Ez a megjegyzés nem része a könyvnek. Ez a 2022-ben megjelent könyv letölthető PDF és EPUB formátumban a Fotós könyvek ingyenes letöltése (ebook) oldalról. A könyv internetes változata teljesen megegyezik a letölthető változatokkal, kivéve néhány helyesírási hiba javítását, illetve néhány olyan javítást, amelyek a mobil eszközökön történő jobb megjelenést szolgálják.


Fotózásról amatőröknek - tartalomjegyzék


Jogi információk



Ez a könyv szerzői jogvédelem alatt áll. Felhasználása kizárólag a Creative Commons CC BY-NC-ND 4.0 (Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd! 4.0) Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően engedélyezett, ami azt jelenti, hogy felhasználáskor meg kell nevezni a szerzőt és a mű címét, a könyv anyagát (vagy azok részleteit) nem szabad sem értékesíteni, sem megváltoztatni (pl. átszerkeszteni). A könyv anyaga, vagy annak részletei még közvetetten sem szolgálhatnak anyagi haszonszerzést. A könyv (változtatás nélkül) szabadon másolható, terjeszthető bármilyen módon és formában.

A licenc feltételeinek részletes megismerése céljából látogasson el a creativecommons.org oldalára, vagy kérje ezt a Creative Commons, PO Box 1866, Mountain View, CA 94042, USA címre küldött levélben.


Minden olyan fotót, amelynél nincs külön jelölve a forrás, Bereczky Péter készítette.


Copyright Bereczky Péter, 2022



Ezt a könyvet páromnak, Nánási Katalinnak,
és gyermekeinknek,
Eszternek és Gábornak ajánlom.

Bevezetés

A fotózás alapjairól szeretnék írni ebben a könyvben, mégpedig egyszerűen, közérthetően. Elsősorban a technikai jellegű alapvető ismeretekről lesz szó. Könyvem olyan egyszerű, fényképezni szerető amatőrökhöz szól, mint amilyen én magam is vagyok. Az a célom, hogy mindenki, aki jobb képeket szeretne készíteni, és rászánja magát a tanulásra, minden különösebb előképzettség nélkül boldogulhasson. Azok részére, akik még soha semmit sem hallottak a fotózással kapcsolatos ismeretekről, tapasztalatom szerint részletesebben, némi ismétléssel kell leírni az alapokat, hogy egyértelmű és érthető legyen számukra, emiatt a többiek megértését kérem. Célom az, hogy az Olvasó a gyakorlatban használható ismereteket kapjon, és tudja, hogy az adott helyzetben mit kell tennie a jobb kép megszületése érdekében. Az alapokat ismerni kell ahhoz, hogy jobb képeket készíthessünk, azokat sehogyan se lehet megkerülni. Igyekszem azonban az ismereteket érthetően az Olvasó elé tárni.

A fentiek ellenére ez a könyv semmiképpen sem tekinthető tankönyvnek. Ez nem volt célom. Ehelyett bizonyos fotózással kapcsolatos témákról a saját szemléletemen keresztül írok. Ennek ellenére reménykedem benne, hogy írásaimat a tisztelt Olvasó hasznosnak találja.

Úgy szerettem volna felépíteni mondanivalómat, hogy ne használjak kezdők által nem ismert, és általam addig nem definiált fogalmakat. Ezt elég sokszor sikerült megvalósítanom, más esetekben pedig kénytelen voltam néhány mondatot írni olyan fogalomról is, amelyet részletesebben később magyarázok meg.

Könyvem nem a csúcstechnika méltatásáról fog szólni, sokkal inkább a fényképezés öröméről és szeretetéről. Arról szólok, hogy az egyszerűbb, olcsóbb eszközökkel hogyan lehet jó képeket készíteni. A jobbnál jobb paraméterek hajszolása értelmetlen, de azért előnyös, ha fényképezőgépünk elég jó minőségű képet készít.

Bevezetőm legfontosabb gondolata az, hogy ahhoz, hogy jobb képeket készíthessünk, tanulnunk kell, és a tanultakat ki kell próbálni, gyakorolni kell, hogy jobb fotóssá váljunk. Munkát kell belefektetni, mert anélkül nemcsak a fotózásban, hanem az élet más területén sem érhetjük el a kívánt eredményt. El kell sajátítani a fényképezés alapismereteit, és meg kell tanulni komponálni. Téves elgondolás az, hogy azzal válunk jobb fotóssá, ha drágább felszerelést vásárolunk. Többnyire csalódás, és felesleges pénzkidobás a vége. A képet a fotós készíti, nem a felszerelés. Ugyanakkor az is tény, hogy a jobb felszerelés több lehetőséget ad, a tükörreflexes vagy MILC fényképezőgép lehetőségei nem összemérhetők egy mindössze háromszoros zoommal rendelkező pici kompakt fényképezőgép lehetőségeivel. A lényeg az, hogyha váltunk, azt tudatosan tegyük, tudjuk azt, hogy miért van szükségünk jobb felszerelésre.

A fotózásban sok esetben nincsenek abszolút igazságok, ezért ebben a könyvben is megjelenik a szubjektív véleményem, ahogyan én látok bizonyos dolgokat. Másvalaki természetesen más véleményt alkothat ugyanarról a dologról. Hogy ki hogyan látja, sok esetben attól függ, hogy a mérlegelési szempontok közül kinél mely szempont élvez prioritást.

Az itt ismertetett módszereket, barkácsötleteket mindenki saját felelősségére próbálja ki, valósítsa meg. A szerző ezekért, és az ezekből vagy egyéb dolgokból eredő esetleges károkért semmilyen felelősséget sem vállal.

A fontosabb gondolatok, összegzések dőlt betűs bekezdésekben láthatók.

Nagy köszönettel tartozom páromnak, Nánási Katalinnak, aki felnőtt életem során a társam volt, és aki jelentős mértékben támogatta, hogy ez a könyv elkészülhessen.

A könyvben szereplő írások, képek szerzői jogvédelem alatt állnak, felhasználásukhoz kérem, hogy olvassa el a fentebb található licencfeltételeket.


A szerző


Használati útmutató


2.1 ábra.


A fényképezőgép kézkönyvét nem könnyű elolvasni és megérteni, főleg a kezdők számára nehéz. A kézikönyv fontos információkat tartalmaz az adott fényképezőgépről, ezek ismerete segít abban, hogy jobb fotóssá válhassunk.

Ha eddig nem tettük meg, mindenképpen kezdjük fényképezőgépünk használati útmutatójának áttanulmányozásával. Rengeteg különböző fényképezőgép forog közkézen, amelyeknek más és más lehetőségeik vannak, és amely lehetőségek más és más módon módon érhetők el. Vannak olyan funkciók, amelyek eléréséhez a fényképezőgép menüjébe kell belépnünk, és vannak olyan fontosabb funkciók, amelyek elérése általában a fényképezőgép hátoldalán vagy felső oldalán található nyomógombok segítségével lehetséges. Az útmutatóból megtudhatjuk fényképezőgépünk alapvető kezelését, a rendelkezésünkre álló lehetőségeket, azt, hogy az adott fényképezőgépen mit hogyan tudunk beállítani, láthatjuk gépünk képességeit, és annak határait, korlátait, és részben azt is megtudhatjuk, hogy mire nem alkalmas. Ezeken kívül sok jótanácsot, magyarázatot is találhatunk, amelyet hasznosítani tudunk a későbbiekben.

Ha teljesen kezdők vagyunk, vagy csak kevés ismeretünk van, akkor semmiképpen se úgy tegyük ezt, hogy az elejétől a végéig elolvassuk, mint egy regényt. Ennek semmi értelme sincs. Inkább tartsuk be a fokozatosság elvét, sok használati útmutató is ezt az elvet követi. Általában először a fényképezőgép kezelőszerveiről, üzembe helyezéséről, az alapvető beállításokról, az alap üzemmódokról, és arról olvashatunk, hogyan lehet az adott fényképezőgéppel a legegyszerűbben fényképezni. Az olvasottakat nézzük is meg a gyakorlatban, végezzük el az alapvető beállításokat, és próbáljuk is ki.

Amikor ezt a könyvet olvassuk, nézzük meg az útmutatóban, hogy fényképezőgépünkön milyen hasonló lehetőségek vannak, illetve vannak-e egyáltalán, azokat hogyan lehet beállítani, mennyire alkalmas fényképezőgépünk az olvasottak alkalmazására, és próbáljuk is ki azt, ha lehetséges.

A használati útmutatót magunkkal is vihetjük, akár .pdf formátumban telefonunkon vagy tabletünkön, és segítségünkre lehet, ha nem tudjuk, hogy valamit hogyan kell beállítani. Minél gyakorlottabbak leszünk, várhatóan annál kisebb szükségünk lesz rá, azonban ritkán használt beállítások esetében rászorulhatunk.

Ebben a könyvben elsősorban Canon fényképezőgépekről, azok beállítási lehetőségeiről írok. Ez nem azért van, mert valamiért elkötelezett lennék a Canon vagy bármely más gyártó iránt, hanem azért, mert ilyen fényképezőgépekkel fényképeztem, ezeket ismerem valamennyire. Azonban az ismertetett lehetőségek döntő többsége – vagy azokhoz nagyon hasonlók – más gyártó hasonló kategóriájú fényképezőgépei esetén is rendelkezésre állnak. Ezek megkeresésében is nagy segítséget jelenthet a fényképezőgép útmutatója.

Az elméleti rész kihagyása

Úgy gondolom, hogy erre napjainkban többen hajlamosak lehetnek. Ezt igazolja Scott Kelby „Digitális fotós könyv” című könyvsorozatának népszerűsége. Kelby ezt mondja könyvéről:

„Ha mi együtt fotózni mennénk, és megkérdeznéd, hogy »Te, hogyan kapjam le ezt a virágot úgy, hogy éles legyen?«, nem kezdenék el fényképész leckéket tartani Neked. Egyszerűen azt mondanám, hogy »Rakd fel a zoom objektívet, állítsd a blendét f/2.8-ra, fókuszálj a virágra, és kattints.«”

Ez nem egy ilyen könyv, nem szeretném Kelbyt másolni. Már csak azért sem, mert én másképp látom ezt a kérdést. Úgy gondolom – valószínűleg sokakkal egyetértésben –, hogy mindenképp szükség van tudásra, ha jobb eredményt szeretnénk elérni. Szükség van arra, hogy belefektessük a szükséges mennyiségű munkát. Ezt nem lehet megúszni. Látnunk és értenünk kell a szabályokat és az összefüggéseket, tudnunk kell, hogy mit miért csinálunk, egy változtatásnak mi lesz a képre gyakorolt hatása. Enélkül lehetetlen jó eredményt elérni, lehetetlen jobb fotóssá válni. Maga Kelby sem úgy készíti képeit, hogy az elméletről fogalma sincs. Minden bizonnyal alapos tudása van. Viszont másoknak (esetleg) azt sugallja, hogy erre nincs feltétlenül szükség.

Ha valaki azt gondolná, hogy én Kelby ellen vagyok, vagy nem tetszenek a könyvei, akkor nincs igaza. A könyvei hasznosak lehetnek, jó ötleteket adhatnak, de csak akkor, ha kellő tudás birtokában vagyunk, és értjük is, hogy miért úgy csinálja ahogy.

Kompromisszumok

A fényképezés az esetek többségében kompromisszumokról, kompromisszumkeresésről szól. A kompromisszumkeresés célja az optimális, kívánt eredmény elérése. Ez adja az egyik szépségét. A fotózásban ritkán ideális valami, mindennek vannak előnyös és hátrányos tulajdonságai, és ezek között kell próbálnunk kompromisszumot találni. Ne csodálkozzunk ezen. Többen bizonyára azt várják, hogy majd valaki leírja egy könyvben a „tutit”, amelyet vakon követve minden fényképe jó lesz. Hát ilyen nincs. A valóság inkább az, hogy megfelelő ismeretek birtokában el tudjuk dönteni, hogy az adott helyzetben mi jelenti számunkra a legjobb kompromisszumot. Eldönthetjük, hogy milyen szempontok a fontosabbak számunkra, és mik a kevésbé fontosak, és ez alapján választhatunk.

Például már a fényképezőgép kiválasztása is egy kompromisszumos folyamat. A kis méretű kompakt gép kicsi, könnyű, kevésbé jó képminőséget ad, kevésbé univerzálisan alkalmazható, korlátai vannak, kisebb papírkép készíthető képéből, és olcsó. A „nagy” tükörreflexes fényképezőgép drága, nehéz felszerelést kell magunkkal vinnünk, az egyik legjobb képminőséget adja, univerzálisan használható a megfelelő objektívekkel és kiegészítőkkel, nagy méretű papírképek, és kiállítási képek is készíthetők segítségével. Természetesen e két szélsőség között átmeneti megoldások is léteznek. Melyiket válasszuk? Ezt a döntést is csak kompromisszumokkal hozhatjuk meg. Ha kicsi gépet szeretnénk, akkor áldozni kell a képminőségből, el kell fogadnunk annak esetleg igen erős használhatósági korlátait, esetleg csak jó fényviszonyok között, erős nappali fényben készíthetünk elfogadható minőségű képet, cserében csak 15 dkg a fényképezőgép tömege. A másik szélsőség az, amikor akár 3-4 kg-os felszerelést is magunkkal kell vinni. Nem könnyű eldönteni, hogy hol húzzuk meg a határt a kettő között. Kicsit kisarkítottam ezt a kérdést, mert már léteznek kisebb, könnyebb és jó minőséget adó, a két szélsőség közötti megoldások, ezt majd később látni fogjuk. Mindenféle kompromisszumos döntést mindenkinek magának kell meghoznia.


Fotózásról amatőröknek - tartalomjegyzék

Oldal tetejére

Főoldal


Fotózásról amatőröknek - 01 >>>