A természetes fény
A fényképeket fény segítségével készítjük. A fény milyenségének döntő hatása lehet az elkészült képre. Gyönyörű fényképhez gyönyörű fény szükséges, ez kulcsfontosságú tényező. Ahhoz, hogy jobb fotóssá válhassunk, meg kell ismerni a fény típusait, és azt, hogy hogyan lehet egyszerűen javítani képeink minőségét pusztán az egyes fénytípusok képeinkre gyakorolt hatásának megértésével. Ha megértjük azt, hogy hogyan „használhatjuk” a természetes fényt minél jobb képek készítéséhez, akkor könnyebben tovább tudunk lépni a mesterséges megvilágítás irányába. A fény lehet természetes fény, vagy valamilyen mesterséges fényforrás által kibocsátott fény. Ebben a részben csak a szabadban lévő természetes fénnyel foglalkozunk. Témánkat három szempont köré csoportosítva tárgyaljuk, mégpedig a fény minősége, színe és iránya szerint.
A fény minősége
A fény minősége szempontjából a két véglet a kemény fény és a lágy fény, és a két véglet között bármilyen köztes állapot előfordulhat.
A fény minőségét a fényforrásnak a témához viszonyított mérete határozza meg.
Kemény fény
Ha van egy kis méretű fényforrásunk, az mindig kemény fényt eredményez. Ha van egy nagy méretű fényforrásunk, akkor annál keményebb megvilágítást kapunk, minél távolabb van a témától, és annál lágyabbat, minél közelebb.
Abba kell belegondolnunk, hogy kis fényforrás esetén és távoli nagy fényforrás esetén is egy irányból éri a fény a témát, ezért erős, nagy kontrasztú, sötét, határozott szélű árnyékok lesznek a képen. A kontraszt akár olyan nagy is lehet, hogy legvilágosabb részek részlettelen, meszes fehérekké válhatnak, illetve a sötét árnyékok akár részlettelen feketék is lehetnek.
A nap nagyon nagy fényforrás, hatalmas a mérete, azonban nagyon messze van tőlünk, ezért innen nézve nagyon kicsinek tűnik, fénye egy irányból érkezik, és felhőtlen ég esetén nagyon kemény, főleg nyáron a déli órákban.
Vegyük a kis vaku esetét, amelyet önmagában, kiegészítők nélkül használunk. A modell arcához képest nagyon kicsi méretű a vaku reflektora, mindössze néhány centiméteres, ezért bárhogy helyezzük is el, bármilyen távolságra tesszük, mindig kemény megvilágítást eredményez.
Tehát azt mondhatjuk, hogy az egy irányból érkező fény eredményez kemény megvilágítást.
16.1. ábra.
Hiába nagyobb a fényforrás (a 16.1 ábrán egy nagyobb ún. szoftbox látható), ha az kellően messze van a témától, akkor a témát irányított (egy irányból érkező) fény világítja meg, ezért kemény megvilágítást kapunk.
Kemény fényt kis (vagy kicsinek látszó) fényforrások eredményeznek, mint például
- nyáron, déli órákban, felhőtlen égen a nap,
- zseblámpa fénye,
- gyertya fénye,
- önmagában álló villanykörte (fekete falú szobában, hogy ne legyenek visszaverődések),
- a fényképezőgép beépített vakuja vagy külső vaku, mindkettő önmagában, segédeszközök nélkül.
Lágy fény
A lágy fényt más néven szórt fénynek is nevezzük. Lágy fény esetén nem egy irányból éri a témát a fény, hanem a téma méretéhez képest nagy felületről, közelről éri a fény. A lágy fényt alacsony fényintenzitás jellemzi, alacsony kontrasztot eredményez, ha vannak is árnyékok, azok annyira halványak és annyira elmosódott szélűek, hogy nem válnak el élesen a nem árnyékos részektől, esetleg alig lehet megállapítani, hogy mi számít árnyéknak és mi nem.
Lágy fényt a témához képest nagy méretű, közel elhelyezkedő fényforrás eredményez. A 16.2 ábrán különböző irányokból éri a fény a modell arcát, ezért lágy fényt kapunk. Az egyik irányból érkező fénysugarak által keltett árnyékot megvilágítják, azaz világosítják a más irányból érkező fénysugarak, ezért nem keletkeznek kemény árnyékok.
16.2. ábra.
Nem a fényforrás valódi mérete számít, hanem az, hogy a témát a méretéhez képest mekkora felületről, milyen messziről éri a fény.
Ennek megértéséhez nézzük meg a felhő nélküli égen a napfény és a borult égbolt esetét. A nap hiába hatalmas méretű, ha nagyon távol van. A nyári déli tűző napon, felhőtlen égbolt esetén egy nagyon kicsi, nagyon erősen világító „fényfoltocskából”, egy irányból érkező fény éri a témát, ezért kemény fényt kapunk erős, határozott szélű árnyékokkal. Ha teljesen borús, egyenletesen szürke az égbolt, akkor láthatjuk, hogy a modell arcához képest milyen hatalmas felület az, amely azt megvilágítja. Ez a felület a teljes látható felhős égbolt, amely sokkal nagyobb a nap kis foltjánál, és sokkal közelebb is helyezkedik el a témához, mint a nap, és amelynek minden pontjából, különböző irányokból éri fény a modell arcát, ezért csak halvány árnyékok keletkezhetnek. Ez lágy fényt eredményez.
Vagy képzeljük el azt, hogy egy fotóstúdióban ülünk, mi vagyunk a modell. Van egy, a fenti ábrán is láthatóhoz hasonló nagy méretű szoftbox, amely a fényt szolgáltatja. Ha a szoftbox 5 m távolságban helyezkedik el tőlünk, akkor ha felé nézünk, kicsinek látjuk. Ha a szoftbox 1 m-re van, nagynak látjuk. Mindössze erről van szó. Ha a szoftbox távolabb van, keményebb fényt kapunk, ha közelebb van, lágyabbat.
Fényképezőgépünk beépített vakuja kicsi, ezért tehetjük azt bármilyen közel magunkhoz, akkor se fogjuk hozzánk (fejünkhöz) képest nagynak látni, ezért fénye mindig kemény lesz.
Lágy világítást nagy fényforrások eredményeznek, mint például
- borult ég vagy nagyon felhős ég esetén, amikor már nem a nap a fényforrás, hanem inkább a teljes égbolt;
- árnyékban, ahol a témát nem éri közvetlen napfény, hanem az égbolt világítja meg, ilyen amikor egy nagy ház árnyékában vagyunk;
- ködös, párás időben;
- beltérben az ablakon bejutó fény, de csak akkor, ha az ablakot nem éri közvetlen napfény, és az ablak közvetlen közelében vagyunk;
- beltérben egy nagy fehér falfelületről visszaverődő vakufény esetén, ha nem vagyunk távol a faltól;
Például tűző napon, homokos tengerparton a világos homokról visszaverődő lágy, szórt fény megvilágítja a közvetlen napfény által okozott sötét árnyékokat, ezért az árnyékok nem lesznek olyan sötétek, képünk kontrasztja nem lesz olyan nagy, azaz lágyabb megvilágítás lesz az eredmény ahhoz képest, mintha nem lenne ott világos színű homok.
A fény színe
Érzelmekre ható képeket szeretnénk készíteni, ezért fontos tényező a témát megvilágító fény színe. A színek befolyásolhatják a kép szemlélőjének érzéseit, érzelmi reakcióit, ezért fontos, hogy értsük, hogy ez hogyan történik.
A képek színét többféle módon meg lehet változtatni, például utólagosan, az elkészült kép képszerkesztő programban történő módosításával, a kép elkészítésekor színszűrő alkalmazásával. Itt azonban természetes fényről van szó, és arról szeretnék szólni, hogy hogyan lehet érzelmi reakciót kiváltani a természetes fény színének felhasználásával.
Már említettem, hogy gyönyörű képekhez gyönyörű fények (is) szükségesek. Nézzük meg, hogyan változik a nap folyamán a természetes fény színe.
Az éjszaka és a nappal közötti átmenet színes látványt nyújt. A nap fénye kék, vörös, narancs és sárga színűre festheti az égboltot, nagyszerű alkalmat teremtve a fotózáshoz.
Tiszta égbolt esetén megfigyelhetjük a szép színeket, nagyon felhős égbolt esetén néha azt tapasztalhatjuk, hogy elveszíti például az erős kék jellegét. Természetesen a felhős ég többnyire előnyös a fotózáshoz, ne úgy értelmezzük, hogy felhők nélküli ég esetén akarjunk fotózni, sőt.
Kék óra
A kék óra naponta kétszer is bekövetkezik, mégpedig napkelte előtti, és napnyugta utáni időszakban. Akkor következik be, amikor a nap elég mélyen van a látóhatár alatt ahhoz, hogy a napfény kék komponensei domináljanak. Hogy pontosan mikor, az függ az évszaktól és a földrajzi szélességtől is. A kék óra időtartama nem pontosan egy óra, hanem az évszakoktól függően változó hosszúságú. Találhatunk az interneten online kék óra kalkulátort is, amely a megadott hely és dátum függvényében megadja a kék óra kezdetének és végének időpontját. A bluehoursite.com oldalon láthatunk ilyet. Ezt nézegetve levonhatunk következtetéseket a hazánkban tapasztalható kék óra tekintetében.
A kalkulátor szerint hazánkban a kék óra körülbelül a napfelkelte időpontja előtt 20 perccel fejeződik be, illetve körülbelül a napnyugta időpontja után 20 perccel kezdődik. Időtartama körülbelül 45-60 perc, decemberben a legrövidebb, júniusban a leghosszabb.
Ezzel ellentétben a Wikipedia azt mondja, hogy a kék óra körülbelül 20-30 percig tart közvetlenül napnyugta után, illetve napkelte előtt. Konkrétan napnyugta után 10 perccel kezdődik, illetve napkelte előtt 10 perccel fejeződik be.
A kék óra tulajdonképpen az az időszak, amikor azt mondjuk, hogy szürkület van, ilyenkor a világítást a mélykék színű égbolt teszi különlegessé. A megvilágítást az égbolt lágy fénye adja, a nap nem világítja meg közvetlenül a földet.
Városképen a kék óra hideg, kék színe, és a közvilágítás, esetleg az égbolt melegebb színe együtt nagyon szép látványt nyújt.
16.3. ábra. Forrás: unsplash.com, szerző: Tyler Lastovich
16.4. ábra. Forrás: unsplash.com, szerző: Chad Peltola
Arany óra
A kék órához hasonló jelenség. Szintén naponta kétszer következik be, mégpedig közvetlenül a napkelte utáni, illetve közvetlenül napnyugta előtti időszakban. Időtartama szintén változik a földrajzi helytől és évszaktól függően, de akár jóval hosszabb is lehet egy óránál.
Az arany óra az a napkelte utáni és napnyugta előtti időszak, amikor a nap a horizont felett alacsonyan van. Ilyenkor lágy, pasztellszerű, meleg színek dominálnak, csodálatos sárgás, vöröses színben ragyog minden.
A közkedvelt naplemente fotózása is az arany óráról szól.
16.5. ábra. Andre Furtado fotója a Pexels oldaláról
16.6. ábra. Lukas Rodrigues fotója a Pexels oldaláról
Ezen a képen a lány a kép középvonalától kissé jobbra helyezkedik el. Részben a bal oldalon látható elálló hajtincsei, és bal kezének tartása teremti meg az egyensúlyt. A bal kezének tartása nagyon fontos eleme a képnek. Nagyon szép, harmonikus kompozíció.
Délelőtt és délután
A következő időszak a délelőtti és délutáni órák. Ez szintén azt jelenti, hogy a nap egy bizonyos magasság alatt van.
A délelőtti és délutáni órákban érezzük leginkább természetesnek a színeket. Ilyenkor tudunk leginkább természetes színű fényképeket készíteni. Ez semlegesnek tűnik szemünk számára, ezt tekinthetjük „normál” nappali fénynek. Ez az időszak nem nyújt olyan különleges fényeket, mint a kék vagy az arany óra.
Ez az időszak a két arany óra között található, de ennek a határai sem definiálhatók pontosan. Talán akkor lehet legjobban szemléltetni a magyarországi viszonyokat, ha egy felhőtlen nyári napot veszünk alapul. Ekkor ebből a szempontból a „délelőtt” körülbelül 11 óráig tart, a „délután” pedig körülbelül 15 órakor kezdődik, figyelembe véve a nyári időszámítás okozta időeltolódást is. Nyáron 11 óra és 15 óra között a nap túl magasan van, ekkor fénye már hidegebb, kékesebb színű, ezért különböztetjük meg a délelőtti és délutáni időszaktól. Tavasszal, ősszel és télen hazánkban a déli órákban sincs a nap túl magasan, ezért a „délelőtt” és „délután” megszakítás nélkül tart a két arany óra között.
Nyári déli órák
Hazánkban körülbelül a nyári időszámítás szerinti 11 és 15 óra közötti időszakot jelenti. A felhők nélküli égen a nap nagyon magasan van, fénye nagyon erős, hidegebb, kékesebb színű, nagyon kemény, nagyon kontrasztos, az árnyékok nagyon sötétek.
Korábban egyenesen ellenjavalltnak tekintették ebben az időszakban a fényképezést. Tekintsünk is így rá, azonban bizonyos ritkább esetben, bizonyos témákhoz előnyös lehet.
Felhős ég
Akkor beszélünk felhős égről, amikor felhők vannak az égen, és a nap közvetlenül nem világítja meg a föld felszínét (a felhők takarják). Ilyenkor az égbolt, illetve a felhők szolgáltatják a fényt. A felhős ég fénye lágy, hidegebb, kékesebb árnyalatú, kevésbé kontrasztos.
A szórt fény sok esetben előnyös, mint ahogyan az égen lévő szép felhők is. Sokszor azonban egységes, szürke felhős éggel találkozhatunk, vagy felhő nélküli kék éggel, amelyből a legtöbb esetben nem érdemes túl sokat megjelenítenünk képünkön. Az egységes szürke felhős ég lágy fényét azonban kihasználhatjuk. Például ez jobb a makrofotózáshoz, mint a tűző napsütés.
A fény iránya
Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen irányból éri a fény a témát. A világítás iránya nagyban meghatározhatja a kép hangulatát, meghatározza, hogy hol keletkeznek árnyékok, azok milyen nagyok lesznek, mennyi fény éri a témának a fényképezőgép felé eső részét.
Szemből jövő fény
A nap a fotós háta mögül süt, azaz a témát a fényképezőgép irányából érkező fény éri. Ez sok esetben nem előnyös, mert „lapos”, jellegtelen képet kaphatunk eredményül. A felületek textúráját (felületének egyenetlenségeit, szerkezetét) és a térbeli mélységet is „eltünteti”.
16.7. ábra.
Ha a szemből jövő fény nyáron, a déli órákban, felhőtlen égen sütő nap formájában van jelen, az ritkán előnyös. Ha egy személyt próbálunk ilyen fényben lefényképezni, akkor hunyorogni fog, esetleg túl ráncosnak, túl fehérnek fog látszani, arcán túl sötét árnyékokkal. Ha mindenképpen ilyenkor szeretnénk fényképezni, jobban tesszük, ha inkább árnyékba megyünk. A szemből jövő fény például akkor hatásos, ha a téma több erős színből áll. Alacsonyabb napállásnál is előnyös lehet a szemből jövő fény. Például a hátunk mögött lévő naplemente meleg fényei az épületek világos faláról visszaverődve kellemes világítást adhatnak.
Ha a fény ugyan a fotós háta mögül, de többé-kevésbé oldalról éri a témát, az már sokkal előnyösebb. Már kissé oldalról jövő fény is sokkal jobban kiemeli a téma térbeliségét, és sokkal kellemesebb látványt nyújt.
Oldalfény
Ha a fény oldalirányból (a fotós bal vagy jobb keze felől) éri a témát, akkor beszélhetünk oldalfényről.
16.8. ábra.
Az oldalfény speciális esete a nagyon kis szögből érkező, úgynevezett súrlófény, amely szinte csak oldalról súrolja a fényképezőgéppel szemben lévő lefényképezendő felületet, és a hosszú árnyékok segítségével jól kiemeli a felület egyenetlenségeit. Érdes, kiemelkedéseket tartalmazó felületek, domborművek esetén is hatásos. Érdekes árnyékot kaphatunk oldalfényben például egy oszlopsorról is. Sokan tájfotózáshoz is ideálisnak tartják az oldalfényt.
Ellenfény
Ellenfényről akkor beszélünk, amikor a fényforrás szemben van velünk, és ezért a témának a fényképezőgéppel ellentétes oldalát világítja meg. A témának a fényképezőgép felé eső oldala sötét, akár sziluettszerű lesz. Ez sokak által kedvelt világítás. A naplemente fotózása is ellenfényben történik.
16.9. ábra.
16.10. ábra.
A levegőben lévő részecskéktől függően szép fénysugarak is kialakulhatnak.
16.11. ábra.
Ha a téma áttetsző, például vízesések, levelek, virágszirmok, és átragyog rajta a fény, az – főleg sötét háttér előtt – nagyon jól mutat.
16.12. ábra.
Fotózásról amatőröknek - tartalomjegyzék
