálátásuk legyen a MASTER vakura. A SLAVE vakuk száma nincs korlátozva, hiszen akárhány vaku észlelheti a MASTER vaku villanásait. Itt nemcsak a SLAVE vakuk elvillantásáról van szó, hanem a MASTER vaku villanássorozat segítségével a fő villanás előtt beállítja a SLAVE vakuk paramétereit, például üzemmódjukat, fényteljesítményüket, sugárzási szögüket stb.

A rádiójelekkel történő vezérlés ehhez teljesen hasonlóan történik, a lényegi eltérés az, hogy a vezérlő egység nem fényjeleket, hanem rádiójeleket bocsát ki magából, a SLAVE vakuk ezeket érzékelik, és ezek segítségével történik a paraméterek beállítása, és a vakuk kioldása (elvillantása). A rádiós vezérlés hatótávolsága jóval nagyobb az optikainál, kültéren is alkalmazható, és sokkal megbízhatóbb. Profi munkára mindenképpen a rádiós megoldást javaslom, azonban otthoni környezetben, lakásban jól működhet az optikai vezérlés is.

Nézzük meg az alábbi ábrát, amelyen optikai vezérlés történik:

Egy teremben két fotós dolgozik egymás mellett, Fotós-1 és Fotós-2, mindketten Canon rendszerrel. Két különböző témát fényképeznek, és a téma megvilágításához mindketten négy-négy Canon rendszervakut használnak, mindegyiket manuális (M) üzemmódban. Ezek közül egy-egy vaku a fényképezőgépen van, a többi a téma köré van helyezve. Az S1 vagy S2 mód használatával az egyik fotós vakujának fényére a másik fotós vakui is elvillannának, ezért ha többen fotóznak egy helyen, akkor ezek a módok nem használhatók. Ehelyett mindkét fotós a következőket csinálja:

A fényképezőgépén lévő vakut MASTER módba kapcsolja, az fogja vezérelni a többi vakut. Ez csak olyan rendszervaku lehet, amely funkcionálhat MASTER vakuként. A többi vakut SLAVE (segéd) módba állítja. Ez nem keverendő össze a S1 vagy S2 módokkal, ez egy harmadik módot jelent. A SLAVE vakuk olyan olcsóbb rendszervakuk is lehetnek, amelyek csak SLAVE vakunak alkalmasak, MASTER vakunak nem.

A MASTER vaku úgynevezett kommunikációs csatorna segítségével kommunikál a SLAVE vakukkal. Legalább négy kommunikációs csatorna áll rendelkezésre, mégpedig a CH1, CH2, CH3 és CH4 jelű, újabban akár 16 is lehet. Csak az azonos csatornára állított vakuk kommunikálnak egymással, a különböző csatornákra állítottak nem.

Ez lehetővé teszi, hogy a két fotós a másik fotós vakuinak elvillantása nélkül dolgozhasson közvetlenül egymás mellett. Ennek érdekében egymástól eltérő csatornára kell állítaniuk vakuikat. Az ábra szerint a Fotós-1 a CH1 csatornát használja, minden vakuját erre állítja, a Fotós-2 pedig a CH2 csatornát. Mivel példánkban négy kommunikációs csatorna áll rendelkezésre, ezért legfeljebb négy azonos rendszert használó fotós dolgozhatna egymás mellett egymás zavarása nélkül.

A SLAVE vakuk általában három csoportba sorolhatók, mégpedig az „A”, „B” és „C” jelű csoportba. A csoportba tartozást (pl. A vagy B vagy C csoport) minden egyes SLAVE vakun be kell állítani (magán a vakun). A csoportosítás célja az, hogy a különböző csoportokba tartozó vakukon egymástól eltérő paramétereket (pl. fényteljesítményt) lehessen beállítani.

A két fotós tehát odamegy mindegyik SLAVE vakujához, és mindegyiken beállítja, hogy a vaku melyik csoport tagja legyen.

A MASTER vaku hátoldalán lévő kezelőszervekkel minden csoportra külön-külön megadható az alkalmazandó fényteljesítmény, a sugárzási szög, és a vaku üzemmódja is (TTL, M, Multi), valamint akár le is tiltható az adott csoport villanása. Most azonban csak a manuális üzemmóddal foglalkozunk. A fényképezőgépen lévő Canon rendszervaku közös rendszert alkot a fényképezőgéppel, ezért beállítási lehetőségei beépülnek a fényképezőgép menüjébe, és a Vakuvezérlés menüpont alatt érhetjük el. Ez azt eredményezi, hogy a SLAVE vakuk beállítását a MASTER vakun, vagy akár a fényképezőgép menüjében is elvégezhetjük. Általában beállítható, hogy a MASTER vaku csak vezérelje a többi vakut, de a fénykép elkészítésekor ne villanjon. Ez nagyon hasznos szolgáltatás.

Exponáláskor a MASTER vaku először villanássorozat segítségével beállítja a csoportba tartozás szerint az egyes vakuk üzemmódját, fényteljesítményét, egyéb paramétereit, majd elkészül a felvétel.

Egyéb paramétereket is a MASTER vakun vagy a fényképezőgép menüjében lehet beállítani, ilyen például a nagy sebességű szinkron mód (HSS), vagy szinkron a második redőnyre lehetőség. Arról azonban gondoskodni kell, hogy a váz is úgy legyen beállítva, hogy a kívánt működési mód megvalósulhasson. Például hiába állítunk be HSS szinkron módot, ha a fényképezőgépen nem tudunk a vakuszinkron záridőnél rövidebbet beállítani. Fényképezőgépünk beállítási lehetőségeinek alapos ismeretére is szükségünk lehet.

Mindegyik csoportba tetszőleges számú vaku tartozhat. A vakuknak látniuk kell a MASTER vaku fényét, ha ez valamelyik vakunál nem teljesül, akkor azt a vakut nem fogja tudni vezérelni a MASTER vaku. A módszer a fénnyel történő vezérlés miatt leginkább beltérben alkalmazható, bár kedvező körülmények között, kisebb távolság esetén működhet kültéren is.

MASTER/SLAVE optikai vakuvezérlésnél nem tudunk használni S1/S2 optikai kioldású vakukat, mert a MASTER vaku sok villanást produkál a többi vaku vezérlésekor.

Vannak olyan fényképezőgépek, amelyeknek beépített vakuja optikai vezérléssel MASTER vakuként is működhet (pl. Canon 750D), a belépő szintű típusok viszont nem. Az is jellemző, hogy az olcsóbb vázak korlátozottabban alkalmazhatók MASTER vakuként. A beépített vakuk nem ideálisak MASTER vakunak, egyszerűbb esetben azonban megfelelhetnek. Intenzív igénybevétel esetén a sok villanástól túlmelegedhetnek, és esetleg szünetet kellhet tartani lehűlésük érdekében.

Optikai vakuvezérlés esetén egyirányú információáramlás történik, a MASTER vakutól a SLAVE vakuk felé. A MASTER vaku villanássorozatát bármely vaku érzékelheti, azonban mindegyik vaku csak azt az információt (parancsot) veszi figyelembe, amelyik rá vonatkozik, a többit figyelmen kívül hagyja. Például a CH1 csatornán kommunikáló SLAVE vaku nem veszi figyelembe a CH2 csatornán kommunikáló MASTER vaku által küldött információt, az "A" csoportba sorolt vaku nem veszi figyelembe a "B" csoport részére küldött parancsot stb. A fenti ábrán látható piros nyilakat talán úgy lehet legegyszerűbben értelmezni, hogy a CH1 csatornára állított SLAVE vakuk a szintén CH1 csatornára állított MASTER vakutól kaphatnak figyelembe veendő parancsokat, de a CH2 csatornára állított MASTER vakutól sohasem. Rádiós kioldás vagy vezérlés esetén teljesen hasonló a helyzet, mint optikai kioldás vagy vezérlés esetén. Ezen az ábrán és a következő ábrákon a nyilak azt jelképezik, hogy mely elemek milyen fajta (milyen protokoll szerinti) információt (parancsot) bocsátanak ki magukból, és azokat mely elemek hasznosíthatják. A nyilak az információáramlás irányát mutatják.

Az optikai és a rádiós vezérlés nem zavarja egymást, ezért ha a Fotós-2 rádiós vezérlést alkalmazott volna, akkor ő is használhatta volna a CH1 csatornát. A rádiós vezérlők illetve kioldók is csak akkor zavarhatják egymást, ha azonos frekvenciatartományban működnek. Például az 5 GHz-en működő rendszer nem zavarja a 2,4 GHz-en működőt, és ez fordítva is igaz.

Mi a helyzet akkor, ha TTL üzemmódot használunk a SLAVE vakuknál? Nézzük meg ezt az esetet is.

Canon rendszer esetén alapesetben 3 csoport lehetséges, A, B, és C. Minden SLAVE vakun TTL üzemmód legyen beállítva. Az A és B csoport vakui a téma (pl. modell) megvilágítására szolgálnak, ezért ezeknek a vakuknak a fényerősségük arányát lehet beállítani a MASTER vakun. Például az A csoport a modell bal oldalát világítja meg, a B csoport a jobb oldalát. A C csoport egyéb célra szolgálhat, például a modell árnyékát deríti a háttéren, és ennél a csoportnál vaku expozíció-kompenzációt állíthatunk be.

Az ábrán láthatjuk is ezt a helyzetet. Egy A csoportba, egy B csoportba, és egy C csoportba tartozó vakut láthatunk. Az A és B csoport fényerejének arányát 8:1 – 1:1 - 1:8 között lehet beállítani. Ez kissé távol áll a fotósok gondolkodásától, jobb lenne, ha fényértékben lenne megadva. Ez azonban nem probléma.

A fenti ábrán láthatjuk a beállítható értékeket, pirossal a fényértékben kifejezett értékeket. Fényértékben kifejezve +3 – 0 – -3 arányról van szó, amelyet fél fényértékenkénti felbontásban állíthatunk. A 8:1 (fényértékben +3) A:B arány azt jelenti, hogy az A csoport fénymennyisége 3 fényértékkel haladja meg a témán a B csoport vakuinak fénymennyiségét. Ha az A:B arány 1:1, akkor azonosan világítja meg a két csoport a témát. Ha az A:B arány 1:8 (fényértékben -3), akkor a B csoport fénymennyisége 3 fényértékkel haladja meg a témán az A csoport vakuinak fénymennyiségét (vagy másképpen az A csoport által eredményezett megvilágítás 3 fényértékkel kisebb a B csoportétól). A C csoport vakui esetén vaku expozíció-kompenzációt kell megadni.

Az A és B csoport tekintetében mérővillanással és a helyszínen adott fény alapján határozza meg a fényképezőgép az A és B csoport vakuinak szükséges fényteljesítményét a beállított arány eléréséhez. A C csoport esetén is történik mérővillanás és fénymérés, és ez alapján, illetve a beállított vaku expozíció-kompenzáció alapján történik meg a szükséges fényteljesítmény beállítása. Lehetőleg úgy kell eljárni, hogy a C csoport vakuinak fénye ne érje a témát, mert annak esetleg túlexpozíció lehet a következménye.

Régebben a gyártók készítettek rendszerükhöz optikai vezérlőt. Ez azért volt jó, mert nem kellett egy rendszervakut „feláldozni” MASTER vaku céljára, hanem ezt helyettesítette az optikai vezérlő. A vezérlőt kellett a fényképezőgép vakupapucsába helyezni, kicsi és könnyű volt, és akár TTL vezérlést is megvalósíthatott. Ilyen volt a Canon ST-E2 optikai vezérlője, amelyet a Yongnuo szinte lemásolt szintén ST-E2 néven, szintén Canon DSLR vázakhoz. Ez látható az alábbi ábrán.

Az elején felül látható a piros műanyag alatt lévő villanócső, amely Canon rendszervakuk optikai vezérlésére szolgál, alatta az autófókusz segédfényt kibocsátó fényforrás található. Ez a vezérlő legfeljebb három csoportot kezel, és vagy minden csoporthoz azonos fényteljesítményt lehetett beállítani, vagy be lehetett állítani az A:B arányt, és külön a C csoport expozíció-kompenzációját. Alkalmas volt HSS szinkronra is. Hatótávolsága ideális esetben elérhette a 25 métert.

A probléma csak az, hogy míg régebbi, pl. Canon 350D (2005-ös) vázakkal kiválóan működik, az újabbakkal egyáltalán nem. Én konkrétan Canon 1100D-vel és 750D-vel is megpróbáltam használni, sikertelenül. Tehát ilyet ne vegyen senki, mert újabb vázakkal használhatatlan.

Fényképezés vakuval - Tartalomjegyzék

Oldal tetejére

Főoldal