Kezdő fotósként többeknek eszükbe jut, hogy bizonyára azért nem tudnak elég jó képeket készíteni, mert csak belépő szintű fényképezőgépük van. Sikertelenségükből kiindulva azt gondolják, hogy jobb képeket csak magasabb kategóriás fényképezőgéppel lehet készíteni. Kisebb érzékelő helyett full frame méretűt szeretnének, amely magas ISO érzékenységen is jobban teljesít, és jobb az árnyalatterjedelme (dinamikája) is. Ha DSLR fényképezőgépük van, „modernebb” tükör nélkülit szeretnének. Ezektől remélik a „megváltást”, azaz a kiváló képeket. Ha nem kis anyagi áldozat árán meglépik ezeket a váltásokat, többnyire csalódni fognak, mert az új felszereléssel sem lesznek jobbak a képek. Kidobott pénz volt a váltás. Miért nem lett eredmény? Mert a jobb képek készítéséhez nem drágább felszerelés kell, hanem meg kell tanulni a technikai alapokat, és meg kell tanulni komponálni. Kezdőként hogyan fogjunk hozzá a komponáláshoz? Elindulhatunk az alábbiak szerint is, elkezdve az egyszerűbb dolgokkal.

Elsőként talán kezdjük a harmadolás szabályának az alkalmazásával. Ha elektronikus keresőnk van, vagy a hátoldali kijelzőt használjuk, akkor rajzoltassuk ki fényképezőgépünkkel a harmadoló vonalakat vagy az aranymetszés szerinti vonalakat, és próbáljunk ezek segítségével komponálni.

Majd próbálhatunk környezetünkben olyan fotogén helyet találni, ahol vezető vonalakat tudunk komponálni a képbe. Ne feledjük, hogy kell valamilyen érdekes téma is, ahová a vezető vonalak vezetnek. A vezető vonalak önmagukban általában nem elég érdekesek, és ha nincs érdekes főtéma, akkor tulajdonképpen nem is vezető vonalak.

Keressünk olyan helyet, ahol valamilyen érdekes dolgot tudunk képünk előterébe komponálni. Ne feledjük, hogy általában nem az előtérben látható dolog a kép témája, az csak kiegészíti azt. Leköti a néző figyelmét, és mélységet ad a képhez.

Próbáljunk színkontrasztot fényképezni, azaz keressünk olyan témát, amelyet a színkörön egymással szemben elhelyezkedő színek uralnak.

Próbáljunk olyan képeket készíteni, amelyeknél a negatív tér segítségével irányítjuk a témára a néző figyelmét. Ehhez olyan helyet kell keresnünk, ahol van valami érdekes téma, amelynek környezetében nagyobb, egyhangú felület található. Az egyhangú felület esetén nem baj, ha az is tartalmaz részleteket (például felhős ég), de az semmiképpen se legyen nagyon hangsúlyos, ne vonja el a néző figyelmét a főtémától.

Használjuk a keretezés lehetőségét, amelynek segítségével mélységet adhatunk képünkhöz, és a témát leválaszthatjuk a környezetéről.

Próbáljunk törekedni az egyensúly megteremtésére.

2.384. ábra. Vlad Bagacian fotója a Pexels oldaláról

Tájképeinken staffázst is elhelyezhetünk.

Mindezekre fentebb láthattunk példákat is. Ha ezeket jól alkalmazzuk, máris láthatóan jobb képekkel fogunk gazdagodni. Azt azonban ne feledjük, hogy ezek alkalmazása nem helyettesíti a kép témáját, csak azt segíti elő, hogy a téma felhasználásával jobb képet készíthessünk. Ha nincs a képnek témája, vagy csak egy összevisszaság látszik a képen, abból semmilyen kompozíciós módszerrel sem lehet kiváló képet készíteni. A téma kiválasztása, felfedezése nagyon fontos lépés.

Ha mindezt kipróbáltuk és gyakoroltuk, akkor próbálkozhatunk a többi fentebb ismertetett kompozíciós szabállyal, módszerrel, majd más forrásból is tanulmányozhatjuk a kompozíció tudományát. Megláthatjuk, hogy mennyire hatalmas és szerteágazó téma ez.

Nézzünk néhány egyszerű dolgot, amelyekre figyelni kell, mert akár tönkre is tehetik képünket.

A téma jól felismerhető legyen. Ha nem lehet tudni, hogy mi a kép témája, az baj.

2.385. ábra. Nincs témája a képnek

Vízszintes legyen a látóhatár. Látásunkat nagyon irritálja, ha nem az.

2.386. ábra

Ellenőrizzük, hogy a képen látható személyek fejéből ne „nőjön ki” oszlop, fa, torony, vagy hasonlók.

2.387. ábra. Ary Shutter fotója a Pexels oldaláról

Ne vágjuk le véletlenül a fényképezett személy végtagjait.

2.388. ábra. Gabriel Crisan fotója a Pexels oldaláról

A képmezőbe ne nyúljon bele semmi, ami nem szándékaink szerint van ott. Se egy falevél, se egy közlekedési tábla, semmi se legyen látható a kép szélénél, amely magára vonhatná a képet néző figyelmét.

2.389. ábra. A bal felső sarokban belóg egy ház eresze

A háttérben lehetőleg ne legyenek zavaró elemek, egy autó vagy bármi, ami zavarólag hathat, vagy magára vonhatja a figyelmet. Főleg a világosabb tárgyak veszélyesek. Ha a nézőpont megváltoztatásával ki tudjuk iktatni a zavaró elemet, tegyük azt. Ez azonban nem mindig lehetséges.

2.390. ábra. Piotr Arnoldes fotója a Pexels oldaláról

2.391. ábra. Keira Burton fotója a Pexels oldaláról

Az előtér ne legyen rendezetlen, káoszos. A lenti kép mindenhol meglehetősen káoszos.

2.392. ábra. Vlada Karpovich fotója a Pexels oldaláról

Az élességet a kívánt helyre kell állítani. Például porté esetén a modell szemére.

2.393. ábra. Himesh Mehta fotója a Pexels oldaláról

A megfelelő képkivágást kell alkalmazni. A kevesebb sok esetben (de közel sem mindig) több. Ezt se feledjük. Ha szükséges, szűkítsünk a képkivágáson (ez nem az alábbi képre vonatkozik, mert az úgy jó, ahogy van).

2.394. ábra. Pixabay fotója a Pexels oldaláról